Naponta 25-30 vidéki mentőegység érkezik Budapestre, hogy támogassa a fővárosi egészségügyi szolgáltatásokat.

Naponta legalább 25-30 vidéki mentőegység segítségére van szükség Budapest mentésében, amint azt az Országos Mentőszolgálat által nyilvánosságra hozott belső levél is megerősíti. A mentőszolgálat képviselői a témában nyilatkoztak, és hangsúlyozták, hogy az új rendszer a munkafolyamatok szempontjából igazságosabb és könnyebben tervezhető megoldásokat kínál.

Feltárult egy belső kommunikáció, amely szerint naponta minimum 25-30 vidéki mentőcsapatnak kell támogatnia Budapestet. Az új intézkedés minden ápolót és gépkocsivezetőt érint.

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál kifejtette, hogy a tervezhetőség érdekében volt szükség a változtatásokra. "Egy olyan igazságosabb és átláthatóbb rendszert alakítottunk ki, amely lehetővé teszi, hogy az egyes mentőegységek számára előre meghatározzuk, hogy évente két alkalommal pontosan mikor lesz szükség Budapesten a szolgálatukra. Mindeközben ügyelünk arra is, hogy a saját régiójukban, településükön és mentőkapacitásukban ne legyen hátrányos helyzetben" - nyilatkozta az ATV Híradónak.

Kunetz Zsombor másképp látja, az általa nyilvánosságra hozott levelezés szerinte azt mutatja: rosszul szervezett a mentésirányítás. "Tulajdonképpen arról van szó, hogy képtelen ellátni a mentőszolgálat azt a mennyiségű feladatot, amit ő magának mentőfeladatnak gondol és titulál. Képtelenség bárhol ezzel a szervezéssel megtenni" - fogalmazott.

Komáromi Zoltán véleménye szerint a vidékről érkező mentőegységek kiérkezési idejét jelentősen befolyásolja a helyismeret hiánya. "A gépkocsivezetőnek én mutattam meg, hol található a szülészeti klinika" - mesélte Komáromi Zoltán egy vidékről érkező mentősről. Állítása szerint az új rendszer nem csupán a városi ellátást, hanem a vidéki egészségügyi szolgáltatásokat is megnehezíti.

"Az benne a félelmetes, hogy ez rendszerszerűvé vált. Ugyanis ezek a mentőautók Mezőkeresztesről, Zircről, Győrből, Tatabányáról hiányoznak a napi mentési feladatoknál" - tette hozzá.

Mindeközben több ellátás is szünetel: például a mezőtúri kórházban a szülészet-nőgyógyászat, aneszteziológushiány miatt. A Magyar Orvosi Kamara elnöke a probléma gyökerének a rossz finanszírozási struktúrát tartja. "Gyakorlatilag mára jutott el odáig a rendszer, hogy ezt a krónikus, évtizedeken át tartó alulfinanszírozottságot már nem tudja elviselni. Egyre több kolléga hagyja el az állami ellátást, a magánellátás az elképesztően bővül, és ezzel párhuzamosan a közellátás az állami egészségügyben gyengül" - sorolta Álmos Péter.