Valóban úgy választanak pápát, mint a Konklávéban? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, hiszen a pápaválasztás folyamata régóta titokzatos és izgalmas. A Konklávé, amely a pápaválasztás színhelye, egy különleges esemény, ahol a bíborosok zárt ajtók mögött dö

Kutatásunk során górcső alá vettük, mennyire valósághű a tavalyi év egyik legsikeresebb filmje, amely most Ferenc pápa halála kapcsán újra reflektorfénybe került.

Húsvéthétfő reggelén elhunyt Ferenc pápa, a temetést és a gyászszertartást követően pedig a bíborosok megválasztják az új katolikus egyházfőt. Erről a folyamatról, vagyis a Konklávéról szól a Konklávé, Edward Berger 8 Oscarra jelölt filmje Ralph Fiennes főszereplésével.

Most, hogy a szomorú esemény hatására egyre többen fedezik fel (vagy éppen újra élvezik) a filmet, érdemes elmélyedni abban, mennyire tükrözi a valóságot Peter Straughan Oscar-díjas forgatókönyve.

A 235 bíborost valóban elkülönítik, mint az esküdtszéket, amíg meg nem választják az új pápát?

Természetesen! Íme egy egyedibb változat a szövegedről: Valóban. Ahogyan a filmben is megfigyelhető, amikor egy vatikáni tisztviselő szemben áll az összegyűlt bíborosokkal, és harsogja az "extra omnes" (vagyis "mindenki kifelé") utasítást, a bíborosok között kizárólag egymás társaságában folytathatnak eszmecserét. Ez a lépés biztosítja, hogy a külső világból semmiféle, a választási folyamatot befolyásoló információ ne hatolhasson be.

Vannak olyan tisztségviselők, akik szükség szerint követként léphetnek fel, még akkor is, ha a bíborosok személyesen nem hagyhatják el a helyüket, amíg a szavazás nem zárul le. Ez addig tart, amíg egyik bíboros sem szerzi meg a szükséges kétharmados támogatást, és nem választják pápává.

Bár egyesek időről időre be-bekapcsolódhatnak, nem vagyok teljesen biztos abban, hogy nyomozói szerepben alkalmazzák őket, mint ahogyan a mi mesénkben zajlik.

„Kérlek, formáld egyedivé a szöveget!” – kéri Straughan, aki a forgatókönyv elkészítése előtt alapos kutatásokat végzett a Vatikán falai között.

A konklávéra összegyűlt bíborosok a helyszínen alszanak?

A bíborosok a Casa Santa Martában, egy meglehetősen egyszerű kollégiumban laknak a Vatikán területén. A közeli épületekben és udvarokban elvegyülhetnek, és együtt étkezhetnek egy apácák által fenntartott kávézóban.

A pápai konklávé szavazási folyamata valóban rendkívül formális, de a valóságban sokkal összetettebb és szigorúbb, mint amit egy filmben láthatunk. A bíborosok csendes, szertartásos környezetben gyűlnek össze, hogy titkos szavazással válasszák meg az új pápát. Minden egyes lépésnek megvan a maga jelentősége, és a hagyományok szigorúan betartandók. A szavazás során nem csupán a szavazólapok, hanem a szertartásos rituálék is hozzájárulnak a szent pillanatokhoz, amelyek a katolikus egyház történetének fontos részét képezik. A filmek gyakran dramatizálják ezt a folyamatot, de a valóság mélysége és szimbolikája sokkal gazdagabb.

Amikor a bíborosok összegyűlnek, hogy kiválasszanak egy új pápát, a szavazás ritkán marad el a napi négyszeri fordulótól, különösen az első napokban, amikor a jelöltek közötti verseny különösen kiélezett. A Konklávé folyamata nem csupán egy egyszerű döntéshozatali eljárás; sokkal inkább egy ünnepség, tele mély tisztelettel és hagyományokkal. A bíborosok, egyenként, gondosan hajtogatott szavazólapjaikat egy kerek tálba helyezik, majd egy ovális urnába helyezik őket, mindezt latin szavakkal kísérve, amelyben esküt tesznek. A szavazólapokat ezután tűvel és cérnával összekötik, mielőtt vegyszerrel elégetnék őket. Az így keletkező füst szimbolikus jelentőséggel bír: a fekete füst a patthelyzetet jelzi, míg a fehér füst a "habemus papam" bejelentését hirdeti, azaz hogy megtalálták az új pápát.

Mennyi része zajlott a forgatásnak a Vatikánban?

Semennyi. A Vatikánban nem engedélyezik a forgatást, ezért alternatívákat kellett találnia a stábnak. Róma szerencsére tele van márványberakásos épületekkel, amelyek a Konklávéban szereplő számos lakószoba, lépcsőház és folyosó szerepét is el tudták játszani. (Egy lényeges kivétel: a Sixtus-kápolna azonnal felismerhető belső tereit egy stúdióban hozták létre, Michelangelo híres mennyezetét pedig CGI segítségével kreálták újra.)

A filmben számos apró részlet nem teljesen stimmel, például a Sixtus-kápolnában található asztalok elrendezése, valamint az, ahogyan a bíborosok egymással kommunikálnak. Emellett van egy "érintett" is, aki ideológiai kifogásokkal élt. Robert Barron püspök, a Word on Fire katolikus médiaszolgálat alapítója és az online tér egyik legnagyobb katolikus véleményformálója, a filmről kifejtette véleményét az X-en, hangsúlyozva, hogy "gyakorlatilag minden woke hívószót kipipál, és azt az üzenetet közvetíti, hogy az egyház számára az egyetlen járható út, ha elfogadja a sokszínűséget, a befogadást, valamint a tanítással szembeni közömbösség progresszív divatszavait."