Idén a fizikai Nobel-díjat a kvantummechanikai kutatások terén végzett kiemelkedő munkáért ítélték oda.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi bejelentése alapján az idei fizikai Nobel-díjat három kiemelkedő tudós, John Clarke brit, Michel H. Devoret francia és John M. Martinis amerikai kutató nyerte el, elismerve a kvantummechanika terén végzett innovatív munkájukat.

A fizikai Nobel-díjat 1901 óta most 119. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést.

A kitüntetettek között öt nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland 2018-ban, az amerikai Andrea Ghez 2020-ban, a francia Anne L'Huillier pedig 2023-ban részesült az elismerésben.

A fizikai Nobel-díjat a történelem során különböző életkorú tudósok nyerték el. A legfiatalabb díjazott, Lawrence Bragg, mindössze 25 évesen, 1915-ben érdemelte ki ezt a rangos elismerést. Ezzel szemben a legidősebb kitüntetett, Arthur Ashkin, 2018-ban már 96 évesen vehette át a díjat.

A "Családi" díjazás nem csupán a Curie-házaspár esetében figyelhető meg a fizikai Nobel-díj történetében. Lawrence Bragg és édesapja, William közösen nyerték el a kitüntetést 1915-ben. Ezen kívül más apa-fiú párosok is kiemelkedtek a díjjal: a dán Niels Bohr 1922-ben, majd fia, Aage N. Bohr 1975-ben kapták meg a Nobel-díjat. Hasonló módon a svéd Manne Siegbahn 1924-ben, és fia, Kai M. Siegbahn 1981-ben, illetve a brit Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben részesültek ugyanebben a megtiszteltetésben.

Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat: 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért". 2023-ban a Németországban élő Krausz Ferenc az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a kitüntetést.

Az elmúlt évtized fizikai Nobel-díjasai:

2015-ben a japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald kiemelkedő felfedezést tettek a neutrínóoszcilláció terén, amely bizonyította, hogy a neutrínók nem csupán masszátlan részecskék, hanem valós tömeggel rendelkeznek. Ez a felfedezés új dimenziókat nyitott meg a részecskefizika világában, és alapjaiban változtatta meg a részecskék viselkedésének megértését.

2016 - A brit David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeikért.

2017-ben az amerikai tudósok, Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne, a LIGO (lézeres interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) megalkotásában és a gravitációs hullámok felfedezésében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként részesültek Nobel-díjban. E felfedezés nemcsak a fizikába, hanem az univerzumban való tájékozódás módjába is forradalmi változásokat hozott, lehetővé téve a világegyetem eddig rejtett jelenségeinek tanulmányozását.

2018 - Az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért.

2019 - A csillagászat területén végzett kiemelkedő munkájukért James Peebles, a kanadai-amerikai tudós, valamint a svájci Michel Mayor és Didier Queloz díjazásra kerültek, elismerve úttörő hozzájárulásukat a tudományos felfedezésekhez.

2020-ban a brit tudós, Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kiemelkedő felfedezéseik révén a fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatások terén jelentős előrelépést tettek. E három kutató munkássága alapjaiban változtatta meg a fekete lyukak megértését és a galaxisok dinamikájának vizsgálatát.

2021 - Az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi a komplex fizikai rendszerek megértésében végzett kiemelkedő munkájukért részesültek elismerésben. E három tudós úttörő felfedezései új fényt derítettek a bonyolult rendszerek működésére és interakcióira.

2022 - A francia tudós, Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger elragadó kvantumfizikai felfedezéseikért kapták meg a kitüntetést.

2023-ban a magyar Krausz Ferenc, valamint a francia Pierre Agostini és Anne L'Huillier kiemelkedő tudományos teljesítményükért kapták meg az elismerést, amely a rendkívül rövid, attoszekundumos fényimpulzusok előállítására irányuló kísérleti módszereikre összpontosít. Ezen innovatív technikák segítségével az elektronok atomon belüli mozgásának mélyebb megértésére nyílik lehetőség.

2024 - Az amerikai John J. Hopfield és a brit-kanadai Geoffrey E. Hinton kiemelkedő felfedezéseik és innovatív találmányaik révén alapjaiban változtatták meg a mesterséges neurális hálózatok alkalmazásának területét, lehetővé téve ezzel a gépi tanulás új dimenzióinak felfedezését.