Itt az ideje, hogy újra felfedezzük a tojás és a sovány hús varázslatos világát!
Egy friss jelentés szerint az európai vásárlók egyre kevésbé kérnek a "zöld" marketingből - helyette a fehérjében gazdag, praktikus és egészséges ételeket keresik.
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló "Európai Állattenyésztés Hangja" elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a McKinsey & Company és az EuroCommerce által közösen kidolgozott, az élelmiszer-kiskereskedelemben tapasztalható trendeket elemző jelentés főbb megállapításait mutatja be.
A kutatások azt mutatják, hogy az európai fogyasztók egyre inkább a táplálkozási értékek és a személyes jóllét szempontjait helyezik előtérbe, amikor élelmiszereket választanak. Ez azt jelenti, hogy az ételek jótékony hatásai és egészségügyi előnyei mérlegelése fontosabbá vált, mint csupán az etikai vagy környezeti szempontok figyelembe vétele. Az emberek tudatosan keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak, hanem támogatják is a testi és lelki egészségüket.
A "Kevesebb környezeti szempont, nagyobb egészségtudatosság" kifejezés, angolul "Less Green, Go Leaner", rendkívül jól tükrözi az európai fogyasztók táplálkozási preferenciáiban bekövetkezett változásokat. A The State of Grocery Retail Europe 2025 című tanulmány világosan rámutat arra, hogy a vásárlók egyre inkább a fenntartható étkezési szokások helyett a személyes egészségük és a funkcionális táplálkozás iránti érdeklődés felé orientálódnak. Ez a tendencia új utakat nyit meg a táplálkozási szokások terén, és hangsúlyozza a tudatos választások fontosságát az egyén jóléte érdekében.
A jelentés alaposan feltérképezi azokat a jövőbeli tendenciákat, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem világában 2025-ben és az azt követő években várhatóan megjelennek. Az elemzéshez a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi cégek négy vezérigazgatójával folytatott exkluzív interjúk, több mint 30 iparági vezető véleménye, valamint 13 európai országban végzett felmérés, amelyben több mint 14 000 fogyasztó osztotta meg gondolatait, szolgáltatják az alapot.
Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a fogyasztók prioritásai jelentős átalakuláson mentek keresztül: az európaiak egyre inkább a táplálkozási előnyöket helyezik előtérbe, és azt mérlegelik, hogy az élelmiszerek hogyan járulnak hozzá a személyes jólétükhöz. Az étkezési döntéseik már nem csupán etikai vagy környezeti megfontolások alapján születnek, hanem a tápanyagok és a saját egészségük szempontjából is egyre tudatosabbak.
A feltételezetten környezetvédelmi előnyökkel járó és az etikai szempontokat szem előtt tartó fejlesztések már nem olyan kelendőek, mint korábban.
Sok vásárló visszatér az ismertebb és "meggyőzőbb" fehérjeforrásokhoz, beleértve a tojást, a sovány húsokat és a tejtermékeket - fotó: pexels.com
A jelentés szerint a fenntarthatóbb termékeket vásárolni szándékozó fogyasztók aránya három százalékponttal csökkent az előző évhez képest. Még ennél is jelentősebb változás, hogy a biotermékek, a növényi alapú tejtermék-alternatívák és a húspótló termékek vásárlási hajlandósága minden korcsoportban 2-4 százalékponttal csökkent.
Mindez a fogyasztói magatartás jelentős változását jelzi, különösen annak fényében, hogy ezeket a termékkategóriákat - mint például a zabtej, a húsmentes hamburgerpogácsák, a tofu és a szejtán - egykor az innováció és az etikus fejlesztések szimbólumainak tekintették az élelmiszeriparban. Az ilyen termékek iránti csökkenő érdeklődés arra utal, hogy a feltételezett környezetvédelmi előnyökkel járó és az etikai szempontokat szem előtt tartó termékfejlesztések önmagukban már nem képesek fenntartani a fogyasztás növekedését ebben a szegmensben.
Figyelemre méltó, hogy ez a jelenség a Z generáció (1997 és 2012 között születettek) és a millenniumi generáció (1981 és 1996 között születettek) körében is megfigyelhető. E két demográfiai csoport a fenntarthatósági kérdésekre a legérzékenyebbnek számít, ami arra utal, hogy a fiatalabb korosztályok egyre inkább tudatában vannak a környezeti kihívásoknak és azok fontosságának.
Manapság egy praktikusabb szemléletmód látszik dominálni: a vásárlók egyre inkább a megfizethetőséget, a termék ízélményét és a konkrét tápláló előnyöket helyezik a középpontba, szemben a távoli környezetvédelmi elvekkel.
Ezen fejlemények fényében azoknak a márkáknak, amelyek identitásukat elsősorban a fenntarthatósági üzenetekre építették, szükségessé válhat, hogy újragondolják termékeik pozicionálását. A személyes egészségügyi előnyök kihangsúlyozása, az ízek vonzerejére való támaszkodás és a versenyképes árképzésre való fókuszálás hatékonyabb eszközöknek bizonyulhatnak az európai fogyasztók változó preferenciáihoz való alkalmazkodás során.
Nő az érdeklődés az egészséges táplálkozás iránt
A jelentés rámutat, hogy az európai fogyasztók között folyamatosan növekvő érdeklődés tapasztalható az egészséges táplálkozás iránt. Azoknak az embereknek a száma, akik fontolóra veszik az egészségesebb étrendi szokásokra való áttérést, évről évre 1%-kal emelkedik.
