A legfrissebb adatok tükrében megfigyelhetjük, hogyan alakult a magyar népesség termékenységi rátája az utóbbi évek során. Az események és trendek alakulása rávilágít arra, milyen változásokon ment keresztül a társadalom.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő legújabb kutatása szerint Magyarországon 2010 óta a gyermekvállaló anyák egyharmada diplomával rendelkezik, míg Budapesten ez az arány már meghaladja az 50%-ot. Ez a tendencia arra utal, hogy a felsőfokú végzettség egyre inkább elterjedt a fiatal anyák körében.

Az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársai tavaly, egy széleskörű csapat részeként, a Diploma és gyermekvállalás projekt keretein belül azt elemezték, miként formálódott a gyermekvállalás helyzete Magyarországon.

Az Eurostat statisztikái alapján 2022-ben Magyarországon a gyermekvállaló nők körében a végzettségi szintek megoszlása a következőképpen alakult: 32% rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 43% középfokú, míg 17% csupán alapfokú végzettséggel bír (nyolc százalék esetében a végzettségi szint nem ismert). Érdekes, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők háromnegyede már elmúlt harminc éves, míg a középfokú végzettségűek esetében ez az arány 50%, az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében pedig csupán 20% volt harminc éves vagy annál idősebb a szülés időpontjában.

Természetesen, íme egyedi megfogalmazásban: - kiemelte.

A termékenységi ráta Magyarországon 2011-ben tapasztalta a legnagyobb visszaesést, amikor is csupán 1,23-ra csökkent. Más rendszerváltó országok számára az ezredforduló jelentette a legnehezebb időszakot, azonban az uniós csatlakozás időpontjára már kedvezőbb tendenciák kezdtek kirajzolódni.

A termékenységi ráta korcsoportonkénti eloszlásának változásai egyértelműen mutatják, hogy 2000 és 2011 között a termékenységi csúcs korhatára 26 évről 30 évre emelkedett, és ez a tendencia 2022-re is megmaradt. Érdekes módon azonban a húsz év alatti, tinédzser korú nők esetében a gyermekvállalás száma csökkent.

- hangsúlyozta Szalai Piroska.

A termékenység növekedése mind a harminc év alattiaknál, mind a harminc év felettieknél kimutatható 2011-2022 között.

A 20 és 40 év közötti nők száma Magyarországon drámai módon csökkent az utóbbi években. Az aktív szülőképes korú nők létszáma 2007 óta körülbelül 25%-kal, azaz közel 400 ezer fővel csökkent.

Szalai Piroska rámutatott: ők a magyar történelem legnagyobb termékenységiráta-zuhanásának időszakában születtek, nagyon kis létszámú generációk tagjai, ezért most a szülőképes korú nők közül hiányoznak azok, akik a kilencvenes években - a rendszerváltással együtt járó foglalkoztatáscsökkenés és hatalmas infláció, majd a Bokros-csomag idején - nem születtek meg.

A szakértő kiemelte, hogy tudatosan gyermekvállaló családok esetében a tervezett gyermekek akkor jönnek világra, amikor a családok biztonságérzete eléri a megfelelő szintet. Ezen belül különösen fontos az anyagi stabilitás, amely jelentős mértékben hozzájárul a családok általános jólétéhez.

- fogalmazott, majd hozzátette: jelenleg ez szinte lehetetlennek tűnik, hiszen a szülők most is jóval több gyermeket vállalnak, és a termékenységi ráta hazánkban 2011 óta jelentős javuláson ment keresztül.

Az Eurostat legfrissebb termékenységi adatai 2022-esek. 2011-2022 között tíz országban nőtt csupán a termékenységi ráta. Legnagyobb mértékben Magyarországon. Az Európai Unió átlaga 1,54-ről 1,47-re csökkent ebben az évtizedben.

Magyarországon a termékenységi ráta a Bokros-csomag óta 2021-ben érte el a legmagasabb szintet, 1,61-es értékkel. Érdekes módon, 2022-ben a magyar születési arány csökkenése ellenére az Európai Unió 21 tagállama közül a romlás mértéke nálunk volt a legkisebb, ami azt eredményezte, hogy a rangsorban a 6. helyre léptünk előre.