Az Európai Unió jelentős mennyiségű földgázt vásárol az orosz forrásokból.
Bár a leválás célja lebeg a szemünk előtt, a Rystad Energy legfrissebb statisztikái rámutatnak, hogy az ukrán-orosz gázvezetékek lezárása után az Európai Unió megnövelte az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját.
Tavaly szeptemberben arról írtunk, hogy Kadri Simson uniós energiaügyi biztos cáfolta, hogy az EU kész lenne erre a gázimportra is kiterjeszteni az Oroszországot sújtó, egyre bővülő szankciórendszert. Hogy mennyire nincs kész erre az unió, azt jól jelzi, hogy az európai országok tavaly rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt vásároltak Oroszországtól.
2024-ben 17,8 millió tonna cseppfolyósított orosz földgázt szállító hajók kötöttek ki európai kikötőkben - ez több mint 2 millió tonnával több, mint az előző évben - derül ki a Rystad Energy elemzőinek jelentéséből.
Jan-Eric Fähnrich, a Rystad Energy gázpiaci szakértője a Guardiannek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az LNG-szállítmányok nem csupán folyamatos növekedést mutatnak, hanem "rekordmennyiségeket érnek el."
Bár Európa az Ukrajna elleni háború kirobbanása óta jelentősen visszafogta az orosz földgázimportját, a kontinens egyre inkább LNG-beszerzésekre támaszkodik, számos forrásból, beleértve Oroszországot is. Tavaly Oroszország sikeresen megelőzte Katart, így az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő.
Fokozódó import és politikai feszültségek.
2024-ben Európa 49,5 milliárd köbméter orosz gázt importált csővezetéken keresztül, emellett pedig 24,2 milliárd köbmétert cseppfolyós formában, hajós szállítmányok révén. Fähnrich megjegyezte, hogy az LNG egy része más országok számára is értékesítésre került.
Az információk néhány nappal azután kerültek napvilágra, hogy Ukrajna megszüntette az orosz földgáz szállítását a területén található csővezetékeken. Ezzel lezárult egy szovjet időkből eredő energiaútvonal, amely három éven át működött, még a szomszédos országok közötti háborús konfliktus ellenére is.
Aktivisták véleménye szerint az Európai Unió aláássa Ukrajna támogatását, valamint saját klímacéljait azzal, hogy továbbra is anyagi forrást biztosít Oroszországnak fosszilis energiahordozókért. Ezen anyagok elégetése pedig hozzájárul a globális felmelegedést előidéző szennyező részecskék kibocsátásának növekedéséhez.
A kritikai megközelítések és a szankciós kiskapuk izgalmas, mégis összetett témát képeznek. A kritika gyakran a társadalmi normák és értékek tükröződése, amely lehetőséget ad arra, hogy rávilágítsunk a rendszerszintű problémákra. Ugyanakkor a szankciós kiskapuk, vagyis a jogi és szabályozási keretekben rejlő hiányosságok, lehetőséget nyújtanak arra, hogy egyesek kikerüljék a felelősségre vonást. Ezek a kiskapuk nemcsak az egyéni érdekek érvényesítésére szolgálnak, hanem a rendszerek hibáit is felnagyítják, amelyeket sok esetben a hatékonyság vagy a versenyképesség nevében alakítanak ki. A kritika tehát nem csupán egy eszköz a társadalmi igazságosság érdekében, hanem figyelmeztetés is arra, hogy a kiskapuk kiaknázása milyen következményekkel járhat a közjó szempontjából. Fontos tehát, hogy tudatosan közelítsünk ezekhez a kérdésekhez, és keresjük a lehetőségeket a jogi keretek megerősítésére, valamint a kritikai diskurzus előmozdítására. Ezáltal nemcsak a kiskapuk hatását csökkenthetjük, hanem egy igazságosabb és átláthatóbb társadalmat is építhetünk.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) adatai szerint az EU orosz LNG-behozatala 2024-ben 7,32 milliárd eurót tett ki, ami 14%-os éves növekedést jelent, és 17,5 millió tonnára emelkedett.
"Az emelkedés hátterében egy meglehetősen egyszerű magyarázat áll" - nyilatkozta Vaibhav Raghunandan, a Crea orosz szakértője. "Az orosz LNG-t a versenytársakkal szemben kedvező áron kínálják. Mivel a nyersanyagokra nem vonatkoznak szankciók, a cégek a saját érdekeiket követik, és egyre nagyobb mértékben vásárolják a legolcsóbb forrástól."
Az Európai Unió törekvése, hogy 2027-re teljes mértékben megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalát, ám eddig még nem mutatott hajlandóságot a gáz importjának leállítására, ellentétben a szénnel és az olajjal kapcsolatos döntésekkel.
Ukrajnai aktivisták és klímavédelmi érvek
Ukrajnai aktivisták állítása szerint a szankciós rendszer olyan "szembetűnő kiskapuk" fenntartásával működik, amelyek lehetővé teszik Oroszország számára, hogy fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeivel továbbra is támogassa háborús gépezetét.
"Az orosz LNG-behozatal rekordmennyisége 2024-ben egyértelmű emlékeztető arra, hogy az EU-nak határozottan kell fellépnie a szankciós rendszer fennmaradó kiskapuinak lezárása érdekében" - mondta Svitlana Romanko, a Razom We Stand ukrán klímavédelmi csoport alapítója.
Romanko felszólította az EU-t, hogy lépjen fel Oroszország "árnyék flottája" ellen - melynek tagjai régi és alulbiztosított tartályhajók -, valamint zárja le azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik, hogy Oroszország nyersolajból készült termékeket exportáljon olyan országokon keresztül, mint Törökország és India.
Romanko szerint az EU válaszút előtt áll: "Folytatja a háború és a szennyezés finanszírozását, vagy elkötelezi magát egy tiszta, biztonságos és békés energián alapuló jövő mellett."