Az "egészséges táplálkozás" fogalma generációnként jelentős eltéréseket mutat. A baby boomerek (1946-1964 között születettek) számára a táplálkozás alapelvei főként a sóbevitel mérséklésére, a feldolgozott élelmiszerek elkerülésére, valamint a szív- és érrendszeri egészség megőrzésére és a méltóságteljes öregedés elősegítésére összpontosítanak. Ez a generáció általában a hagyományos táplálkozási irányelvekhez ragaszkodik, hangsúlyt fektetve a megelőzésre és az általános jólét biztosítására.
A Z generáció és a millenniumi generáció egészséghez való viszonya egészen különleges megközelítést mutat. Számukra a táplálkozás nem csupán a kalóriák számolásáról szól, hanem inkább a minőségről és az életmódbeli harmonikus összhangról. Ők a magas fehérjetartalmú, alacsony kalóriás ételeket részesítik előnyben, melyek támogatják aktív életvitelüket és a megjelenésre való tudatosságot. A fiatalok számára a szigorú diéták helyett a teljesítmény optimalizálása, a kényelem és a belső egyensúly megteremtése a legfontosabb, így étkezési szokásaikban egy új, rugalmasabb és fenntarthatóbb megközelítést alkalmaznak.
Bár az egészség továbbra is meghatározó trend marad, az egyre inkább széttagolttá válik. Az idősebb felnőtteknek szóló szívbarát lehetőségek népszerűsítésétől kezdve a fiatalabb demográfiai csoportok számára kínált, úgynevezett edzőterem-barát, funkcionális táplálkozásig a kiskereskedőknek az egészséggel összefüggő üzeneteket a sokszínű elvárásokhoz és az eltérő életmódokhoz kell igazítaniuk.
Egyértelmű elmozdulás történt a személyes egészség és a funkcionális táplálkozás felé - fotó: pexels.com
A Z generációs fogyasztók feltűnően magas, 45%-a egészségesebb étkezési szokásokra vágyik, és az "egészséges" fogalmát egyre világosabban értelmezik: fehérjében gazdag, fogyasztásra kész ételek, amelyek tekintetében a funkcionalitást helyezik előtérbe az ideológiával szemben. Ez a generáció olyan ételeket keres, amelyek fokozzák a teljesítményt és könnyedén beilleszthetőek a napjainkra jellemző felgyorsult életmódba, nem pedig olyanokat, amelyek társadalmi vagy környezetvédelmi üzeneteket közvetítenek.
A McKinsey által végzett fogyasztói felmérés alapján a válaszadók 54%-a legalább havonta egyszer vásárol friss, azonnali fogyasztásra készült ételeket, mint például saláták és szendvicsek. Különösen figyelemre méltó, hogy a Z generáció tagjai körében ez az arány még magasabb: 77%-uk havonta, míg 42%-uk hetente választ elvitelre szánt étkezéseket.
Bár a Z generációt gyakran a legkörnyezettudatosabb fiatalok között emlegetik, az ő motivációik egyre inkább a gyorsaság, a kényelem és a fitneszcélok irányába tolódnak. Számukra az ideális étkezés könnyen hordozható, tápanyagokban gazdag és magas fehérjetartalmú, ugyanakkor nem feltétlenül vegán, bio vagy növényi alapú. Ez a tendencia új, izgalmas piaci lehetőségeket teremt a prémium kategóriás, esztétikailag vonzó és a fehérjeorientált táplálkozási igényekhez igazodó készételek számára.
Az állati fehérjék újbóli térnyerése
Az olyan ételek, mint a gazdag fehérjetartalmú saláták, a bento boxok – ezek a külön rekeszekkel ellátott, igényes megjelenésű ételes dobozok – kedvező helyzetben vannak ahhoz, hogy reagáljanak a folyamatosan változó fogyasztói igényekre. Eközben azonban észlelhető, hogy az egykor az élelmiszeripari innováció csúcsán álló termékek, mint például a növényi alapú hús- és tejtermék helyettesítők iránti kereslet jelentősen csökkent.
A jelentés rámutat arra, hogy a vásárlók egyre inkább visszatérnek a megszokott és "megbízhatóbb" fehérjeforrásokhoz, mint például a tojás, a sovány húsok és a tejtermékek. Ez a jelenség nem a növényi alapú étrend teljes elvetését jelzi, hanem inkább a vásárlók fokozódó csalódottságát az olyan termékek irányába, amelyek nem felelnek meg az íz, a költséghatékonyság és a tápérték terén támasztott elvárásaiknak.
Amit egykoron a vásárlók innovatívnak és előremutatónak tekintettek, ma már más szemszögből vizsgálják. Sok fogyasztó esetében a növényi alapú alternatívák frissessége elvesztette vonzerejét, és a korábban hangsúlyozott előnyök már nem tudják ellensúlyozni a felmerülő hátrányokat.
A mai vásárlók érdeklődése egyre inkább a saját fizikai jólétükre és egészségükre összpontosít, ahelyett, hogy az állati eredetű termékek környezetvédelmi szempontból történő helyettesítésére figyelnének. Az élelmiszerek kiválasztásánál fontosabbá vált számukra, hogy ezek miként illeszkednek a napi rutinjukba és költségvetésükbe. Az új élelmiszeripari környezetben a figyelem a tápláló, kiegyensúlyozott ételekre, mint például a tej, hús és tojás, irányul, hiszen a fogyasztók egyre pragmatikusabb és egészségorientált megközelítést alkalmaznak a mindennapi táplálkozásukban.
Forrás: NAK
Indexkép: pexels.com
