"Még soha nem éreztem ekkora félelmet, mint most, amikor a hírek az amerikai segélyek befagyasztásáról szólnak – ennek messzemenő hatásai lesznek."

Az USAID ellen tüntető csoport tagjai 2025. február 3-án a szervezet központja előtt fejezték ki elégedetlenségüket - Fotó: Kayla Bartkowski / Getty Images.

Több millió ember életét teheti kockára Donald Trump kormányzata, miután elnöksége első hetében teljesen váratlanul befagyasztott szinte minden külföldre irányuló amerikai segélyt, majd Elon Musk hathatós segítségével működésképtelenné tette a segélyek nagy részét elosztó, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) nevű szervezet működését.

A döntés következtében számos fontos program, amelyek a fertőző betegségek elleni küzdelmet szolgálták, leálltak, míg az élelmezési segélyek is szünetelnek. Az életmentő beavatkozásokat végző klinikák világszerte ideiglenesen bezártak, és a malária- és HIV-oltások fejlesztése is lekerült a napirendről. Ezen intézkedések hátterében az áll, hogy a segélyszervezetek nem jutnak hozzá a működésükhöz nélkülözhetetlen forrásokhoz. A pénzek befagyasztása több tucat kutatási programot is érint, amelyekben kísérleti gyógyászati eszközök maradtak több ezer páciens testében – számolt be róla a New York Times.

Bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter az első bejelentést kísérő felzúdulás után engedélyt adott az életmentéshez szükséges segélyek folyósítására, a szervezetet kipécéző Musk vezetésével a Fehér Ház azonnal megkezdte a segélyek jelentős részét szétosztó USAID beszántását a mostani formájában. Az 1961-ben felállított USAID a világ legnagyobb állami donorszervezete, ami nemzetközi fejlesztési és humanitárius segélyprogramokat valósít meg világszerte.

A Fehér Ház bejelentette, hogy az egész szervezetet be fogják olvasztani a külügyminisztériumba, a USAID vezetését pedig már át is vette Rubio. A New York Times értesülései szerint a Trump-kormányzat tömeges kirúgásokat tervez, és a USAID létszámát több mint tízezerről mindössze 290 emberre csökkentik. A dolgozókat kizárták a washingtoni székházból, a számítógépes rendszerből, a honlapot elérhetetlenné tették, elkezdték felfüggeszteni az ellenkező dolgozókat, majd péntektől mindenkit szabadságra küldtek volna, a külföldön lévő munkatársakat pedig haza akarták rendelni.

Egy szövetségi bíró azonban pénteken átmenetileg blokkolta az utóbbi két döntést. Közben szakszervezetek pert indítottak az amerikai kormányzat ellen a szervezet szétrombolása miatt, amit illegálisnak és alkotmányellenesnek tartanak, mert a még John F. Kennedy alatt létrehozott USAID-et csak a kongresszus döntésével lehetne megszüntetni.

Az amerikai kormányzat karcsúsításával megbízott Elon Musk a világ legnagyobb segélyosztóját "bűnszervezethez" hasonlította, amit "marxista szélsőségesek" irányítanak, közölve, hogy "itt az idő arra, hogy megsemmisüljön". A jobboldali közösségi oldalakon örömujjongással fogadták a USAID beszántását, amiről összeesküvés-elméletszerű hamis információk kezdtek el terjedni, amit a Fehér Ház is felerősített. Például az, hogy ötvenmillió gumióvszert osztottak szét a Gázai övezetben, vagy hogy több millió dollárnyi támogatást adtak a Politico című lapnak.

A USAID tervezett beszántását Orbán Viktor magyar miniszterelnök is örömmel fogadta. Elon Musk közösségi oldalán, a X-en kijelentette, hogy "úgy tűnik, hogy a USAID finanszírozta az ultraprogresszív Politicót Brüsszelben", hozzátéve, hogy szerinte "lényegében a teljes magyar baloldali médiát" is finanszírozta. "És még engem hívtak az év rendbontójának..." - írta a Politicóról a kormányfő, aki szerint az egész világ hálával tartozik Trumpnak, amiért leleplezte és megszüntette ezt a "sötét összeesküvést".

