Több mint egy éve nem mutatkozik jelentős változás a magyar lakásforgalomban, de most úgy tűnik, elérkezett az idő, hogy beinduljanak a dolgok.

Az elmúlt három negyedévben alig változott a forgalom a magyar lakáspiacon, gyakorlatilag befagytak az eladások a magasba szökött árak miatt. Az idei második negyedév sem hozott élénkülést az Eurostat adatai szerint, tavalyhoz képest viszont érezhető volt a forgalom fékezése. Azonban már nem kell sokat várni az élénkülésre, sőt a hírek szerint el is indult a robbanás a kedvezményes Otthon Start hitelprogramnak köszönhetően, ami egy darabig biztosan felpörgeti majd a tranzakciókat.

Az idei második negyedév során Magyarországon stagnált a lakóingatlanok értékesítési volumene. Ez a jelenség már a korábbi időszakok trendjeit is követi: az első negyedéves 0,3%-os növekedés és a tavalyi negyedik negyedév 0,3%-os visszaesése után a piaci aktivitás gyakorlatilag változatlan maradt a harmadik egymást követő negyedévben. Ezt az állítást támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján készült Eurostat statisztika is. A becsült tranzakciók számában is hasonló tendenciák figyelhetők meg: a második negyedévben eladott 32.900 lakás száma szinte teljesen megegyezik az előző időszakban regisztrált adatokkal.

Európában a luxemburgi ingatlanpiac lenyűgöző ingadozásokat mutat, hiszen a második negyedévben 77 százalékkal nőtt a tranzakciók száma, miután az év első hónapjaiban 33,4 százalékos visszaesést tapasztaltunk. Hasonló jelenség figyelhető meg Norvégiában is, ahol az év eleji 23,1 százalékos csökkenést egy figyelemre méltó, 35,5 százalékos fellendülés követte. A harmadik helyet Bulgária foglalja el, ahol a lakáseladások száma 26,2 százalékkal emelkedett, miután az év kezdetén hasonló nagyságú visszaesés következett be. Érdekes, hogy a vizsgált országok közül egyedül Máltán csökkent a forgalom április és június között, méghozzá 3,3 százalékkal. Ott az elmúlt négy negyedév során három alkalommal is zsugorodott a piac, ami arra utalhat, hogy tartósabb negatív trend alakult ki.

Ha a tavalyi második negyedévhez viszonyítjuk a forgalom alakulását, akkor az Eurostat mindössze négy országban mutatott ki csökkenést: a legnagyobb ütemben, 10 százalékkal az ír lakáspiac zsugorodott, azt követte a máltai 6,2 százalékos visszaesése, a harmadik helyre viszont Magyarország került 5,7 százalékos csökkenéssel. A legnagyobb növekedést ebben a mutatóban is Luxemburg érte el, ahol majdnem 90 százalékkal több lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Dobogós volt még Szlovénia 35 százalékos forgalombővülése és Litvánia, ahol 24,4 százalékkal több lakást adtak el.

"Az adatok világosan tükrözik, amit már korábban is észleltünk: a tavalyi forgalomhoz képest az idei második negyedévben jelentős lassulás tapasztalható a magyar lakáspiacon" - hangsúlyozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Szerinte ennek mögött állhat az elmúlt időszakban tapasztalt drámai áremelkedés is, melynek következtében a vásárlók egyre érzékenyebbé váltak az árakra, és kétszer is átgondolják, hogy a jelenlegi árszintek mellett belépjenek-e a piacra.

Érdekes megfigyelni, hogy tavaly is megmaradt a magyar lakáspiac sajátos jellemzője: az elmúlt tíz év során csupán egy alkalommal nem a negyedik negyedév bizonyult a leggyengébbnek a forgalom szempontjából. Ez különös, mivel a legtöbb országban az év vége hagyományosan élénk időszak a lakáspiacon. A gyengébb év végi teljesítmény nálunk általában a kivárásnak tudható be, hiszen az év elején szoktak elindulni olyan kormányzati programok, amelyek felerősítik a keresletet, és ezeket már hónapokkal korábban bejelentik.

Még egy izgalmas adatot elemeztünk: azt, hogy a második negyedév folyamán hány lakáseladás jutott százezer lakosra az egyes európai országokban. E tekintetben Norvégia emelkedett ki a mezőnyből, hiszen itt 629 tranzakciót regisztráltak százezer lakosra vetítve. A többi ország között viszont viszonylag kicsi eltérések mutatkoztak. A második helyen Litvánia állt 403 eladással, míg a harmadik Bulgária lett 366 tranzakcióval. Magyarországon ezzel szemben 341 lakáseladást könyveltek el, ami a középmezőnybe sorolja az országot. A lista alján Ausztria 133 eladással és Szlovénia 137 tranzakcióval szerepelt, míg a legkevesebb eladást Írországban mérték, ahol 195 lakás cserélt gazdát. Norvégia fölényének érzékeltetésére: az 5,5 milliós országban összesen majdnem 35 ezer tranzakciót jegyeztek fel, ami jelentősen meghaladja a kétszer nagyobb magyar piacon tapasztaltakat. Ezzel szemben a hasonló népességű, 9,1 milliós Ausztriában mindössze 12 ezer lakás talált új tulajdonosra a vizsgált három hónap alatt.

A magyar ingatlanpiac várhatóan nem marad a második negyedévben tapasztalt stagnálás állapotában, hiszen egyre inkább körvonalazódnak az élénkülés jelei. Valkó Dávid, a szakértő, kiemelte, hogy a nyáron bevezetett, 3%-os fix kamatozású Otthon Start program jelentős szerepet játszott ebben a folyamatban. A harmadik negyedévben még jellemzően a várakozás dominálhatott, mivel a szeptemberben elindított új konstrukció előtt sokan kivártak. Azonban a negyedik negyedévtől szinte biztosra vehető, hogy a tranzakciók száma jelentős növekedésnek indul. Továbbá, a szakértő úgy véli, hogy az árak is érzékelhetően emelkedni fognak, és az egész évet figyelembe véve akár 20%-os drágulás is jellemezheti a magyar ingatlanpiacot, ami európai viszonylatban kiemelkedő eredménynek számít.