Zöld szörnyeteg lepi el Zalát – ez a fa még a falakra is átnyúlik!

Elhagyatott területeken, házfalakból, s szinte mindenhol megél a bálványfa

Kevés olyan fafaj van Magyarországon, amely annyira ellentmondásos lenne, mint a bálványfa, más néven ecetfa. Egykor egzotikus dísznövényként érkezett, ma pedig az egyik legmakacsabb inváziós fajként tartják számon.

Bálványfa - a kitartó betolakodó, akit szinte lehetetlen eltávolítani.

Kelet-Ázsiából a magyar kertek szívéig A kelet-ázsiai tájak varázslatos szépsége és gazdag növényvilága eljutott a magyar kertekbe, ahol új otthonra lelt. A távol-keleti kultúrák hagyományos növényei, mint a bonsai fák, a cseresznyevirágok és a rizspalánták, nem csupán esztétikai élményt nyújtanak, hanem a fenntarthatóság és a harmónia szimbólumaiként is megjelennek. A magyar kertekben találkozik a keleti spiritualitás és a magyar táj szépsége, ahol a virágzó sakura fák és a zöldellő fűszernövények együtt teremtik meg a nyugalom szigetét. A kertészkedés művészete összeköti a két kultúrát, hiszen mindkettőben fontos szerepet játszik a természet tisztelete és a gondoskodás. A kelet-ázsiai hagyományok inspirálta magyar kertek nemcsak a szemnek gyönyörködtető látványt nyújtanak, hanem a léleknek is tápláló élményt kínálnak, így teremtve meg a béke és harmónia szent helyét.

- A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) Kelet-Ázsiából származó fafaj, amely az 1700-as években kezdte meg világ körüli útját. Díszfaként ültették Európában és Amerikában is a kezdetekben. Magyarországra a 19. század környékén került be. Kedvezőnek vélt tulajdonságai miatt kísérleti jelleggel telepítették is, melynek köszönhetően hamar kivadult. Napjainkban inváziós fafajként tartják számon - foglalta össze Verkman Bertalan kertészmérnök a bálványfa történetét.

Egy növény, amely mindent kiszorít

Ez a fafaj magról és sarjak révén rendkívül gyorsan terjed, és erőteljes növekedésével tűnik ki. Allelopátiás és erős árnyékoló hatása miatt szinte minden más növény fajt kiszorít a környezetéből, így a biodiverzitás csökkenését okozza. Különösen jól tűri a szárazságot, ami lehetővé teszi számára, hogy települések közelében, falrepedésekben, útszéleken és bontási törmelékeken is megtelepedjen. A szakértők megemlítik, hogy Keszthely belterületén és annak környékén is elterjedt. Természetvédelmi szempontból ez a fafaj komoly problémát jelent, mivel elnyomja az őshonos növényfajokat és élőhelyeiket, így kártékony hatással van a helyi ökoszisztémákra.

Miért nehéz kiirtani?

- Az irtás folyamata nem egyszerű. A növény magról vagy gyökérsarjról pillanatok alatt regenerálódik, de a fiatal, néhány levéllel rendelkező példányok viszonylag könnyen kiszedhetők a földből. Ha a kertünkben észleljük ezt a növényt, fontos, hogy minél hamarabb, gyökerestől távolítsuk el - hívja fel a figyelmet Verkman Bertalan.