A tőzsde nem csupán Donald Trump visszatérése miatt tapasztalhat meg könnyebbülést – állítják a szakértők.
Az amerikai elnökválasztás kimenetelét a kötvénypiac és a fogadóirodák a közvélemény-kutatásoknál pontosabban jelezték előre, a választás másnapján mégis jelentős értékpapír-piaci mozgások történtek. A befektetők úgy ítélték meg, hogy a korábbi elnök következő ciklusi gazdaságpolitikája nagyobb költségvetési deficitet fog eredményezni, a részvénypiac hasonlóan beárazta Donald Trump gazdaságpolitikáját - mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzése rávilágít, hogy a piaci szereplők meglepően pontosan előrejeleztek az amerikai elnökválasztás kimenetelére, felülmúlva ezzel a közvélemény-kutatók becsléseit. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a szeptember közepétől megfigyelhető különböző piaci eszközök beárazása számos olyan jelzést adott, amelyek Donald Trump volt elnök lehetséges visszatérésére utaltak, mind a kötvény-, mind pedig a részvénypiacon.
Horváth Sebestyén, az Oeconomus kutatója az InfoRádióban kifejtette, hogy Donald Trump győzelme különösen markánsan hatott a részvénypiacra, amely a legélénkebb reakciót mutatta.
"Donald Trump első elnöksége alatt már jelentős adócsökkentési és deregulációs reformokat indított el. A részvénypiac valószínűleg ezt előre beárazta, hiszen a szeptember-októberi időszakban már érzékelhető volt a piaci reakció. A választás másnapján az amerikai részvénypiac átlagosan 3-5 százalékos árfolyamnövekedéssel válaszolt Trump újraválasztására. Ennek oka, hogy a következő ciklusban is folytatni kívánja az adócsökkentések kiterjesztését. Hasonló trend figyelhető meg a kriptopiacon is, ahol szintén árfolyamemelkedés zajlott."
Ennek hátterében részben az áll, hogy a visszatérő elnök egyik legszorosabb szövetségese Elon Musk, aki jelentősen ki akarja terjeszteni a kriptovaluták használati körét.
Viszont az aranypiacon a kriptovaluták és a részvények világával szemben éppen ellenkező irányú mozgások figyelhetők meg.
Horváth Sebestyén rámutatott, hogy gyakran hallani lehetett azt a vélekedést, miszerint ha a volt elnök nem kerül újra választásra, akkor valószínűleg nem fogja elismerni a választás eredményét, ami akár egy amerikai polgárháború kirobbanásához is vezethet. Ezt a fokozódó társadalmi feszültséget az aranypiac már előre beárazta. A választások előtti héten az aranyárfolyam történelmi csúcsot döntött, elérve a 2800 dolláros unciánkénti szintet. Azonban, ahogy a polgárháború elmaradt, a választás után mindössze egy héttel az árfolyam körülbelül 10-15 százalékkal csökkent.
A választások óta napvilágra került személyi döntések és a formálódó gazdaságpolitika jövőbeli hatásainak megítélése bonyolult feladat. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az olajpiac nem reagált érdemben a republikánus jelölt győzelmére. A szakértő szerint "Donald Trump már a kampány során jelezte, hogy célja Amerikát energiadominánssá tenni, ami azt jelenti, hogy jelentős mértékben szeretné növelni a kőolaj és földgáz kitermelését." Ennek következményeként várható lett volna, hogy a Trump győzelme a kőolaj árának csökkenését eredményezi, de a valóságban ez nem következett be.
"A választást követő másfél hétben is beragadt az amerikai WTI-kőolajárindex 68-70 dolláros szintek közé, ugyanis ennek visszatérése valamilyen szinten kockázatot is jelent a kőolajpiacra, tekintve, hogy egyik legnagyobb kőolajexportőrként Iránnal szemben valószínűleg be fogja tartatni az elmúlt évtizedben bevezetett kőolajszankciókat, ez pedig jelentős kínálatkiesést jelenthet a piacon. Ezek az ellentétes hatások oltják ki egymást a piacon" - tette világossá.
Donald Trump, mint ismert, leendő energiaügyi miniszterét is megnevezte, Chris Wright személyében. Ennek hatására csökkenhetett azért egy kicsit az olajárfolyam, de összességében a piac stabil képet mutat a szakértő szerint.
Rávilágított arra is, hogy noha a republikánusok a szenátusban és a képviselőházban is többséget szereztek, ez nem feltétlenül garantálja a politikai stabilitást. A frakciók közötti feszültségek és a hiányzó "frakciófegyelem" miatt egyetlen, a kampány során népszerűvé vált javaslat sem biztos, hogy a tervezett formájában kerül végrehajtásra.
Három lényeges ajánlást érdemes figyelembe venni:
Horváth Sebestyén kifejtette, hogy Donald Trump kampányában jelezte, hogy az Egyesült Államok összes importjára 10-20 százalékos vámot tervez bevezetni. Kínával kapcsolatban pedig egy 50-60 százalékos büntetővámot és más intézkedéseket is kilátásba helyezett. Szerinte azonban ez inkább egy stratégiai lépés az alkupozíció megerősítése érdekében. Várható, hogy az Egyesült Államok kereskedelempolitikáját szigorítani fogja, és a protekcionista védőintézkedések száma is növekedni fog.
A tőzsde reakcióját látva nemcsak a nagyvállalatok, hanem a vállalkozói szektor is mindenképpen örül Trump visszatérésének. Az, hogy a hétköznapi emberek mit fognak ebből profitálni, azt így előzetesen nehéz megmondani, de Trump azt ígérte, hogy az árszínvonal csökkentésével, illetve a hétköznapi emberek adóterhének a mérséklésével, az ő második ciklusával nemcsak a vállalatok, hanem az egyszerű állampolgárok is jól fognak járni.
