Steve Jobs özvegye új irányvonalat javasol: az okostelefonok helyett egy alternatív megoldásra vágyik, amely formálhatja a jövő technológiai táját.

Laurene Powell Jobs nemcsak Steve Jobs társa volt, hanem önálló gondolkodó és cselekvő is, aki már korán a társadalmi változások előmozdítására tette fel az életét. Férje halála után még határozottabban lépett elő: médiát, iskolákat, technológiai cégeket és politikai ügyeket formál - diszkréten, de rendkívüli hatással.

Laurene Powell 1989-ben ismerkedett meg Steve Jobsszal a Stanford Business School egyik előadásán. Kapcsolatuk - ahogy azt Walter Isaacson Jobs-életrajzában leírta - hűséges volt, de nem mentes a nehézségektől. Powell kitartóan támogatta a szinte látnoki képességekkel megáldott Jobsot, éjszakánként gyakran vele maradt, miközben a prezentációit gyakorolta. 1991-ben összeházasodtak, három közös gyermekük született, és egy csendes, Palo Altó-i házban éltek, amely a mai napig Powell Jobs otthona.

Steve Jobs 2011-es halála után Powell Jobs hosszú ideig visszavonultan élt. Öröksége révén a világ egyik leggazdagabb nőjévé vált: rá szállt férje 5,5 millió Apple- és 131 millió Disney-részvénye, vagyonát a Bloomberg 11 milliárd dollárra (átszámolva nagyjából 3882 milliárd forintra) becsülte. A Disney-részvények egy része a Pixar stúdió 2006-os felvásárlásához kapcsolódik: a vállalatot Steve Jobs alapította, és a Disney részvényekkel fizetett érte. Powell Jobs így a Disney legnagyobb egyéni részvényesévé vált, 7,3 százalékos tulajdonrésszel. A csendes, de egyre nagyobb hatással bíró Laurene Powell Jobs ma már a technológiai, politikai és filantróp világ egyik kulcsszereplője.

Bár kezdetben elsősorban a gyászával és gyermekeivel foglalkozott, fokozatosan és tudatosan lépett a nyilvánosság színpadára. A The New York Times 2013-as portréja alapján ekkoriban leginkább a jótékonysági projektekre összpontosított. Legismertebb kezdeményezése a 1997-ben létrehozott College Track, amely célja, hogy alacsony jövedelmű fiatalok számára megnyissa a felsőoktatás kapuit. A program szigorú tanulmányi követelményeket állít fel, emellett mentorálást, nyelvi és pénzügyi képzéseket is nyújt a résztvevőknek. "Nélküle talán soha nem lettem volna az első a családomban, aki főiskolát végez" - osztotta meg a program egyik korábbi résztvevője. Powell Jobs gyakran személyesen vett részt a diákok mentorálásában, és névtelenül, alázattal járult hozzá a mindennapi tevékenységekhez.

Saját szervezete, az Emerson Collective révén számos innovatív oktatási és társadalmi kezdeményezést támogatott. Ezek között szerepelnek olyan oktatási platformok, amelyek célja a tudás hozzáférhetőségének növelése, továbbá környezetvédelmi, egészségügyi és energiapolitikai projektek, amelyek a fenntarthatóságra összpontosítanak. A Leap Motion kézmozdulat-felismerő technológia befektetése mellett az AltSchool nevű startupba is invesztált, amely a személyre szabott oktatás élvonalát képviseli. Emellett több kísérleti fúziós projektet is támogatott, amelyek az energiafüggetlenség jövőjét célozzák meg. Az XQ Institute-ban való részesedésével pedig az amerikai középiskolai oktatás átalakítását tűzte ki célul.

A médiában jelentős pozíciókat alakított ki: a Pop-Up Magazine és a California Sunday Magazine olyan innovatív kezdeményezések, melyeket Powell Jobs is támogatott. Ezek az projektek az élő előadásokra épülő újságírás és a kreatív, vizuálisan izgalmas történetmesélés határvonalán kísérleteznek. A Pop-Up Magazine egy különleges formátumú esemény, ahol újságírók, fotósok, zenészek és filmesek lépnek a színpadra, hogy élőben adják elő saját történeteiket, így ötvözve a sajtó világát a színház és a dokumentumfilm művészetével.

2017-ben az Emerson Collective jelentős részesedést szerzett a The Atlantic című, 1857 óta működő, híres magazinban. A tranzakció részletei titkosak maradtak, ám iparági szakértők szerint a vétel értéke több tízmillió dollárra rúghatott. Powell Jobs ezen kívül kisebbségi részesedést vásárolt a The Athletic nevű sportlapban, amely később a New York Times birtokába került, és támogatást nyújtott az Axios digitális hírportálnak is, amely a gyors, tömör és mobilra optimalizált hírszolgáltatás úttörőjeként van jelen a piacon. A filmiparban producerként és támogatóként is aktívan részt vett a Participant Media számos projektjében, beleértve olyan dokumentumfilmeket, amelyek a klímaváltozás, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok kérdéseit járják körbe.

