Különleges régészeti felfedezés Csehország szívében: kelta kincsek és egy ősi szentély nyomaira bukkantak.

Az Imetben felfedezett hal alapú étel talán a történelem első pörköltjének számít.

Fedezd fel a kelta kultúra lenyűgöző nyomait Csehország szívében, ahol egyedülálló lelőhelyek várják a történelmi felfedezőket. Ez a páratlan helyszín nem csupán régészeti értékeivel büszkélkedhet, hanem a múlt titkainak gazdag világába is bepillantást nyújt. Merülj el a kelta örökség varázslatos atmoszférájában, és tapasztald meg a múlt e különleges szegletét!

Egy különleges kelta település maradványaira bukkantak a régészek Kelet-Csehország szívében, Hradec Králové közelében. A felfedezés egy autópálya építése előtt zajló feltárás során történt. A lelőhely mérete és gazdag leletei páratlan jelentőséggel bírnak az ország történetében, számolt be róla a Kelet-Csehországi Múzeum.

A település területe körülbelül 62 hektárt ölelt fel. A lelőhely hiánya az erődítményeknek arra utal, hogy az itt lakók biztonságos környezetben éltek, ami arra enged következtetni, hogy fontos szerepet játszottak a helyi kereskedelemben.

Több száz fénylő érme és ezer csillogó ékszer.

A régészeti feltárás során számos ezüst- és aranyérme került elő, bár a pontos mennyiség még nem állapítható meg. Ezen kívül bronzból és vasból készült fibulák, karperecmaradványok, övveretek, üveggyöngyök, valamint karperekrészletek is napvilágot láttak. Mindezek a leletek a vaskori La Tène-kultúra örökségét képviselik, amely i.e. 450 és i. sz. 40 között virágzott Európa különböző területein.

A kultúra sokszor a kelták világához kapcsolódik. A régészeti leletek között fellelhetők olyan antropomorf motívumok, amelyek e korszak sajátos jellemzőit tükrözik.

Az ásatás során felfedezett maradványok között lakóházak, kézműves műhelyek, valamint legalább egy vallási szentély nyomaira bukkantak. Különösen figyelemre méltó egy olyan cseréptöredék, amely egy lovat ábrázol, és ez arra utal, hogy a település lakói nem csupán egyszerű edényeket, hanem elegáns kerámiákat is készítettek, valószínűleg kereskedelmi célok érdekében.

A kelta érmék felfedezése a lelőhely teljes területén szétszórtan történt, ami tovább hangsúlyozza a település kereskedelmi szerepének fontosságát.

Kik élhettek a településen?

A történeti hagyományok szerint a cseh vidéken egy kelta törzs, a boii élt. Tomáš Mangel, a Hradec Královéi Egyetem régészprofesszora azonban figyelmeztet arra, hogy nem áll rendelkezésre konkrét bizonyíték a boii jelenlétére ezen a területen. Semmilyen feliratot, sem pedig más azonosító nyomokat nem sikerült fellelni, amelyek segítségével egyértelműen meg lehetne határozni a törzs valódi lakóhelyét.

"Mangel kifejtette, hogy bár a bohémiákat hagyományosan a boiákhoz kapcsolják, a legfrissebb kutatások alapján csupán annyit állíthatunk biztosan, hogy valahol Közép-Európában találkoztak a gyökereikkel."

A 19-20. századi történetírás sokszor a "Bohémia" kifejezést a "Boii" törzzsel azonosította. Mangel véleménye szerint azonban ez a párhuzam megingatható. Az "Boiohaemum" elnevezés, amelyet gyakran a terület ősi megnevezésének tartanak, nem szolgál egyértelmű bizonyítékkal a közvetlen összefüggésre.

Mangel kifejtette: "A 'Boii - Boiohaemum - Bohémia - Csehország' összefüggés elcsépelt és téves történelmi értelmezésen nyugszik. Ez a nézet egyszerűen nem állja meg a helyét."

A borostyánút mentén kialakult kelta kereskedelmi hálózat különleges jelentőséggel bírt a régió gazdasági és kulturális életében. Ez a kereskedelmi útvonal nem csupán áruk, hanem eszmék és hagyományok cseréjének színhelye is volt. A kelták által használt útvonalak mentén a borostyán, mint értékes árucikk, nemcsak a kereskedelem fontos elemévé vált, hanem a különböző népek közötti kapcsolatok létrejöttéhez is hozzájárult. A kereskedők, akik ezen az úton jártak, változatos termékeket, mint például ékszereket, textíliákat és fűszereket szállítottak, így gazdagítva a helyi kultúrákat és szokásokat. A borostyánút tehát nem csupán egy kereskedelmi tengely volt, hanem a kelta civilizáció szívverése, amely összekapcsolta a különböző népeket, és hozzájárult a közös identitás kialakulásához.

A borostyán, amelyet a lelőhelyen felfedeztek, kulcsszerepet töltött be az Európán átívelő kereskedelmi útvonalakon. A régészek véleménye szerint a helyi lakosok valószínűleg nemcsak borostyánt, hanem egyéb értékes termékeket is forgalmaztak, így hozzájárulva a Közép-Európát átszelő gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Az itt zajló kereskedelem központi jelentőséggel bírt a régió kulturális és gazdasági életében.

Maciej Karwowski, a Bécsi Egyetem régésze, aki nem volt jelen az ásatáson, a Live Science-nek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a lelőhely rendkívül érdekes, és párhuzamot mutat a borostyánút mentén felfedezett egyéb településekkel.

Hamarosan egy izgalmas esemény vár ránk, hiszen a legérdekesebb régészeti leletek a nagyközönség előtt is bemutatkoznak. A múzeum tájékoztatása szerint a kelta település kincseinek különleges kiállítása a téli ünnepek alatt nyílik meg. A látogatók így első kézből merülhetnek el a kelták lenyűgöző és színes világában, felfedezve annak gazdagságát és kultúráját. Ne hagyja ki ezt az egyedülálló lehetőséget!