Vasárnap egy órával hosszabb pihenés vár ránk, azonban az óraátállítás valójában zűrzavart okoz a testünkben.

Az első világháborúban spórolási céllal bevezetett nyári időszámításnak ma már semmi értelme, az Európai Unió pedig már 2018-ban pedzegette az eltörlését. Ebből azóta sem lett semmi, pedig egészségügyi szempontból kifejezetten káros az emberi játszadozás az idővel.

Október 26-án hajnalban ismét elérkezik az idő, hogy átállítsuk az órákat, és ezúttal szerencsére a "kedvezőbb" irányba. A vasárnap papíron 25 órásra nyúlik, ami lehetőséget ad arra, hogy egy órával többet pihenjünk, vagy egyszerűen csak élvezzük a megnövekedett szabadidőt. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az évente kétszer esedékes időeltolódás könnyedén felboríthatja egyesek bioritmusát, hiszen a kisgyerekes szülők jól tudják, milyen gyorsan összeomolhat egy hónapok alatt (értsd: a márciusi óraátállítás óta) kialakított esti rutin. Ezt a problémát részletesen taglalja a hvg.hu friss összeállítása.

Az Európai Bizottság 2018-ban indítványozta a szezonális óraátállítás eltörlését, miután széleskörű konzultációt folytatott az uniós polgárokkal. Az eredmények szerint a megkérdezettek közül, összesen 4,6 millió emberből, 84 százalék úgy véli, hogy ideje megszüntetni ezt a gyakorlatot, amelyet először 1916-ban, a világháború idején vezettek be a költségek csökkentése érdekében.

A válaszadók közel háromnegyede "nagyon negatív" vagy "negatív" tapasztalatként élte meg (és vélhetően még mindig így vélekedik) az évi két óraátállítást. A legfőbb okok között az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatások, a közúti balesetek számának emelkedése, valamint az energiamegtakarítás hiányosságai szerepeltek. Jean-Claude Juncker, a Bizottság akkori elnöke, a "nagy ügyekre összpontosító" politikai ígérete keretében hozta napirendre a nyári időszámítás kérdését, és a tagállamokra bízta a döntést arról, hogy melyik időszámítást kívánják fenntartani.

Az Európai Parlament 2019 márciusában jelentős többséggel támogatta a 2021-es kivezetést, azonban A Tanács nem tudott közös álláspontot kialakítani, így a kérdés végül parkolópályára került.

Az óraátállítás kérdése elsősorban azon akadt el, hogy a felek nem tudtak közös nevezőre jutni a nyári és téli időszámítás kérdésében. Ennek következményeként Brüsszel márciusban visszavonta a 2018-as javaslatot. Az Európai Parlament képviselői ezért október 23-án megszólították a biztosokat és a dán elnökséget, hogy világosan bemutassák a főbb akadályokat, valamint ismertessék a jövőbeli lépéseiket a patthelyzet feloldására.

De hogy miért is tekergetjük az óramutatókat? Ennek története egészen a 18. század végéig nyúlik vissza, noha az akkori ötletgazdák elképzelését nem koronázta zajos siker: Benjamin Franklin államférfi, polihisztor, feltaláló és diplomata párizsi nagykövetként írt először egy hasonló elképzelésről, amit a franciák meglehetősen hűvösen fogadtak. 1905-ben egy bizonyos William Willet tárta az angol parlament elé a nyári időszámítás ötletét: eszerint április minden vasárnapján 20-20 perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanennyivel hátra kellett volna állítani az órákat, de a képviselők leszavazták.

Végül Németország vezette be először a nyári időszámítást: 1916. április 30-án, az I. világháború kellős közepén egy órával előrébb állították az órát, hogy az aktív időszakot minél inkább a természetes fényhez igazítsák, és spóroljanak a gázzal és a villamos energiával. A németekkel szövetséges Osztrák-Magyar Monarchiára is rákényszerítették az intézkedést, a "gazdasági és közlekedési érintkezés okán, ami közöttünk és Németország között fennáll" - indokolta meg Horváth Károly miniszteri tanácsos a Magyar Nemzeti Levéltár cikke szerint. A német ötletet néhány héten belül az antant, illetve más európai országok is átvették, így például az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, sőt még Törökország is.

Az Egyesült Államok 1918-ban követte a nyári időszámítás bevezetésének példáját, de a háború befejeztével az amerikai földművesek nyomására a Kongresszus végül eltörölte ezt a rendszert. Magyarországon is akadtak, akik nem nézték jó szemmel az óraátállítást, hiszen a tejtermelők számára különösen kaotikus helyzetet teremtett: nehezen tudtak alkalmazkodni az új időrendhez, ami zűrzavart okozott a napi munkájukban.

A téli-nyári időszámítás eredete szorosan összefonódik a háborús időszakokkal, hiszen elsődlegesen a I. világháború következményeként vált fontossá. Ezt követően a legtöbb országban eltörölték, és csak 1941-ben, a II. világháború árnyékában került vissza a köztudatba, főként német nyomásra. Az 1945 utáni időszakban ismét eltűnt a mindennapi életből. Az 1954 és 1957 közötti időszakban újra bevezették, hogy a munkanapok végén jelentkező energiaigények kezelésére megoldást találjanak. Az ezt követő időszakban, 1959 és 1979 között, ismét szüneteltették a használatát. A Múlt-kor szerint 1980-ban azonban ismét előtérbe került, ezúttal a villamosenergia-megtakarítás céljából.

A 2010-es évekre szinten minden értelme eltűnt az intézménynek: a közúti világítás költsége a modern, energiatakarékos izzók alacsony fogyasztása miatt elhanyagolható, sőt a legnagyobb áramfogyasztás mára már a nyári időszak vált, az egyre magasabb átlaghőmérséklet, valamint az életszínvonal javulásával egyre több épület van légkondicionálóval felszerelve, amelyek áramigénye jóval magasabb, mint amennyit a világításon meg lehet spórolni.

A téli és nyári időszámítás kérdésében az EU-s vezetők sem tudtak egyértelmű döntést hozni, így mi sem helyezhetünk pálcát egyik opció fölé sem. Sophie Bostock, egy alvásszakértő, akit a HVG megkeresett, úgy véli, hogy a téli időszámítás jobban harmonizál az emberi cirkadián ritmussal, vagyis a biológiai óránkkal, mint a nyári változat. Az óraátállítás pedig komoly hatással van az alvási szokásainkra, ami hosszú távon káros lehet az egészségünkre.

Más alvásszakértők is az egységesség mellett érvelnek: az American Academy of Sleep Medicine állásfoglalása szerint a szezonális óraátállítás megszüntetése, és az egész éves standard idő bevezetése illeszkedik legjobban életritmushoz.

Közlekedésbiztonság szempontjából viszont elméletileg a nyári időszámítás a kedvezőbb, a hosszabb ideig tartó világosság ugyanis csökkenti balesetek számát - azonban csak akkor, ha nem babrálunk az órával, mert a tavaszi átállítás után az emberek átlagosan körülbelül 40 perc alvást veszítenek, ami miatt felhalmozódik az alváshiány, és figyelmetlenebbé teszi az embereket - ez a közutak mellett a munkahelyeken is több balesethez vezet, és a szívrohamok száma is emelkedik ebben az időszakban - állítja Sophie Bostock.