A holló így kiáltott: Harcra és diadalra!

Amikor először találkozunk Hunyadi Jánossal, Jankó még fiatal és tapasztalatlan, aki éppen hogy csak elkerüli, hogy édesapját lenyilazza. Ám nem ez az incidens zavarja leginkább, hanem az, hogy fegyvere megbízhatatlanul működik, és nem találja el a célját. Két évtizeddel később Buda várában a hódítás művészete is jól jön neki, hiszen minden fegyvernemben mesteri harcos. Szilágyi Erzsébet szívéhez vezető út nem csupán a közös kardvívás, hanem egy sor nemes és gyengéd gesztus is, amellyel elnyeri a nő bizalmát. Ezzel szemben az Európa meghódító szultán, aki megszámlálhatatlan ágyast tart, szeszélyes és kegyetlen, akár egy hatalmas játékos, aki a nőket csak eszközként használja saját élvezete érdekében. A szultán stratégiai gondolkodását sakkpartik során edzi, amelyeket szintén ágyasaival játszik, kihasználva minden lehetőséget. Hunyadi János, miközben a szendergő Mátyást a karjában tartja, azon töpreng, mi lehet a következő lépés a keresztény Európa védelmében, és hogyan nyerhetné meg a következő csatát.