A miniszterelnök valószínűleg arra a friss fejleményre reagált, amely szerint az interneten egy elmélet kezdett terjedni, miszerint az USAID hosszú éveken át több millió dollárral támogatta a Politico-t és az AP News-t. A valóság ezzel szemben az, hogy az amerikai szövetségi ügynökségek számos közszolgának fizettek elő a neves szakpolitikai lapokért, mivel szükségük volt az ottani elemzésekre a munkájukhoz. Tehát az amerikai állam nem támogatást nyújtott, hanem egy szolgáltatásért cserébe fizetett - például a Politico Próért, amely tavaly összesen 8,2 millió dollárt kapott a szövetségi kormányzati ügynökségektől.

Valójában a USAID nem nyújtott jelentős támogatást a Politicónak, különösen nem dollármilliókat, csupán körülbelül 44 ezer dollárt költött előfizetésre. Ennek ellenére Donald Trump továbbra is "lefizetésről" beszél. Érdemes megjegyezni, hogy nem a "brüsszeli" Politicóra utal, tehát nem az európai kiadásra, hanem az amerikai változatra, pontosabban annak Pro kiadására, amely kifejezetten nagyvállalatok és szervezetek számára készült, és különböző szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Ennek éves előfizetése 10-15 ezer dollár körüli összegbe is kerülhet. Érdekes, hogy Trump első elnöksége alatt a Fehér Ház majdnem százezer dollárt különített el Politico Pro előfizetésekre.

Donald Trump elnökválasztási kampánya során többször is éles kritikát fogalmazott meg az amerikai külföldi segélyek ellen, amelyeket sokan az adófizetők pénzének felesleges elherdálásaként értékelnek. A közvéleménykutatások alapján sokan úgy vélik, hogy az ilyen forrásokat inkább belföldi problémák megoldására kellene fordítani. A Reuters február elején végzett felmérése szerint az amerikai lakosság 56%-a támogatja a külföldi segélyek befagyasztását, míg 40%-uk ellenzi ezt a lépést. További kutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak 60-70%-a - különösen a republikánus szavazók, de még a demokraták 55%-a is - úgy véli, hogy az Egyesült Államok túl sok pénzt költ külföldi segélyekre. Érdekes módon azonban a válaszadók gyakran felülértékelik ennek mértékét.

Évek óta készített közvélemény-kutatások eredményei szerint az amerikaiak azt gondolják, hogy a szövetségi költségvetés 20-30 százalékát teszik ki a külföldi segélyek. Amikor azt kérdezik tőlük, mennyinek kéne lenni, nagyjából tíz százalékot mondanak. A valóságban azonban az amerikai költségvetésnek kevesebb, mint egy százalékát teszi ki az összeg. Ezt tudva már csak 28 százalék tartja túl soknak az erre fordított pénzt.

A külföldi segélyek azonban kétpárti támogatást élveznek a kongresszusban, mert azt az amerikai érdekek képviseletének és az amerikai nemzetbiztonság szavatolásának egyik legjobb eszközének tartják, ami ráadásul relatíve nem is kerül olyan sokban az amerikai államnak: évente nagyjából hatvanmilliárd dollárt költenek erre. Az összeg legnagyobb részét, nagyjából hatvan százalékát a USAID osztja szét, további majdnem 30 százalékot a külügyminisztérium, a maradékot pedig nagyjából húsz további kormányszerv.

Donald Trump még csak öt napja volt elnök, amikor január 24-én, pénteken váratlanul szinte teljesen leállították 90 napra a külföldre irányuló segélyeket, és megtiltották a munkát a segélyekkel foglalkozó kormányzati dolgozóknak. Jelezték, hogy mindent felülvizsgálnak, hogy mennyiben felelnek meg az új külpolitikai irányvonalaknak. Humanitárius szervezetek Trump győzelme óta készültek arra, hogy csökkenni fognak az amerikai segélyek, de arra nem számítottak, hogy azt akár csak ideiglenesen teljesen leállítják már Trump első elnöki hetében. A világ reakciója a döbbenet volt, majd annak felismerése, mit fog eredményezni, ha a világ legnagyobb segélyezője elzárja a pénzcsapot.

