A helyzet egyre aggasztóbb: a 3 millió forint már nem tűnik elegendőnek, és a magyarok adósságspirálba kerülnek. Az emberek rohamléptekkel zúdulnak a hitelek világába, és a pénzügyi nehézségek egyre több család életét nehezítik meg.
Két év leforgása alatt a hiteligénylők által tervezett személyi hitelek átlagos összege több mint 50 százalékkal nőtt, és mára meghaladta a 3 millió forintot. De vajon mi állhat ennek a jelentős emelkedésnek a hátterében?
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben közzétette a 2025. januári hónapra vonatkozó hitelvolumenek és kamatszintek statisztikáit. Az adatok szerint a magyar lakosság 74,03 milliárd forint értékben kötött személyi kölcsönszerződéseket az év első hónapjában. Ez a szám rendkívül figyelemre méltó, hiszen az előző év azonos időszakához képest 43,91 százalékos növekedést mutat. A Bankmonitor elemzése szerint ez a tendencia a piacon biztató jeleket mutat. Érdemes megjegyezni, hogy 2024 nyarán ennél magasabb havi kölcsönvolumenek is megfigyelhetők voltak.
A statisztikák alapján januárban 23 823 szerződést kötöttek, ez is szép szám, de például 2024. júliusában a 30 ezret is meghaladta azok száma, akik személyi hitelt igényeltek.
Ugyanakkor a hitelvolumen és a szerződésszám alapján már meghatározható az átlagos kölcsönösszeg nagysága is, ez 2025. januárjában 3 107 405 forint volt. Ilyen magas még sosem volt ez az összeg, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb összegű személyi kölcsönt igényelnek az érdeklődők.
Az elmúlt időszakban figyelemre méltó növekedés figyelhető meg a kölcsönök átlagos összegében: 2023 januárjától 2025 januárjáig közel 56,5%-kal emelkedett. Érdekes, hogy 2023 elején a személyi kölcsönök átlagértéke még nem haladta meg a 2 millió forintot.
A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint több okra vezethető vissza az átlagösszeg dinamikus emelkedése.
A hitelkamatok végre csökkenésnek indultak. Az MNB adatai alapján a személyi kölcsönök átlagos kamatlába két év alatt 19,02 százalékról 16,16 százalékra mérséklődött, de ennél jóval kedvezőbb kondíciókkal is hozzá lehet jutni a személyi hitelekhez. Hiszen több banknál is újra 10 százalék alá mérséklődött a személyi hitelek kamata. Ráadásul a bérek is érdemben emelkedtek az elmúlt időszakban: a 2023. januári 528 ezer forintos bruttó átlagkereset 2024. decemberére 727 700 forintra nőtt.
A kedvező kamatok és a magasabb jövedelmek lehetőséget biztosítanak a nagyobb hitelösszegek felvételére, viszont ez önmagában nem elegendő magyarázat arra, hogy miért van szükségük az embereknek egyre több pénzre. Az igények növekedése mellett fontos tényező az árak folyamatos emelkedése is, hiszen ugyanazért az áruért egyre magasabb árat kell fizetni. Amennyiben vásárláshoz hitelre van szükség, ez automatikusan megnöveli a szükséges kölcsön összegét is. A 2023-as évben tapasztalt átlagos áremelkedés 17,6 százalékot ért el, míg 2024-re az infláció 3,7 százalékra csökkent. Ez a két év összesen körülbelül 22 százalékos áremelkedést eredményezett. Tehát nem elhanyagolható mértékben magyarázható a kölcsönösszeg növekedése az inflációval, de valószínű, hogy más tényezők is szerepet játszanak ebben a folyamatban.
A Bankmonitor szakértői szerint a személyi kölcsönök mögött meghúzódó hitelcélok is átalakultak az elmúlt időszakban: egyre inkább előtérbe kerültek a nagyobb összegből megvalósuló célok finanszírozása. Gyakran autóvásárlásra, vagy felújításra kérik a hitelt - ezek egyébként a korábbi években is igen népszerűek voltak -, de emellett egyre többen ingatlanvásárlásra fordítják az összeget. (Ez olyan esetekben fordul elő jellemzően, amikor a lakáshitel nem valós alternatíva.)
Nem elhanyagolható az sem, hogy a digitális, online folyamatok fejlődésével egyre gyorsabban és egyszerűbben lehet személyi kölcsönt felvenni. Extrém esetekben a kölcsönigénylés benyújtása és a hitel folyósítása között csupán néhány óra telik el. Egy ingatlanfedezet mellett igényelt jelzáloghitel bírálata azonban még mindig több hetet vehet igénybe.
