A Szegedi Tudományegyetem kancellárja szerint a magyar egészségügy helyzete nem annyira kedvezőtlen, mint ahogy azt sokan érzékelik. Az emberek tapasztalatai mögött azonban több tényező is áll, amelyek befolyásolják a szektor megítélését.
Fendler Judit a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján beszélt arról, hogy hiába javulnak a számok, ha az emberek nem érzik jobbnak az ellátást. Az ápolóhiány és az elmaradó szűrések sokat rontanak a helyzeten.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy hazánk egészségügyi ellátórendszere valójában nem annyira gyenge, mint ahogyan sokan érzékelik. A fő problémát az ápolók hiánya jelenti, valamint az, hogy a magyar lakosság körében alacsony a szűrővizsgálatokra való járás aránya. E kérdésekről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt egy nemrégiben megrendezett konferencián, amelyet a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság szervezett.
Fendler kiemelte, hogy az alkoholfogyasztásunk nem haladja meg a V4-es átlagot, ugyanakkor más egészségügyi mutatóink, mint például a dohányzás és az elhízás arányai, kedvezőtlenebb képet mutatnak a szomszédos országokhoz képest.
"Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza" - fogalmazott.
"Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak" - sorolta.
Fendler megjegyzi, hogy az orvosi konzultációk száma a legújabb OECD-átlagot meghaladja. Ennek hátterében részben az orvosok széleskörű feladatkörei állhatnak, de azt is fontosnak tartja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhet az orvosi ellátáshoz, ha szükségét érzi.
"Várólistákon szerepel az is, aki úgy véli, hogy a következő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mivel előtte nyaralni tervez. Ez az információ a várólistákon is megtalálható, ami némileg megnehezíti a helyzet tisztázását" - mondta, hozzátéve, hogy a CT- és MR-vizsgálatok mennyiségével nincs probléma, bár az ilyen eszközök száma korlátozott.
A Telex információi alapján a konferencia másik előadásában elhangzott, hogy a Stada Hungary Kft. által végzett, 22 országra kiterjedő felmérés eredményei azt mutatják: Magyarország továbbra is a legrosszabb helyezést éri el a lakosság közegészségügyi rendszerrel kapcsolatos elégedettsége terén.
Az itthoni felmérés alapján, amely ezer főt érintett, mindössze 23% nyilatkozott elégedetten, míg a listát élen járó Belgiumban ez a szám 81%-ra rúg. Súlyos egészségügyi problémák esetén csupán a magyarok 28%-a bízik az egészségügyi ellátórendszerben, ezzel a rangsor végén, Szerbiával és Kazahsztánnal együtt helyezkedünk el.
Fendler Judit érveihez további súlyt ad az a megdöbbentő adat, hogy hazánk egészségügyi rendszeréből több tízezer ápoló hiányzik. A szakmai felmérések rámutatnak arra is, hogy az ápolók 70%-a kiégett, és közel felük depressziós állapotban van. Az utóbbi években végrehajtott béremelések sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a pályát a fiatalok számára, ami miatt az ápolói átlagéletkor egyre csak emelkedik.
A kancellár véleménye szerint az egészségi állapotunkat csupán 20%-ban befolyásolja az ellátórendszer. Szerinte a rendelkezésre álló forrásokat más területekre kellene irányítani, és hangsúlyozza, hogy nem szükséges költséges berendezéseket vásárolni, valamint nem érdemes hatalmas összegeket költeni új kórházi infrastruktúrák kialakítására vagy a meglévő rendszer átalakítására.
Fendler kiemelte a hazai szűrési rendszerek előnyeit, de sajnálattal tapasztalta, hogy csupán kevesen élnek a vizsgálatok lehetőségével. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amelyet azonban szükséges lenne fejleszteni, hogy több forrás álljon rendelkezésre a gondozók támogatására.
Kiemelte, hogy szükséges lenne a lakossági kommunikáció fejlesztése, és hangsúlyozta, hogy ösztönzésre is szükség van. Példaként említette, hogy fontolóra kellene venni azt a lehetőséget, hogy ha valaki hosszú időn keresztül elmulasztja a szűrővizsgálatokat, akkor a befizetendő járulékait emeljék meg.