A Washington Post értesülései szerint a Trump-kormányzat figyelmeztette a segélyszervezeteket, hogy ne merjenek panaszkodni a sajtónak a befagyasztások miatt, és emiatt sokan csak névtelenül voltak hajlandók nyilatkozni. A kormányzati bosszútól tartó nonprofit szektor pedig a bejelentés utáni hétvégén a titkosított beszélgetéseket lehetővé tevő Signalra állt át - mondta a lapnak egy nonprofit szervezet egyik vezetője.

Páran azonban már rögtön névvel vállalva figyelmeztettek arra, hogy mi várható. "Emberek fognak meghalni és a HIV újra terjedni kezd" - jelentette ki Beatriz Grinsztejn, a Nemzetközi AIDS Társaság elnöke az Euronewsnak, hozzátéve, hogy legalább húszmillió ember életmentő gyógyszerét biztosítja egy amerikai segélyprogram. "Több millió ember élete kerül ezzel veszélybe" - mondta Abby Maxman, az Oxfam America segélyszervezet elnöke.

Már akkor arról beszéltek, hogy a döntés érinti például a Marburg vírus, a malária vagy a járványos gyermekbénulás elleni küzdelmet, emellett élelmezési segélyek, ivóvizet biztosító programok, menekülttáborok ellátása, fel nem robbant taposóaknák megsemmisítése, terhes nők orvosi ellátása, vagy gyerekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő szervezetek munkája kérdőjeleződhet meg egyik napról a másikra.

A segélyek befagyasztása olyan nagy felzúdulást okozott, hogy Marco Rubio külügyminiszter négy nappal később újabb utasítást adott ki, amiben jelezte, engedélyezik "az életmentő humanitárius segélyek" folyósítását. Az életmentő segélyek újraindításáról szóló utasításban azonban nem szerepelt semmi arról, hogyan tudnak az érintett szervezetek mentességet szerezni a pénzbefagyasztás alól, csak annyi, hogy a külügyminisztérium külföldi segélyekkel foglalkozó igazgatóját keressék.

A posztra azonban akkor még senkit sem neveztek ki - írta a Washington Post. A segélyszervezetek pedig semmilyen információt nem kaptak arról, hogy megkapják-e a segélyeket, vagy sem - tudta meg a Reuters. A CNN-nek több szervezet is azt mondta, nem kapnak pénzeket, pedig életmentő programokkal foglalkoznak. Jeremy Konyndyk, a USAID egykori magas rangú vezetője a New York Timesnak azt mondta, hogy "látszólag fogalmuk sincs arról, hogy mit szüntetnek meg, amikor kiadják ezeket az általános rendeleteket".

Rubio aztán egy Costa Ricában tartott sajtótájékoztatón megkérdőjelezte a hozzáértését azoknak a szervezeteknek, akik nem férnek hozzá az amerikai segélyekhez, illetve politikai célok elérése érdekében végzett szándékos szabotázzsal gyanúsította meg őket.

A New York Timesnak nyilatkozó korábbi kormányzati tisztségviselők már a segélyek befagyasztásáról szóló döntés után figyelmeztettek arra, hogy a Fehér Ház szándéka a USAID megszüntetése és a külügyminisztériumba való beolvasztása. Idővel ez a vízió valóra vált. A Trump-kormányzat, Elon Musk támogatásával, aki a szövetségi államapparátus karcsúsítására kapott megbízást, gyors lépéseket tett a USAID felszámolása érdekében. A milliárdos emberei ráadásul fenyegetőzésekkel kényszerítették a szervezethez tartozó, érzékeny információkat tároló, külön engedéllyel hozzáférhető számítógépes rendszerhez való hozzáférésre.

A USAID dolgozóit kizárták a rendszerből, a szervezet honlapja elérhetetlenné vált, február 3-én hétfőn pedig közölték a dolgozókkal, hogy másnap már nem is kell bemenniük dolgozni.

