A közösség bűnössé nyilvánítása komoly következményekkel járhat, amelyek mélyen érinthetik a társadalmi szövetet. Az ilyen döntések nem csupán az érintett csoportokat stigmatizálják, hanem szélesebb társadalmi feszültségeket is gerjeszthetnek, megerősítve
A Rákóczi Szövetség által rendezett megemlékezés során Szili Katalin hangsúlyozta, hogy az emléknap célja, hogy emlékeztessen minket „azokra a férfiakra, nőkre, gyermekekre és idősekre, akiknek az életét a hontalanság, a fájdalom és az elválasztottság keserítette meg”.
A miniszterelnöki főtanácsadó véleménye szerint történetük nem csupán a szomorú múlt egy fejezete, hanem egy folyamatosan érvényes figyelmeztetés is arra, hogy a béke, az összetartozás és az emberek közötti megértés lényegesen fontosabb, mint bármiféle politikai indíttatású megosztottság.
Hangsúlyozta, hogy az emléknap nem csupán egy múltbeli esemény felidézése, hanem egy fontos figyelmeztetés és egy lehetőség arra, hogy "merítsünk a történelemből, és tiszteletteljesen, méltósággal nézzünk a jövő kihívásai elé".
Szili Katalin beszédében emlékeztetett a kitelepítéshez vezető események sorozatára, kiemelve azok különböző mérföldköveit.
Megemlítette, hogy míg a magyarországi szlovákok önként vállalhatták a költözést, addig a felvidéki magyarokat erőszakkal választották ki és telepítették el. Az első vasúti szerelvény, amely őket vitte, 1947. április 12-én indult útnak - hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a lakosságcsere-egyezmény egyértelműen az őslakos magyarság kiűzetését szolgálta a Felvidékről.
Kiemelte, hogy a kassai kormányprogram keretében nyilvánosságra hozott Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elvére hivatkozva fosztották meg jogaitól a felvidéki magyar közösséget.
Szili Katalin hangsúlyozta, hogy az európai jogrendszer alapja az emberi méltóság tisztelete, és hogy a kollektív bűnösség elve ellentétes ezzel az alapelvvel. Kiemelte, hogy amíg az Európai Unió egyik tagállamában létezhet olyan jogszabály, amely a kollektív bűnösséget fogalmazza meg, addig az európai közösség részéről bármilyen, az emberi jogok és a jogállami alapelvek védelmére irányuló kritika hiteltelenné válik.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy 78 évvel ezelőtt indult el a Felvidékről az első szerelvény olyan emberekkel - köztük idősekkel, fiatalokkal, gyerekekkel -, akiknek egyetlen bűnük volt: "magyarul gondolkoztak, magyarul beszéltek és magyarul imádkoztak".
Hozzátette, hogy a kitelepítések miatt több mint 100 ezer magyar ember kényszerült elhagyni szülőföldjét.
Az esemény végén Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség vezetője hangsúlyozta: a bűn csúcspontja akkor érkezik el, amikor az emberek elfeledkeznek róla. Kiemelte, hogy ezért nem csupán erkölcsi, hanem közösségi felelősségünk is, hogy emlékezzünk.
