Mark Rutte hangsúlyozta, hogy Ukrajnának a lehető legkedvezőbb helyzetből kell megkezdenie a béketárgyalásokat. Az erő pozíciója nemcsak a tárgyalások során nyújt előnyt, hanem hozzájárulhat a tartós béke kialakításához is.

Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon - jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.

Mark Rutte szerint Ukrajnának nincs szüksége több "ötletelgetésre" arról, hogy milyen legyen a békefolyamat, hanem arra van szüksége, hogy a szövetségesek biztosítsák, hogy erős pozícióba kerüljön, amikor úgy dönt, hogy megkezdi a tárgyalásokat.

"Így tehát kifejezném, hogy fontos lenne a katonai támogatás növelése, miközben csökkenteni kellene a békefolyamat jövőjével kapcsolatos vitákat" - emelte ki.

Véleménye szerint Oroszország agressziója nem csillapodik, sőt, Vlagyimir Putyin orosz elnök fokozza a háborús retorikáját és vakmerő provokációkat hajt végre: Ukrajnát kísérleti rakéták tesztelésére használja, és észak-koreai katonákat von be az illegális háborúba.

A beszélgetés során arra is kitért, hogy véleménye szerint Oroszország és Kína eltérő stratégiákkal - például szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal és energetikai zsarolással - próbálják megingatni a nyugati országok stabilitását. Mindazonáltal ezek az intézkedések nem gátolják meg a NATO-szövetségeseket abban, hogy folytassák Ukrajna támogatását, valamint megerősítsék saját védelmi rendszereiket. A NATO-tagállamok együttes fellépése a fenyegetések ellen a hírszerzési információk fokozottabb megosztására és a létfontosságú infrastruktúra védelmének megerősítésére összpontosít - tette hozzá.

Rutte figyelmeztetett arra, hogy Észak-Korea részvétele a konfliktusban "rendkívül aggasztó eszkalációt" hordoz magában, amely nem csupán Ukrajnát érinti, hanem Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat is komoly fenyegetés elé állít. Azt valószínűsíti, hogy Oroszország támogatása Észak-Korea részéről pénzügyi és rakétatechnológiai ellenszolgáltatásokkal jár, ami tovább növeli a nemzetközi közösségre leselkedő veszélyeket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a fejlemények közelebb hozzák az indiai-csendes-óceáni és az euroatlanti régió együttműködését. A NATO válaszlépései egyre inkább a szorosabb együttműködés irányába mutatnak, és Putyin politikája paradox módon megerősítette a nyugati szövetségi rendszert is, például Svédország és Finnország NATO-tagságának előmozdításával – tette hozzá a főtitkár.

Erősítette meg:

A georgiai helyzet kapcsán kifejezte aggodalmát, és felhívta az új tbiliszi vezetést, hogy mindent tegyen meg a béke és a stabilitás előmozdítása érdekében. Emellett hangsúlyozta, hogy fontos, hogy az ország ne térjen le az euróatlanti integráció irányáról.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO célja a déli szomszédsággal való erősebb kapcsolatok kialakítása, amely magában foglalja a Közel-Keletet és Afrika jelentős részeit. E lépés célja, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína növekvő befolyását e térségekben. Ennek keretében a szövetség irodát alapít Jordániában, és aktívan együttműködik a régió országainak kormányzataival.

A NATO folyamatosan építi kétoldalú partnerségeit, mint például az iraki misszió keretein belül, ahol a cél a nemzeti védelmi erők fejlesztése. Jordánia ebben a folyamatban kiemelkedő szereplő, Abdullah király aktív támogatásának köszönhetően. Mark Rutte hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak sürgősen erősítenie kell jelenlétét a térségben, hogy kiegyensúlyozza a geopolitikai riválisok növekvő befolyását.

Ezt Mark Rutte a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott keddi interjújában fejtette ki:

Mint hozzátette, a szövetség tagjai jelenleg konzultálnak egymással arról, hogy miként kell időzíteni Ukrajna NATO-csatlakozási meghívását és a béketárgyalásokat.

A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy jelenleg a leglényegesebb feladat az, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béketárgyalások megkezdéséről dönt, ezt a döntést erős pozícióban tudja meghozni.

A béketárgyalások lehetőségeiről csupán néhány órával korábban Sir Keir Starmer brit miniszterelnök is megnyilvánult. A londoni City polgármestereként, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén hétfő este elmondta: folytatni kell Ukrajna támogatását mindaddig, amíg erre szükség van. Célja, hogy Ukrajna a lehető legelőnyösebb pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat, és így biztosíthassa, hogy egy igazságos és tartós béke jöjjön létre, az ő feltételeik mentén.

Starmer most tett először hivatalosan utalást brit részről arra, hogy a London által Kijevnek nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése is a békéről szóló tárgyalásokra.

Mark Rutte NATO-főtitkár kedden napvilágot látott Financial Times-interjújában hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen elkerülni olyan békemegállapodás létrejöttét, amely Ukrajna érdekeivel ellentétes, és inkább Oroszország, Észak-Korea, Irán és Kína számára hozna kedvező fordulatot. Rutte figyelmeztetett, hogy egy ilyen megoldás hosszú távon komoly biztonsági kockázatokat idézhet elő Európa és az Egyesült Államok számára.

Rutte hangsúlyozta, hogy mindezeket a gondolatokat Donald Trumpnak is átadta, amikor november végén személyesen találkoztak. A holland miniszterelnök fáradozott azon, hogy meggyőzze az újonnan megválasztott amerikai elnököt Ukrajna további támogatásának fontosságáról.

A NATO-főtitkár az interjúban kijelentette:

Rutte hozzátette: Hszi Csin-ping kínai elnök "nagyon gondosan tanulmányozza, hogy mi jön ki ebből az egészből", és ha olyan egyezmény születik, amely nem kedvező Ukrajnának, akkor a kínai elnöknek is "támadhatnak a jövőben gondolatai valami másról".

A Financial Times értesülései szerint a NATO főtitkára arra célozott, hogy Kína esetleg elgondolkodhat a katonai erő használatán Tajvannal kapcsolatban.