A szerződéses munkatársak elképesztő módon, szinte a semmiből kapták meg a hírt a leépítésről: volt, akit éppen egy videókonferencia során, közvetlenül a beszélgetés közepén zártak ki a rendszerből.

A USAID több vezetője is felmondott, demokrata politikusokat nem engedtek be az épületbe, majd Rubio bejelentette, hogy ő lesz a szervezet ideiglenes vezetője, és azt be fogják olvasztani a külügyminisztériumba.

Bár Rubio egy interjúban az életmentő feladatok engedélyezésével kapcsolatban azt mondta, hogy "nem akarjuk azt látni, hogy emberek halnak meg, meg ilyesmi", de döntéseik szakértők és az amerikai támogatásból működő segélyszervezetek közlése szerint pontosan ezt a hatást érik el.

Az elemzések aggasztó képet festenek: több ezer nő és lány életét veszélyeztetik a szülési komplikációk Afrikában, miközben több százezer gyermek éhezik, mivel az iskolai étkeztetésre szánt ételek megromlottak. Szudánban az orvosi készletek raktárakban porosodnak, míg az ingyenkonyhák bezárásra kényszerülnek. Maliban a malária elleni gyógyszerek nem jutnak el a rászorulókhoz, mivel azokat, akik a szétosztásért feleltek, elbocsátották. Kenyában pedig közel egy millió ember ivóvize forog kockán, mivel a nagyrészt amerikai segélyekből fenntartott kutakat karbantartó dolgozókat el kellett bocsátani a segélyek befagyasztása miatt. Az ilyen helyzetek sürgős figyelmet és cselekvést igényelnek, hogy megmentsük az emberek életét és megőrizzük az alapvető ellátásokhoz való hozzáférést.

"Csak Kelet-Afrika területén több tízmillió ember marad humanitárius támogatás nélkül", holott Rubio utasítása szerint joguk lenne a segélyhez - nyilatkozta a Washington Postnak egy névtelen, magas rangú amerikai tisztségviselő. Szudánban pedig "több mint nyolcmillió éhező ember veszélyben van, hogy éhen hal" a döntés következményeként - tette hozzá egy helyi humanitárius szakember a lapnak.

Az amerikai segélyekből emellett iskolákat üzemeltetnek, civil szervezeteket támogatnak, újságírókat segítenek elnyomó rezsimekben és demokráciapárti aktivisták felsőoktatását fizetik, mezőgazdasági segélyeket nyújtanak, vagy a madárinfluenza terjedését követik nyomon.

"30 éve vagyok fertőző betegségekkel foglalkozó orvos, de még semmi sem rémisztett meg ennyire, mint ez"

"Furin, a Harvard Egyetem orvosa, aki a tuberkulózis legellenállóbb formái elleni kezelések kifejlesztésére kapott támogatást, hangsúlyozta, hogy a fertőző betegségek nem ismernek határokat" - nyilatkozta a ProPublicának.

A Science magazin és a New York Times jelentései szerint a segélyek felfüggesztése következtében nemcsak számos más betegség elleni gyógyszer fejlesztése akadt meg, hanem a HIV-vakcinák klinikai tesztelése is leállt Afrikában, ahol ígéretes előrehaladásokat mutattak. Emellett a Guardian arról számolt be, hogy egy maláriaoltás kifejlesztésére irányuló program is megállásra kényszerült a segélyek befagyasztása miatt.

Bár a Fehér Ház 90 napra leállította a külföldi segélyek kifizetését, Susan Reichle, a USAID egykori vezető tisztviselője figyelmeztetett, hogy a szünet sokkal hosszabb ideig is eltarthat. "Hónapokig tarthat a leállás, mivel szinte lehetetlen, hogy ennyi idő alatt átvizsgálják az összes programot" – nyilatkozta a Guardiannek.