A befektetési portfóliója, amely az Emerson Collective és más, kapcsolódó szervezetek keretein belül valósul meg, az évek során több milliárd dolláros értékhatárt lépett át. Fő fókusza az oktatás, a média, a technológia és a társadalmi innováció területeire irányul, amelyek mind hozzájárulnak a jövő formálásához.

A politikai szférában is egyre aktívabban jelenik meg. 2013-ban támogatta a Dream Act törvényjavaslatot - amely állampolgárságot biztosítana azoknak a bevándorlóknak, akik gyerekként érkeztek az Egyesült Államokba -, és ennek részeként dokumentumfilmet finanszírozott The Dream Is Now címmel. A filmet Davis Guggenheim rendezte, és a Capitoliumban is levetítették. Powell Jobs személyesen is elutazott Washingtonba, hogy fiatal bevándorlókkal együtt mutassa be a törvényhozóknak. Az Egyesült Államok szövetségi választási bizottságának adatai alapján Powell Jobs 3,4 millió dollárral (körülbelül 1,2 milliárd forinttal) támogatta a Demokrata Pártot, többek között Kamala Harris kampányát is.

A technológiai szektorban egyre nagyobb szerepet játszik, és ebben férje egykori közvetlen munkatársa, Jony Ive is támogatja. Ive, aki az Apple ikonikus dizájnere volt, Steve Jobs "lelki társaként" vált ismertté, és olyan forradalmi termékek formatervezéséért felelős, mint az iMac, az iPod, az iPhone és a MacBook Air. Jobs halála után Powell Jobs és Ive között szoros együttműködés alakult ki, amely a hagyományok megőrzését és az új technológiai innovációk felfedezését ötvözte.

2019-ben Powell Jobs támogatta Jony Ive új formatervező vállalkozását, a LoveFromot, amely olyan ügyfelekkel dolgozott együtt, mint a Ferrari, az Airbnb vagy a Moncler.

A közös munka a mesterséges intelligencia területén is folytatódott: 2023-ban Powell Jobs befektetőként jelent meg Ive új cégében, az iO-ban.

Ez a vállalkozás Ive formatervezési tapasztalatát ötvözi mesterségesintelligencia-fejlesztéssel, célja pedig a jövő digitális eszközeinek újragondolása - különös tekintettel arra, hogy hosszabb távon kiváltsa a jelenlegi okostelefonokat. A cég víziója szerint a mobilhasználat mai formája elavulttá válik, és egy intuitívabb, emberközpontúbb digitális interfészt kell létrehozni.

Az iO projektjei új típusú mobil eszközökre, vizuális interfészekre és mesterséges intelligenciát használó oktatási és kommunikációs megoldásokra összpontosítanak. A vállalat különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán hardver- vagy szoftverfejlesztésről van szó, hanem a technológia emberközpontú, intuitív és esztétikai szempontokat figyelembe vevő újratervezéséről. Idén a ChatGPT mögött álló OpenAI 6,5 milliárd dollárért (körülbelül 2294 milliárd forintért) vásárolta fel az iO-t.

A tranzakció során Powell Jobs több mint egymilliárd dollárnyi (körülbelül 353 milliárd forintnyi) tőkét mozgósított más befektetőkkel közösen, és aktív alakítójává vált a következő generációs technológiai környezetnek. Az iO első termékét várhatóan 2026-ban mutatják be, de részleteket egyelőre nem közöltek. Annyi tudható, a készülék célja, hogy mélyen integrálódjon a felhasználók mindennapi életébe, és új módokat kínáljon az AI-val való interakcióra. Nem okostelefonról van szó, hanem egy új típusú eszközről, amely a mesterséges intelligencia lehetőségeit kihasználva új felhasználói élményt nyújt.

A mesterséges intelligencia és a formatervezés összeolvadásával egy teljesen új dimenziót nyitnának a technológiai eszközök világában.

Az üzletasszony rendkívül tudatosan alakítja ki a róla alkotott képet: 2015-ben megpróbálta megakadályozni egy olyan film bemutatását, amely Steve Jobs és a korábbi kapcsolatából származó lánya közötti viszonyt dolgozta volna fel. 2020-ban pedig a New York Times egyik újságíróját csak akkor fogadta interjúra, miután előtte ő maga kérdezhette ki - valószínűleg azért, hogy alaposabban felmérje az újságíró szándékait és stílusát.