Az áttétes veserák tünetei: ha a hátfájás így jelentkezik, érdemes komolyan venni a dolgot, mert lehet, hogy komoly problémák állnak a háttérben.
A veserák alattomos, mert sokáig tünetmentes. Vegye komolyan még az ártatlannak tűnő panaszokat is!
A veserák kezelési tervének kidolgozása során elengedhetetlen, hogy alaposan mérlegeljük a betegség stádiumát, típusát, valamint az érintett személy általános egészségi állapotát. E tényezők figyelembevételével lehetőség nyílik a legmegfelelőbb és leghatékonyabb kezelési stratégia kialakítására.
A vese daganatos megbetegedéseit különböző szempontok szerint lehet kategorizálni, legfőképpen attól függően, hogy a daganat mely sejttípusból származik, milyen méretű, valamint hogy kialakultak-e már áttétek más szervekben. Másodlagos daganatról akkor beszélünk, ha a daganat eredetileg egy másik szervben alakult ki, és később terjedt át a vesére. A daganat előrehaladottsága szoros összefüggésben áll a beteg prognózisával: minél advancedebb a stádium, annál kedvezőtlenebbek a kilátások.
A veserák kezelése során a leggyakrabban a műtéti beavatkozás válik szükségessé. Ennek keretében lehetőség van arra, hogy a vese egy részét távolítsák el, amennyiben a daganat mérete 7 cm-nél kisebb, de előfordulhat, hogy a vese egészét is el kell távolítani. Emellett, ha szükséges, a veséhez kapcsolódó nyirokcsomókat is ki kell metszeni a megfelelő gyógyulás érdekében. Súlyosabb esetekben a vérellátást biztosító erek megnyitására is sor kerülhet, hogy a kezelés még hatékonyabb legyen.
Kisebb méretű vagy nem lokalizálható daganat esetén, vagy ha nincs lehetőség műtétre, gyógyszerekkel, kemo- vagy sugárterápiával is kezelhető a veserák. Ezekre a módszerekre időnként akkor is szükség lehet, ha a műtét után nagyobb az esélye a daganat kiújulásának.
Ritkábban alkalmazott megoldások közé tartozik a daganatok "hőkezelése", amely magában foglalja a krioterápiát, azaz a daganat lehűtését, valamint a rádiófrekvenciás ablációt, ami a daganat felmelegítését jelenti. E technikák során a hideg vagy meleg hatására a beteg sejtek elpusztulnak. Ezeket a módszereket általában akkor mérlegelik, amikor a hagyományos műtéti beavatkozás nem lehetséges, vagy ha a daganat olyan helyen helyezkedik el, ahol a műtét kockázatos lenne.
A kisebb daganatok esetében lehetőség nyílik arra, hogy a kezelőorvosok csupán megfigyeljék a beteget, végrehajtva rendszeres képalkotó vizsgálatokat. Csak abban az esetben avatkoznak be, ha a daganat növekedését észlelik.
A veserák legadvancedebb stádiumaiban, amikor áttétek jelennek meg, elengedhetetlen, hogy a vesén és más érintett szerveken lévő daganatokat egyaránt kezeljük. Ilyen esetekben a kezelés megtervezése során számos tényezőt figyelembe kell venni. Az elsődleges lépés gyakran kemoterápiás vagy sugárkezelési eljárás lehet, de a műtéti beavatkozás, vagy a kettő kombinációja is indokolt lehet.
A veserák a vesékben kialakuló rosszindulatú daganatos elváltozás, amely képes áttéteket képezni más szervekben is. Ha időben észlelik, a vesedaganat gyakran sikeresen kezelhető, így fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és a tünetek időben történő felismerése.
A veserák leggyakrabban 60-70 éves korban fordul elő, férfiaknál gyakoribb. A betegség korai felismerését nehezíti, hogy kezdetben sokáig nem okoz panaszt, vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek. Emiatt az esetek egy jelentős részében csak későbbi stádiumban, már áttétek megléte mellett diagnosztizálják, ami rontja a gyógyulási esélyeket.
A vese rosszindulatú daganatai a tumor méretének, a benne található sejtek típusának és az esetleges áttétek jelenlétének függvényében különböző stádiumokba sorolhatók. Ez a stádiumbeosztás kiemelt szerepet játszik az onkológiai kezelési lehetőségek meghatározásában, mivel jelentős mértékben befolyásolja a betegség kezelésének irányvonalát és a prognózist.
A veserák jellemzően csupán az egyik vesére korlátozódik, ám előfordulhat, hogy mindkét vesét érinti. Ahogy a daganat növekszik, lehetősége nyílik arra, hogy áttéteket képezzen más szervekben is, főként akkor, ha a vesének azon a területén fejlődik ki, amely felelős a méreganyagok kiszűréséért. Ez azért aggasztó, mert a malignus daganatok a véráramon keresztül is eljuthatnak különböző testrészekbe.
Amennyiben a daganat más szervekre is átterjedt, különböző specifikus tünetek léphetnek fel. Például, ha az áttét az agyban alakul ki, akkor idegrendszeri problémák, mint például fejfájás, szédülés vagy zavartság, is tapasztalhatóak lehetnek.
Amennyiben a felsorolt tünetek közül bármelyiket észleli, ne habozzon felkeresni háziorvosát. Ő szükség esetén elirányítja Önt a megfelelő szakorvoshoz a vizsgálatok elvégzése érdekében.
A veserák kezelése a daganat típusától és méretétől, illetve attól is függ, hogy jelen van-e más szervbe áttét. A kezelésről minden esetben több szakemberből (urológus, onkológus, radioterápiás szakember, radiológus és patológus) álló ún. onkoteam dönt. A kezelés sikeressége azon múlik, hogy a daganatot milyen korán fedezték fel, milyen a kiterjedése, és adott-e áttétet más szervbe.
A kezelés kezdeti fázisa a daganat sebészi eltávolítása, amely a műtéti beavatkozás révén valósul meg. Amennyiben a daganat még nem terjedt el a vesén kívülre, a műtét potenciálisan teljes gyógyuláshoz vezethet. Ha azonban a veserák már áttéteket alakított ki, a sebész arra törekszik, hogy minél nagyobb mennyiségű daganatos szövetet távolítson el a beavatkozás során. Abban az esetben, ha a daganat mérete már túlzottan megnőtt, a vese teljes eltávolítása válhat szükségessé.
Amennyiben a műtéti lehetőség nem áll fenn, alternatív megoldásként a rádiófrekvenciás ablációs eljárást alkalmazzák. Ennek során rádióhullámok révén kísérlik meg a daganatos sejtek elpusztítását. A folyamat során egy szondát helyeznek az érintett területre, hogy célzottan hassanak a problémás szövetekre. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az eljárás nem nyújt olyan mértékű hatékonyságot, mint a hagyományos műtéti beavatkozás.
A veserák kezelése során sajnos jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan hatékony kemoterápiás lehetőségek, amelyek igazoltan eredményesek lennének. A műtéti beavatkozást követően azonban lehetőség nyílik sugárkezelésre, valamint biológiai és célzott onkológiai terápiák alkalmazására is.
