Az év végén a vállalatok különösen figyelmet fordítanak arra, hogy milyen teljesítményt nyújtottak az adott év során.
Illúziók eltűnése - a racionalitás születése.
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?
A pandémia időszaka óta a rugalmas munkavégzés új normává vált, és ez a tendencia továbbra is velünk marad. Mindazonáltal sok munkáltató és munkavállaló számára még mindig kérdéses, hogy mikor tekinthetjük valakit távmunkásnak, és mikor csupán home office-ban dolgozik. Ez a különbség azonban jogi és adózási szempontból is kulcsfontosságú lehet - hívta fel a figyelmet a Niveus.
A távmunkavégzés egy különleges és rugalmas munkavégzési forma, amelyet a Munka Törvénykönyve szabályoz. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a munkáltatójuk telephelyétől távol, jellemzően otthoni környezetben végezzék el feladataikat, akár teljes munkaidőben, akár részmunkaidőben. Az atipikus foglalkoztatás előnyei közé tartozik a nagyobb szabadság és a munka és magánélet jobb egyensúlya.
A hibrid munkarend, amely napjainkban egyre népszerűbbé válik, nem tekinthető jogi kategóriának, hanem inkább egy rugalmas munkaszervezési megoldásnak. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a munkavállalók bizonyos napokon az irodában, míg más napokon otthon végezzék a feladataikat.
Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtési menedzsere kifejtette: "Számos vállalatnál a hibrid munkavégzés már elterjedt, azonban jogi szempontból csupán akkor tekinthető valódi távmunkának, ha a felek ezt írásban, a munkaszerződésben rögzítik."
A szakértő véleménye alapján számos vállalatnál indokolt lehet a munkaszerződések és a belső szabályzatok átgondolása, hogy azok összhangban legyenek a jelenlegi jogszabályi követelményekkel.
A távmunkát végző munkavállalók esetében a munkáltatók adómentes költségtérítést nyújthatnak a rezsi- és eszközköltségek fedezésére.
A juttatás kizárólag abban az esetben mentesül az adó alól, ha a munkaszerződés világosan rögzíti a távmunkavégzés lehetőségét.




