Na, erről biztosan nem gondolnánk, hogy valami csalárd dolog történik, mégis úgy tűnik, hogy lecsapnak a számlánkra.

Bár az Erste Bank piaci részesedése meghaladja a 10 százalékot, a visszaélések aránya meglepően alacsony maradt. Az idei év első negyedében ez az arány csupán 3,95 százalékra rúgott, míg az április-június időszakban is mindössze 4,3 százalékot mutatott. Az intézmény az elmúlt egy év során 7,4 milliárd forintnyi kártól óvta meg ügyfeleit, ugyanis a pénzügyi támadások és csalásos tranzakciók 90 százalékát sikerült kiszűrnie.

Itthon a kártyás visszaélések száma szinte már hagyományosan magasabb, mint más helyeken. A tavaly szeptemberben bevezetett napi átutalási limit valószínűleg hozzájárult ehhez a trendhez, mivel a bűnözők az átutalások helyett újra a bankkártyákra összpontosítottak. Ennek következményeként a legfrissebb statisztikák is tükrözik ezt a változást: az elmúlt kilenc hónap adatai szerint a kártyaadatokkal elkövetett csalások száma növekedett, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett összesített károk értéke is emelkedett.

2025 második negyedévében a csalások terén jelentős eltérések mutatkoztak az eltérő típusok között: összesen 6232 átutalásos csalást regisztráltak, míg a kártyás csalások száma 41 625-re rúgott, ami közel hétszeres különbséget jelent. Az Erste Bank esetében az átutalásos csalások száma mindössze 249, a kártyás csalásoké pedig 5080 volt, ami figyelembe véve a bank méretét, jelentősen elmarad a piaci átlagtól. A pénzintézet tapasztalatai alapján az átutalásos csalások száma folyamatosan növekszik, míg a saját statisztikáik szerint a visszaesés továbbra is tapasztalható, hiszen az előző negyedévhez képest 11 százalékos csökkenést mutattak június végéig. Ezzel szemben a kártyás csalások terén drámai növekedés látható: az első negyedévhez képest 60 százalékos emelkedést regisztráltak a második negyedév során.

Bár itthon a bankkártyás csalások száma gyakrabban előfordul, az érték szempontjából még mindig az átutalásos visszaélések dominálnak.

A csalók folyamatosan új és ravasz megoldásokat keresnek, hogy átverjék az embereket. Az utóbbi időszakban egyre inkább elterjedt, hogy befektetési tanácsadónak, rendőrnek, vagy akár a KiberPajzs munkatársának álcázzák magukat. A legújabb trend a pszichológiai manipuláció alkalmazása, amelynek célja, hogy az áldozatokat arra bírják, hogy saját maguk kezdeményezzenek kifizetéseket. A leggyakoribb módszerek között szerepel a sürgősségkeltés, amely során a csalók azt próbálják elérni, hogy az ügyfél gyors döntéseket hozzon, gyakran félelemre vagy pánikra alapozva. Emellett gyakran használnak hamis ígéreteket, mint például garantált nyereségek, vagy különleges befektetési lehetőségek, amelyek "csak most érhetők el". Az is előfordul, hogy a csalók az érzelmekre hatnak, például baráti támogatás vagy segítő szándék hangoztatásával, hogy bizalmat keltsenek az áldozatban. Fontos, hogy a felhasználók tisztában legyenek ezekkel a módszerekkel, és mindig körültekintően járjanak el, mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznának.

A befektetési csalás egy olyan csalási forma, amely kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb összegek "befektetésére" csábítja az áldozatokat. Az elkövetők irreálisan magas hozamokat ígérnek, és mindezt rendkívül rövid időn belül. Az áldozatok általában arra kényszerülnek, hogy a befektetni kívánt pénzt magánszemélyek bankszámláira utalják. Gyakori, hogy az elkövetők olyan indokokat találnak ki, mint például egy tervezett külföldi utazás, amelynek célországa gyakran Ciprus. Fontos hangsúlyozni, hogy egy tisztességes cég sosem kérné az ügyfeleitől, hogy pénzt magánszámlákra utaljanak, legyen szó banki alkalmazottról vagy személyes brókerről. Ha azonban már megtörtént a baj, és áldozattá váltunk, a bankkal való kommunikáció során mindig legyünk őszinték, és részletesen meséljük el, mi történt. Ez nagyban segíthet abban, hogy a pénzünket visszaszerezzük.

A telefonos visszaélések továbbra is aggasztóan elterjedtek: míg korábban főleg a bankok nevében léptek fel a csalók, manapság egyre inkább a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a rendőrség és a KiberPajzs képviseletében próbálnak meg átverni embereket. Az elkövetők célja, hogy rábírják az áldozatokat arra, hogy a "támadás alatt álló" számlájukról egy "biztonságos" bankszámlára utalják át a pénzüket. A bűnözők gyakran már előre megadják, mit mondjanak az ügyfelek a bank munkatársainak, ha azok érdeklődnek a gyanús tranzakciókról. A jegybank vagy a rendőrség nevével visszaélve elhintik az áldozatokban, hogy bankjukban valaki együttműködik a bűnözőkkel, ezzel próbálva megteremteni a bizalmatlanság légkörét. Azt is hangsúlyozzák, hogy titokban kell tartaniuk a pénzintézet munkatársai elől, hogy a "rendőrség" utasítására cselekedtek, ezzel tovább nehezítve a helyzetüket.

