A "Magyar Simplicissimus Kassán" című írás egy különleges pillantást nyújt a kassai eseményekre és azok kulturális jelentőségére. Ebben a kontextusban a szöveg kiemeli a város gazdag történelmét, valamint a helyi közösség dinamizmusát. Kassán a hagyomány

Szepessy Béla, a Nyíregyházi Egyetem Vizuális Kultúra Intézetének vezetője, különleges grafikai munkáiból nyílt kiállítás Kassán, a MaJel Rovás Központ FiguratiF Galériájában. Az esemény nemcsak a művész tehetségét hirdeti, hanem a vizuális kultúra iránti elkötelezettségét is.

A tárlatot Kovács Ágnes, a MaJel Rovás Központ igazgatója nyitotta meg. Mint elmondta, a kiállító művész Nyíregyházán, Krúdy Gyula és Benczúr Gyula szülővárosában született, azóta kisebb megszakításokkal ott él és alkot, illetve 1988-tól tanít alma materében, a rajz tanszéken, majd később a részben általa alapított Vizuális Kultúra Intézetben. A Magyar Tudományos Akadémia Mestertanár Aranyéremmel jutalmazta, a megyei Príma-díj és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének is birtokosa. Alkotóművészete nemzetközi szinten is elismert. Érdeklődései területe a rajz, rézkarc és litográfia, ugyanakkor fő szakterülete a magasnyomású grafika és a tervező grafika, számítógépes grafika, de foglakozik a festészet és plasztika szinte minden területével.

Szepessy Béla egyik alapvető gondolata, hogy "művészet nem létezhet szakmai tudás nélkül". Ez azt jelenti, hogy aki nem sajátította el a rajzolás, festés vagy mintázás alapvető technikáit, az nem jogosult művészetről beszélni. A szakmai alapok ismerete nélkül a művészet csupán felszínes kifejezés marad.

„Tedd különlegessé a szöveged!” – javasolta Kovács Ágnes.

A Kassán bemutatott grafikák egy része a Magyar Simplicissimus című könyv ihletésével készült. Ez a sorozat egy különleges időutazásra invitálja a nézőt, vissza az 1600-as évek közepére és végére, a 30 éves háború végét követően Magyarországra. A művész kiemelten fontosnak tartja ezt a képsorozatot, mivel olyan városoknak állít emléket, amelyek a török hódoltság idején megőrizték a magyar kultúra szellemiségét és értékeit.

A teljes sorozat 12 városnak állít emléket, melyek akkor a magyar kultúra meghatározó színterei voltak. Minden városnak megvan a saját Madonna-ábrázolása, és a városképet is megidézik a metszetek. Alapvetően két technika van jelen a nyomatokon: a hagyományos linómetszet, melyek a figurális részt adják és digitális rajz, mely főleg a hátterekben van jelen.

Az elképzelésem egy olyan grafikai sorozat megalkotása volt, amely Daniel Speer 1669-ben megjelent Magyar Simplicissimus című könyvére épül. Ez a mű különösen figyelemre méltó a mai korunkban is, hiszen a boroszlói születésű német író saját szemszögéből vizsgálja a saját korát, és felfedezi azokat a földrajzi területeket, amelyek akkoriban a királyi Magyarország és Erdély részei voltak.

- mondta Szepessy Béla.

A grafikai sorozat összesen 12 egyedi darabból áll, és mindegyik egy-egy különleges városhoz kapcsolódik. Ezek a városok: Bártfa, Eperjes, Homonna, Kassa, Késmárk, Kisszeben, Lőcse, Nagysáros, Nagyszeben, Nagyvárad, Pozsony és Selmecbánya. A választásom nem véletlen: a regény főszereplője, Simplicissimus, e területek felfedezésére indult, és gazdag, részletes leírásokat hagyott ránk a korabeli életről. E városok nemcsak a történelmi utazás színhelyei voltak, hanem a XVII. századi magyar kultúra meghatározó központjai is. A sorozat célja, hogy megelevenítse ezt a gazdag örökséget és bemutassa a múlt sokszínűségét.

- fejtette ki Szepessy Béla.

A művész ambíciói között szerepel, hogy a jövőben tizenkét városba, köztük Lőcsétől Nagyváradig eljuttassa ezt a különleges képsorozatot, melynek első állomása Kassán már megvalósult. A kiállítás megtekintése március 25-ig lehetséges az Erzsébet utca 42. szám alatt található FiguratiF Galériában.