OTP vezetője: Nincs alternatíva, új irányba kell terelni a magyar gazdaságot - Pénzcentrum

A magyar gazdaságpolitika jövőbeli irányának a hatékonyság és termelékenység fokozására kell összpontosítania, elvetve az eddigi extenzív módszereket - emelte ki Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. A bankvezető hangsúlyozta, hogy sürgős szükség van a bankszektor terheinek enyhítésére, mivel 2010 óta csupán két évben teljesítettek a bankok a befektetők elvárásai felett.

Csányi Péter előadásában rámutatott, hogy a magyar hitelpenetráció még jelentősen elmarad az eurózóna szintjétől, a lakossági hitelek esetében pedig a régiós átlagtól is. Ugyanakkor az Otthon Start Program hozzájárulhat ahhoz, hogy idén és jövőre is kétszámjegyű növekedést érjen el a háztartások hitelállománya - írja a Portfolio.

A vezérigazgató "Gazdasági kilátások és a bankszektor helyzete Európában és a régióban" című előadásában hangsúlyozta, hogy a globalizáció nem csupán egy választási lehetőség, hanem egy elkerülhetetlen realitás, amely meghatározó hatással van a hazai gazdaságra. Rámutatott, hogy Európa viszonylag sikeresen átvészelte az elmúlt évek kihívásait, hiszen az eurózóna mutatói javulást mutatnak a GDP növekedése, az infláció, a költségvetési hiány és az államadósság terén.

Csányi véleménye szerint számos nehézséggel kell szembenéznünk, különösen a francia és olasz államadósság helyzetének aggasztó alakulása, valamint Kína domináló szerepe több exportpiacon és az európai energiaárak emelkedett szintje. Európa igyekszik fiskális költéssel és strukturális reformokkal reagálni a geopolitikai kihívásokra, ám a Draghi-jelentés ajánlásainak megvalósítása sajnos nem halad a várt ütemben.

Az OTP Bank vezetője kiemelte, hogy a bankszektor terheinek csökkentése nagyobb szerepet kaphatna a szabályozásban. Az eurózóna bankszektorának jövedelmezősége az elmúlt években jelentősen javult: a tőkearányos megtérülés (ROE) a 2014-2022 közötti 4,7%-os átlagról tavaly 8,8%-ra emelkedett, de ez éppen csak fedezi a tőkeköltséget.

A bankszektor konszolidációja jelentős mértékben hozzájárulhatna a költséghatékonyság javításához, azonban az országok közötti egyesülések terén még mindig nagyon kevés példa található. A technológiai lehetőségek kihasználása is csak lassan halad előre, míg a szigorodó szabályozási keretek versenyhátrányt okoznak az európai bankok számára, különösen a fintech vállalatokkal és az amerikai pénzintézetekkel szemben.

A közép- és kelet-európai régió alacsonyabb növekedési szakaszba került a járvány, az energiaválság és a háború miatt. Magyarországon 2010-2021 között gyors gazdasági növekedés volt tapasztalható, köszönhetően a prociklikus gazdaságpolitikának, az uniós forrásoknak és az MNB laza monetáris politikájának, ami a túlfűtöttség jeleit mutatta.

A 2022-es energiaválság hatására a magyar gazdaságpolitika kénytelen volt átgondolni költségvetési és monetáris stratégiáját. Csányi véleménye szerint a legnagyobb kihívás most az, hogy a korábbi, extenzív növekedési modell helyett egy olyan megközelítést alkalmazzunk, amely a hatékonyságra és a termelékenység növelésére helyezi a hangsúlyt. Ennek oka, hogy a munkaerő és a tőke bővítése már nem fenntartható a korlátozott erőforrások miatt.

A beruházások visszaesésével a vállalati hitelezés is lassul Magyarországon, míg a lakossági hitelezésben a kétszámjegyű növekedést a támogatott hitelek hajtják, amelyek az elmúlt öt év hitelnövekedésének mintegy 60%-át magyarázzák. Támogatott programok nélkül folytatódott volna a lakossági hitelleépülés.

A magyar bankszektor jövedelmezősége az elmúlt évtized során folyamatosan gyengébben teljesített, mint az eurózóna átlag. A teljesítmény tartósan elmaradt attól a szinttől, amelyet a befektetők elvártak. 2010 óta mindössze két év, 2016 és 2017 bizonyult kivételnek, amikor a bankszektor eredményei túlszárnyalták a befektetői elvárásokat.

A kezdetben átmenetinek szánt kormányzati intézkedés, amely a bankszektor jövedelmezőségére kedvezőtlen hatással volt, még mindig érvényben van. Hasonló jelenségeket más piacokon is tapasztalhatunk. Ennek ellenére a magyar bankszektor tőke- és likviditási helyzete továbbra is rendkívül erős.

Az OTP Csoport kiemelkedő teljesítménye figyelemre méltó: a mérlegfőösszege 2014 óta több mint háromszorosára emelkedett, ezzel jelentősen túlszárnyalva a régiós versenytársak átlagos növekedését. Az elmúlt évek során a bank 14 akvizíciót valósított meg, és öt különböző országban piacvezető szerepet szerzett. E kiváló eredményeket a Standard&Poor's is elismerte, hiszen idén a második legsikeresebb európai bankként tüntette fel az OTP-t, amely a EBA stresszteszt során is a legjobbak között végzett.