Krasznahorkai Nobel-díja nem csupán az írók számára jelent örömet, hanem szélesebb körben is ünnepelhetjük ezt a kivételes elismerést. Az irodalom iránt érdeklődők, művészek és kultúráért rajongók mind értékelhetik, hogy egy olyan tehetséges szerző kapta

Hosszú idő után először történt meg, hogy a fogadóirodák tényleg közel kerültek az igazsághoz az irodalmi Nobel-díjas személyének kiválasztásakor. Krasznahorkai László az utóbbi napokban az egyik legkiemelkedőbb esélyesnek számított, holtversenyben a kínai Can Xue-val.

Az esélyekről itt részletesen beszéltünk korábban, két nappal a hivatalos bejelentés előtt. Ekkor a magyar és a kínai szerzők 10/1-es szorzóval vezették a Ladbrokes rangsorát, megelőzve olyan neves írókat, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon. A Svéd Akadémia döntése meglepőnek számít, hiszen sokan úgy vélik, hogy gyakran elkerülik a legnyilvánvalóbb favoritokat. Mivel a jelöltek listáját ötven évig titkosítják, csak kevesen tudhatják, hogy idén kik szerepeltek rajta.

Orbán Viktor és Magyar Péter is kifejezte gratulációját a díjazottnak, azonban az állami média láthatóan feszengve tudósította Krasznahorkai László sikeréről. Az író, aki többször is éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kormány politikájával szemben, nem kapta meg a megérdemelt elismerést a kormányzati körökből. A kormánybarát index.hu például így fogalmazott: "a második magyar nyelven publikáló író nyerte el a legrangosabb nemzetközi irodalmi díjat". Érdemes megjegyezni, hogy Kertész Imre, aki az első magyar irodalmi Nobel-díjas volt, szintén hasonló jelzőket kapott a médiától, mivel a Sorstalanság szerzője nem Magyarországon élt.

A friss Nobel-díjas első alkalommal a Svéd Nemzeti Rádiónak adott interjút. Kifejtette, hogy érzései vegyesek: egyszerre tapasztal nyugalmat és izgalmat.

"Ma van az a különleges nap az életemben, amikor végre elnyertem a Nobel-díjat!"

- Hát, ez elég vicces! - fűzte hozzá tréfásan a 71 éves író, akit egy svéd riporter keresett meg Frankfurtban. Krasznahorkai László neve a szakmai körökben nem csupán a műveivel, hanem állandó lakóhely-váltogató életmódjával is összefonódott. Gyakran visszatér Németországba és Magyarországra, de emellett hosszabb-rövidebb időszakokat töltött Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Államok, Anglia, Hollandia, Olaszország, Görögország, Kína és Japán varázslatos tájain is.

Tarr Béla, a magyar filmművészet kiemelkedő alakja, aki világszerte ismertté vált, minden kultikus alkotását egy-egy Krasznahorkai-regény inspirálta, így szoros együttműködés alakult ki közöttük. A múlt idő használata nem véletlen, hiszen néhány éve bejelentette, hogy visszavonul a filmkészítéstől. A tegnapi nyilatkozatában a Telexnek elmondta:

Örömmel töltött el a hír érkezése. Krasznahorkai László életművének ez az elismerése igazán megérdemelt és méltó, számomra pedig nagy elégtételt jelent. Évek óta vártam már erre a pillanatra. Ha valaki ennyire egyedi stílussal és világképpel rendelkezik, az kétségtelenül megérdemli ezt a kitüntetést.

A Tarr Béla-filmek zenei világának megalkotója, Víg Mihály, aki ráadásul a Sátántangó egyik központi szereplőjeként is ismert, így nyilatkozott a 24.hu portálnak:

"Nagyon örülök, nagyon megérdemelte. Hosszú évek óta emlegetik az esélyesek között. Mindig ott lebegett a dolog. Magyarországon nagyon magas szintű az irodalom, és örömteli, hogy ezt már másodszor is észreveszi a világ".

A kultikus Balaton zenekar énekese úgy véli, hogy nehéz lenne teljes egészében összefoglalni, miért is olyan különleges Krasznahorkai művészete. Kiemelte, hogy az író egy teljesen új stílust teremtett, amely egyedülálló nézőpontot kínál a világra. Ehhez társul egy sajátos nyelvi szerkezet, amely megkérdőjelezhetetlenné teszi a stílusát. Víg Mihály azt is megjegyezte, hogy bár a díj odaítélésében szerepet játszhatott az is, hogy Tarr Béla filmeket adaptált Krasznahorkai műveiből, az író már eddig is nemzetközi szinten elismert szerző volt.

Nyáry Krisztián, a neves író és a Magvető kiadó, amely a Líra Könyv Zrt. részeként működik, nemrégiben egy figyelemfelkeltő idézetet osztott meg Facebook-oldalán az „Aprómunka egy palotáért” című könyvéből.

A művészet, ahogyan én látom, sokkal inkább egy élmény, mintsem csupán esztétikai tárgyakban megjelenő vonzerő. Elnézést a nyers megfogalmazásért, de a lényeg az, hogy a művészet nem egy tárgyban lakozik, nem csupán egy üzenet vagy kifejezés. A művészet és a szépség között van kapcsolat, de nem azonosak; sőt, a művészet gyakran éppen a szépség konvencióit bontja le. Nem a könyvek lapjain, a szobrok formájában, a festmények színeiben, a tánc mozdulataiban vagy a zene dallamaiban kell keresnünk. Valójában nem is keresni kell, mert amint ott van, azonnal észlelhető, ha igazán jelen van...

Bödőcs Tibor humorista és író önmagától idézett, az Addig se iszik című kötetből, a Gyulán született friss Nobel-díjasra utalva "Ahogy a gyulai népi mondás tartja: rosszul nézel ki, Krasznahorkai-mondatba már ne kezdjél bele! Leghosszabb mondata nyolc egész hét méter és tizenhat centiméter, igazi sportsiker. Szereplői (azaz mi) a teremtés fogaskerekei között csikorgó homokszemek. Az ember tájidegen az Univerzumban, a helyzet kicsit rosszabb, mint reménytelen, de lehet ezt szépen is mondani, annyira, hogy a vályogfal adja a másikat. Szédülten, önkívületben tangózunk a sátánnal, potyog a vakolat, csöpög a csap, hideg a paprikás krumpli - de ki viszi le a szemetet?"

A bejelentést követően az első órákban számos magyar író, köztük Tóth Krisztina, Garaczi László és Petőcz András fejezte ki gratulációját a díjazottnak. Petőcz András így fogalmazott:

Három Nobel-díjas szerző, akik mélyen hatottak az életem alakulására: Kertész Imre, Han Kang és legújabban Krasznahorkai László. Külön ölelés és hálám fejezzem ki Krasznahorkainak!

Számos művészeti irányzat képviselője is megmutatta lelkesedését. Most Pokorny Lia népszerű színésznő szavait idézzük, aki közösségi platformján ezt a gondolatot osztotta meg: