Politico: Az Európai Unió szavazati jog nélküli tagságot ajánlhat fel Ukrajnának | szmo.hu

Az EU-ban egyeztetés indult egy olyan javaslatról, amely szerint az új tagok egy ideig nem kapnának teljes szavazati jogot. A kezdeményező három európai diplomata és egy uniós tisztviselő szerint a terv nagyon korai szakaszban van, és minden jelenlegi tagállam jóváhagyása kellene hozzá. Az elképzelés szerint az új tagok akkor kapnának teljes jogokat, ha az EU átalakítja a működését úgy, hogy az egyes országok ne tudjanak könnyen vétózni.

A Politico jelentése alapján az Európai Unió Vlagyimir Putyin terjeszkedő politikájának hatására a bővítést stratégiai prioritásként kezeli. Ugyanakkor a 27-ről 30 tagra való növelés terve a következő évtizedben előhozhatja a belső megosztottságot, amely eddig rejtve maradt.

Az indokok között a bővítést hátráltató országok mellett szerepel a helyi piacokkal kapcsolatos versenytől és a biztonsági érdekek sérülésétől való félelem is.

"A jövőbeli tagállamoknak el kellene engedniük a vétójogukat, amíg végre nem valósítjuk meg a szükséges intézményi reformokat, például a minősített többségi szavazás bevezetését a legtöbb szakpolitikai döntéshozatali folyamatban" - mondta Anton Hofreiter, a német Bundestag Európai Ügyek Bizottságának elnöke. "Fontos, hogy az uniós tagországok ne akadályozzák a bővítést azzal, hogy megakadályozzák a reformok végrehajtását."

Diplomaták és közigazgatási szakemberek nyilatkozatai alapján az uniós tagállamok és a Bizottság már informális megbeszéléseket folytatnak a javasolt csatlakozási feltételekről. Az elképzelés lényege az, hogy az újonnan belépő országok kezdetben ne rendelkezzenek vétójoggal, ami lehetőséget adna a szövetség rugalmasabb bővítésére. Ez a megoldás elkerülné az EU alapszerződéseinek átfogó módosítását, amelyet több kormány előzetesen elutasított.

Korábban az uniós vezetők határozottan ragaszkodtak ahhoz, hogy a szerződésmódosításokat először elvégezzék, mielőtt új tagállamokat, például Ukrajnát, felvennének a közösségbe, mivel aggódtak a döntésképtelenség lehetőségei miatt. Azonban a meglévő tagállamok vétójogának eltörlésére irányuló kísérletek komoly ellenállásba ütköztek, nem csupán Magyarország, hanem Franciaország és Hollandia részéről is.

"A nyugat-balkáni országok képviselőivel folytatott párbeszédekből világosan érzékelhető, hogy ezt a megközelítést pozitívnak és hatékonyan működőnek értékelik." Emellett megemlítette: az a feltétel, miszerint az EU előbb reformálja meg saját működését, majd csak ezt követően fogadjon be új tagállamokat, "a bővítést akár a hátsó ajtón is megakadhatja."

A Politico emlékeztet: egyre nagyobb a frusztráció a kelet-európai és nyugat-balkáni jelölteknél, amelyek ugyan komoly belső reformokat hajtottak végre, mégsem kerültek közelebb a tagsághoz.

Montenegró 2012 óta folytatja csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Jakov Milatović, a montenegrói elnök emlékeztetett arra, hogy "az utolsó ország, amely csatlakozott az EU-hoz, Horvátország volt, több mint egy évtizeddel ezelőtt – közben pedig az Egyesült Királyság kilépett." Hozzátette: "Ezért úgy vélem, hogy most van itt az ideje a folyamat újbóli fellendítésének, és fontos, hogy újra hangsúlyozzuk azt az elképzelést, miszerint az EU egy vonzó közösség, amely még mindig szívesen látja a tagokat."

A köztudatban él, hogy hazánk csatlakozási kérelmét jelenleg a magyar vétó gátolja. "A várakozás nem lehet lehetőség, ezért sürgős megoldásra van szükségünk. Ez nemcsak Ukrajna, hanem az Európai Unió szempontjából is kiemelten fontos. Úgy vélem, miközben Oroszország drónokkal próbára teszi Európa biztonságát, egyúttal az Európai Unió egységét is próbálja megingatni" -- nyilatkozta Kacska egy interjú keretében.

Ursula von der Leyen a bővítési kérdéseket a stratégiai napirend középpontjába helyezte, és realitásként említette, hogy Ukrajna vagy Moldova akár 2030-ra is csatlakozhat az Unióhoz. Ezzel szemben az uniós tagállamok eddig ellenálltak a folyamat felgyorsításának: például a hónap elején elutasították António Costa, az Európai Tanács elnökének bővítési javaslatát.

A nyugat-balkáni országok -- Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia -- vezetői szerdán Londonban találkoznak az európai vezetőkkel a "Berlini folyamat" csúcstalálkozóján, amely a térség integrációjának erősítésére fókuszál az EU-bővítés előkészítéseként.

A bővítési csomag körüli diskurzus előtti pillanatokban egy uniós diplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bizottság talán felgyorsíthatná a folyamatokat: a tárgyalások során lehetne előre lépni anélkül, hogy minden alkalommal a 27 tagország formális jóváhagyását kérnék. Ez a megközelítés lehetőséget adna arra, hogy elkerüljék Orbán vétóját a különböző szakaszokban. A bővítési csomag keretein belül a Bizottság emellett belső reformjavaslatokat is tervez előterjeszteni, hogy felkészítse az uniós blokkot az új tagállamok befogadására.

"Ha ma a bővítésre nézünk, egy dolog egyértelmű: gyorsabban, kevesebb bürokráciával és hatékonyabban kell működnünk" -- mondta Claudia Plakolm, Ausztria Európa-ügyi minisztere. "Ha az EU nem kapcsol magasabb fokozatba, teret veszítünk olyan harmadik szereplőkkel szemben, akik már készen állnak, hogy a helyünkre lépjenek."

A brüsszeli nyomás ellenére az uniós vezetők -- otthon erősödő szélsőjobboldali pártokkal szembesülve -- nem sietnek, hogy 30 tagra és azon túl bővítsék a blokkot.

Egy júliusi sajtótájékoztatón Friedrich Merz, a német kancellár, kifejtette, hogy nem valószínű, hogy Ukrajna csatlakozni tudna az EU következő, hét éves költségvetési ciklusához, amely 2034-ig terjed.