Szakértők közben arra figyelmeztettek, hogy az amerikai segélyek befagyasztásával nagy lehetőséget kap Oroszország és főleg Kína arra, hogy átvegye az Egyesült Államok helyét, és segélyeivel magához édesgessen egy sor országot, és növelje befolyását a világban. A USAID egyik munkatársa a ProPublicának kijelentette, hogy a "kaotikus, minden magyarázat és útmutatás nélkül, hirtelen hozott segélybefagyasztás" miatt szerte a világon megbízhatatlan partnerként könyvelik el az Egyesült Államokat, és az országoknak most jó okuk lesz arra, hogy Kínától vagy Oroszországtól kérjenek segítséget.

A külföldi amerikai segélyprogramokat támogatók, legyenek azok elemzők vagy politikusok, nem csupán jótékony kezdeményezésként tekintenek rájuk. Jeremy Konyndyk, a menekültek támogatására fókuszáló Refugees International elnöke a Washington Postnak nyilatkozva hangsúlyozta: "Ez egy olyan nemzetbiztonsági szerszám, amelyet hat évtizede folyamatosan csiszolunk és fejlesztünk. Ha ezt a rendszert lerombolják, a helyreállítása nem lesz egyszerű feladat."

Bár a világ leginkább a humanitárius segélyek elapadása és a USAID megszüntetése miatt aggódik, a befagyasztott külföldi segélyek egy sor olyan programot is finanszíroznak, amelyek leállása szakértők szerint komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ilyenek például az embercsempészet, a migráció és a drogkereskedelem visszaszorítását célzó programok Közép- és Dél-Amerikában, a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen irányuló programok Ázsiában, az Iszlám Állam tagjaival teli börtöntáborok biztosítása Szíriában és terrorellenes programok szerte a világon.

"Ez egy óriási lehetőség Peking számára" - jelentette ki Melanie Hart, az Atlantic Council Kínával foglalkozó szakértője. Hozzátette, hogy a segélyek befagyasztásának tartóssá válása egyre nehezebbé teszi az Egyesült Államok számára, hogy visszaszerezze korábbi befolyását a nemzetközi színtéren. "Pekingben most ünnepelnek" - osztotta meg az AP amerikai hírügynökséggel Adam Isacson, aki a külföldi segélyek elemzésére szakosodott. Szerinte az Egyesült Államok számára komoly kihívás lesz, hogy versenyben maradjon geopolitikai ellenfelével, miközben "önkéntesen lemond a saját eszközeiről". Tom Kellogg, a Georgetown Egyetem ázsiai jogi központjának vezetője pedig a Wall Street Journalnak nyilatkozva megjegyezte, hogy "Peking hatalmas örömmel fogadná, ha a segélyek befagyasztása tartós jelenséggé válna."

Amikor Rubiót a segélyek nemzetbiztonsági jelentőségéről kérdezték, hangsúlyozta, hogy a USAID olyan intézkedéseket hajt végre, amelyeket "folytatni kell, és amelyeknek folytatódniuk is fognak". A közép- és dél-amerikai országokba tett látogatása során kifejtette, hogy régóta elkötelezett a külföldi segélyek mellett, ám hozzátette, hogy "a segély nem csupán adomány", hanem az amerikai érdekek érvényesítését szolgálja. Kijelentette, hogy jelenleg a programok áttekintése zajlik.

Az amerikai külügyminiszter közép-amerikai látogatása során több országban is feloldotta a befagyasztott segélyek egy részét. E döntés hátterében az a megdöbbentő felismerés állt, hogy ezek a támogatások kulcsszerepet játszanak az illegális bevándorlás és a drogkereskedelem elleni harcban.

Közben a külügyminisztériumban sebtében engedélyezték az Iszlám Állam tagjait fogva tartó szíriai börtöntáborok őreinek ígért pénz kifizetését, miután páran nem jelentek meg a segélyek leállítása után, és a szudáni fegyverraktárt védő őröknek is engedélyezték a visszatérést. Ezek is jól mutatják, milyen nem várt következményei vannak a segélyek hirtelen, átgondolatlan befagyasztásának.

