**Vészjósló Előrejelzés: Milyen Év Vár Ránk?** Képzeljünk el egy olyan évet, amely tele van kihívásokkal és váratlan fordulatokkal. A globális klímaváltozás hatásai egyre érezhetőbbek lesznek, a szélsőséges időjárási események – hőhullámok, árvizek és vi

A 2025-ös év várhatóan ismét különleges és szélsőséges időjárási eseményeket hoz magával, bár az előrejelzések szerint a tavalyihoz képest némileg mérsékeltebb hőmérséklet-emelkedésre számíthatunk. Ezt a megállapítást a Klímapolitikai Intézet legfrissebb elemzése támasztja alá. A részletekről Kovács Erik, az intézet vezető kutatója osztotta meg gondolatait.

A Klímapolitikai Intézet friss elemzése egy aggasztó jövőképet vázol fel, amely az utóbbi évek klímastatisztikáin és a szezonális előrejelző modelleken alapul - mondta el Kovács Erik az InfoRádióban. A kutatás során különböző szimulációkat használtak, beleértve a tengeri, krioszféra és bioszféra modelleket, amelyek összessége révén már körvonalazódik, hogy milyen év vár ránk. A szakértő kiemelte, hogy az év összes napjára vonatkozóan nem lehetséges pontos előrejelzést adni, csupán 8-9 hónapra lehet megbecsülni a tendenciákat. "Bár a napi időjárás pontos alakulását nem tudjuk megjósolni, a különböző évszakok várható tendenciáit az előrejelző modellek segítségével már egyre inkább megérthetjük, így sikerült kiszámolni, milyen év elé nézünk" - tette hozzá a vezető kutató.

2025-re a várakozások szerint a globális hőmérséklet-emelkedés kissé mérséklődik a tavalyi évhez képest, de egy dolog biztos: a hőmérséklet mind az iparosodás előtti időszakhoz, mind pedig az 1991-2020 közötti klímaátlaghoz képest magasabb lesz. Ez az év lehet a 13. egymást követő esztendő, amikor az iparosodás előtti szinthez viszonyítva a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1 Celsius-fokot, és bár megközelítjük az 1,5 fokot, a legtöbb előrejelzés alapján ezt nem fogjuk elérni. 2024-ben már globálisan, Európában és Magyarországon is jelentősen túlléptük ezt a határt - mondta Kovács Erik.

Ezt a jelenséget két fő tényező magyarázza: az előző évben tapasztalt intenzív El Niño hatásai, amelyek megemelték a statisztikai értékeket, és várhatóan 2025 első felében bekövetkező, rövid életű La Niña fázis, amely dominálni fog a Csendes-óceán térségében. Ezen kívül az Indiai-óceáni dipólus (IOD) is semleges állapotban marad. Az IOD lényegében egy tengeri áramlati rendszer, amely jelentős hatással bír az adott térség időjárására és éghajlatára.

Egyes térségek, például Európa, a Közel-Kelet és Latin-Amerika esetében a prognózisok szerint valószínű, hogy a 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedést túllépjük. Különösen Magyarország helyzete aggasztó, mivel a változó éghajlati viszonyoknak különösen ki van téve. A felmelegedés mértéke nálunk várhatóan a globális átlagnál is magasabb lesz, hiszen itt a globális felmelegedés mértéke szinte kétszeresére is rúghat - figyelmeztetett a szakértő.

Arra a felvetésre, hogy vajon indokolt-e évről évre elemezni a folyamatokat, miután már megértettük, hogy túlléptünk az átbillenési ponton, Kovács Erik határozottan kijelentette, hogy ez elengedhetetlen. Hangsúlyozta, hogy ha nem tudunk alkalmazkodni a folyamatosan változó klimatikus viszonyokhoz, akkor biztosan vesztesként kerülünk ki a helyzetből. Ezzel szemben, ha sikerül megfelelően adaptálódnunk, akkor sokkal kisebb hátrányokkal fogjuk átvészelni a globális éghajlatváltozás okozta kihívásokat - tette hozzá.

Ugyanis van két lehetőség: egyrészt a mitigáció (csillapítás), vagyis csökkentjük az üvegházhatású gázkibocsátást, ami a jelenkori éghajlatváltozást elsősorban okozza, másrészt az adaptálódás. Utóbbi mindig közép-, illetve rövid távra szól, előbbi pedig hosszú távra. "A kettőt kell egyensúlyba hozni és akkor megfelelően tudunk alkalmazkodni az élet minden területén; mi egyének is, a társadalom egésze és a gazdaság minden ágazata" - fogalmazott a kutató, jelezve: a Kárpát-medencében főként a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás van kitéve az éghajlatváltozásnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás nem pusztán a hőhullámokról szól, hanem sok egyéb szélsőséges jelenségről, amikhez mind-mind tudni kell alkalmazkodni.