Marketplace-csalások: továbbra is örökzöldnek tekinthető, hogy az ügyfél terméket akar vásárolni egy online piactéren (leggyakrabban a Facebook Marketplace-en), átutalja annak ellenértékét, de ezt követően az eladó elérhetetlenné válik, a terméket pedig nem kapja meg az ügyfél.

„Kérlek, tedd egyedivé a megfogalmazásodat!” – kérte Kósa Anna, az Erste bank compliance vezetője a sajtótájékoztatón.

Az Erste Bank mostantól nem csupán saját médiaszegmensein és együttműködésein keresztül, hanem vidéki nagyvárosokban szervezett előadásokon is segíti ügyfeleit a csalások elkerülésében. A pénzintézet célja, hogy a környező kisebb települések lakóit is elérje, és felkészítse őket a karácsonyi bevásárlások előtti időszakra. Legújabb pénzügyi edukációs programjával elsősorban az idősebb korosztályt célozza meg, hiszen ők gyakran kevésbé jártasak a pénzügyi visszaélések megelőzésében, ugyanakkor statisztikák szerint ők a legsebezhetőbbek a bűnözők támadásaival szemben.

A hazai pénzintézetek egyre hatékonyabban azonosítják és akadályozzák meg azokat a kísérleteket, amikor a bűnözők a saját számítógépükön, vagy távoli hozzáférés útján próbálnak bejutni az ügyfelek netbankjába. A szokatlan tranzakciók észlelésében és megelőzésében a bankokat a GIRO Zrt. által üzemeltetett központi visszaélésszűrő rendszer segíti, amely július óta működik, ezzel erősítve a pénzügyi biztonságot.

Az Erste Bank napjainkban már a csalások körülbelül 90 százalékát képes kiszűrni, és az elmúlt év során 7,4 milliárd forintnyi kártól óvta meg ügyfeleit. A pénzintézet a biztonság fokozása érdekében külső partnerekkel együttműködve dolgozik a világháló védelmének erősítésén. Csak az idei harmadik negyedévben 29, míg az év eleje óta összesen 172 adathalász weboldalt távolítottak el, amelyek az Erste nevéhez kapcsolódtak.

Itt felmerülhet a nagy techcégek felelőssége is, a Google és a Meta például jelenleg nem tesznek sokat azért, hogy ne legyen tele az internet adathalász weblapokkal. A politikai hirdetések korlátozásához hasonló szabályozás kellene a banki csalásokra vonatkozóan, hiszen nagyon gyakran használják a csalók ezeket a hirdetési formákat a gyanútlan ügyfelek becserkészésére.

Továbbá az Apple vagy Google például a tokenizáción szigoríthatna, ugyanis jelenleg a banki alkalmazásokon kívül is hozzáadhatjuk a bankkártyánkat például a telefonunkhoz, amit így a csalók a megszerzett kártyaadatokkal túl könnyen elkezdhetik költeni a pénzünket. Itt azonban Európai Uniós szabályozásra van szükség, enélkül ugyanis egy pénzintézet versenyhátrányba kerülne, ha ezt a lehetőséget megtiltaná az egyre népszerűbb fizetési szolgáltatóknak.

A kibercsalásokban a vállalatok kevésbé érintettek itthon, Európa-szerte azonban már ez a módszer is elterjedt. Az utóbbi időszakban azonban ezek jellege is átalakult, a klasszikus adathalászat és hamis befektetési ajánlatok helyett ma már egyre gyakoribbak a látszólag hiteles, vállalati e-mail címről érkező üzenetek, amelyek például bankszámlaszám-változásról tájékoztatnak.

Ha eltérést észlelnek a cégnévben vagy az ügyfél adataiban, a tranzakciót automatikusan leállítják és jelzik a küldő banknak, hogy nem valós ügyfélről van szó.

A pénzmosás elleni intézkedések kulcsfontosságú szerepet játszanak a csalások megelőzésében, mivel e két terület szoros kölcsönhatásban áll egymással. "A csalás és a pénzmosás megelőzése között nem lehet éles határt húzni" - hangsúlyozta Kósa Anna.

Ennek következtében, amennyiben gyanú merül fel, a bankok kénytelenek zárolni az érintett számlákat, és kötelezően tájékoztatják a hatóságokat. Ez a folyamat nem csupán az elkövetők felderítését segíti, hanem a pénzügyi rendszer megbízhatóságának megőrzésében is jelentős szerepet játszik. Különösen aktuális ez a helyzet most, amikor Magyarország az elmúlt két évben uniós szinten visszamaradást tapasztal a banki csalások elleni küzdelem terén. Emiatt elengedhetetlen a pénzmosás elleni intézkedések fokozása a pénzügyi biztonság helyreállítása érdekében.