Trump kormányzata nem csupán a nemzetközi porondon okozott zavart és aggodalmat a szövetségi kiadások csökkentésére irányuló, következményekkel látszólag mit sem törődő intézkedéseivel. Pár nappal azt követően, hogy leállították a külföldi segélyek folyósítását, hasonló lépésekre került sor a belföldi programok finanszírozásával kapcsolatban is. Ennek azonban olyan politikai következményei lettek, hogy a Fehér Ház alig két napon belül kénytelen volt visszakozni.

Trump kormánya elnökségének második hetét egy meglehetősen bombasztikus lépéssel indította: minden szövetségi juttatás ideiglenes befagyasztását rendelte el. A rendelkezés szövege, amely másnap délután öt órától lépett hatályba, annyira zavaros volt, hogy senki sem tudta pontosan, milyen pénzügyi támogatásokra vonatkozik. Ez a bizonytalanság hatalmas tiltakozási hullámot generált, még a republikánus irányítás alatt álló államokban is, ahol az emberek kétségbeesetten próbálták kideríteni, hogy a döntés miként fogja befolyásolni életüket.

Az amerikai médiában közzétett információk alapján senki sem volt tisztában azzal, hogy a döntés pontosan milyen következményekkel jár, és mely programok kerülnek leállításra. Egy ideig még az is kérdéses volt, hogy a közel nyolcvanmillió amerikai egészségügyi ellátását biztosító Medicaid program tényleg leáll-e január 28-án öt órakor. A pénzkifizető portál ráadásul egy időre elérhetetlenné vált az összes államban.

Közben senki sem tudta, hogy leállnak-e több tízmillió rászorulót segítő programok, mint az iskolai gyermekétkeztetési segélyek, az időseknek adott élelmiszer-adományok, iskoláknak juttatott több milliárd dollárnyi szövetségi oktatási hozzájárulás. Az alacsony jövedelműek lakhatását segítő szervezetek már arról beszéltek, heteken belül kilakoltatás elé néznek emberek, ha a szövetségi juttatásokat befagyasztják. De felmerült, hogy érintettek lehetnek orvosi kutatások, infrastrukturális beruházások, városi rendőrségek és tűzoltóságok, valamint farmerek és veteránok is.

A döntés hatályba lépését végül egy szövetségi bíró február 3-ig elhalasztotta pár perccel azelőtt, hogy az életbe lépett volna, miután nonprofit és közegészségügyi szervezetek ezt kérvényezték. Közben New York és Kalifornia vezetésével 23 állam legfőbb ügyésze is pert indított a döntés ellen.

Trump végül január 29-én döntést hozott, és visszavonta a szövetségi pénzek befagyasztásáról szóló utasítást.

A New York Times információi alapján a Fehér Házat teljesen meglepte az a váratlan káoszt kiváltó iránymutatás, amelyet a szövetségi kormányszervek költségvetését felügyelő Igazgatási és Költségvetési Hivatal (OMB) jogásza állított össze. Az útmutatót anélkül osztották meg, hogy előzetesen egyeztettek volna Trump tanácsadóival.

A New York Times cikke szerint Trump legközelebbi tanácsadói rendkívül dühösek voltak, amiért nem avatták be őket, mert úgy ítélték, hogy ezzel nagy lehetőséget adtak a demokratáknak arra, hogy ellenük hangolják a közvéleményt. A Demokrata Párt politikusai nagy örömmel használták ki a lehetőséget, arra hívva fel a figyelmet, hogy a Trump-kormányzat "meggondolatlan és törvénytelen" lépésének és "katasztrofális politikájának" az amerikai családok látják a kárát.

Alexandria Ocasio-Cortez, a Demokrata Párt progresszív irányzatának meghatározó alakja, legújabb bejegyzésében a BlueSky platformon arra ösztönözte a baloldalt, hogy álljon ellen a Trump-kormányzat politikájának. Szerinte a kormányzat nemcsak veszélyes és kegyetlen, hanem sok szempontból megdöbbentően tudatlan és hozzá nem értő is. Ocasio-Cortez hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet számos lehetőséget kínál a kritikára és az ellenállásra.