Ma Biden egy jelentős döntést hozott, amely nemcsak Trump számára, hanem Európa számára is komoly következményekkel járhat.

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden jelentős lépést tervez az ország partvidékeinek védelme érdekében, bár ezzel nehéz helyzetbe hozza az olaj- és gázkitermelőket. A Fehér Ház hétfői bejelentése szerint az elnök a ciklusa vége előtt elfogadja azt a jogszabályt, ami megtiltja az új tengeri olaj- és gázkitermelést az amerikai partvidékek többségén. A döntés, amelyet egy korábbi döntés alapján csak nehezen lehet visszafordítani, nem csak Donald Trumpot, hanem az Európai Uniót is érzékenyen érintheti. Bár Európa energiabiztonságát várhatóan nem befolyásolja, de jelentős hatással lehet a földgáz árára, ami már így is magasan jár.

Joe Biden, aki január 20-án búcsút int az amerikai elnöki tisztségnek, most egy kiemelkedő lépésre készül: a 70 évvel ezelőtt elfogadott, törvény által garantált jogait kihasználva szeretné megvédeni összesen 625 millió hektárnyi (2 millió 530 ezer négyzetkilométer) szövetségi óceáni területet - számolt be róla a Reuters.

A bejelentés értelmében a tiltólistán szereplő területeken nem lehet olaj- és gázkitermelést végezni.

Az elnök kiemelte, hogy ez a döntés összhangban áll az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseivel, valamint azzal a törekvésével, hogy 2030-ig megőrizzék az amerikai földek és vizek természetes állapotának 30%-át.

Az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezete (EEZ) és a kiterjesztett kontinentális talapzat (ECS) együttesen hatalmas területet foglal magában, ahol az Egyesült Államok szuverén jogokkal rendelkezik az erőforrások feltárására és kiaknázására, beleértve a kőolajat és a földgázt. Az EEZ körülbelül 11,3 millió négyzetkilométer, míg az ECS körülbelül 1 millió négyzetkilométer. A teljes kombinált terület így megközelítőleg 13,3 millió négyzetkilométer.

A legfrissebb bejelentés értelmében Biden elnök a teljes, olaj- és gázkitermelésre alkalmas amerikai partvidéki területek körülbelül 20%-át zárná ki a kitermelési lehetőségekből.

"Döntésem azt tükrözi, hogy a part menti fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a tengerek élővilágában, és teljesen feleslegesek a nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítéséhez. Az ilyen kockázatok egyszerűen nem érik meg a lehetséges következményeket." - nyilatkozta Biden. A leköszönő elnök emlékeztetett a 2010-es Deepwater Horizon-olajkatasztrófára, hangsúlyozva, hogy a fúrásra szánt területek alacsony kitermelési potenciálja nem indokolja a közegészségügyi és gazdasági kockázatok vállalását.

Fontos megjegyezni, hogy az említett törvény, amely bár lehetővé teszi az éppen hivatalban lévő amerikai elnökök számára, hogy területeket vonjanak ki az ásványkincsek bérbeadása és fúrása alól, egy 2019-es bírósági döntés szerint viszont nem ad olyan felhatalmazást, hogy a korábbi tilalmakat az elnök fel is oldja.

Ez azt jelenti, hogy Donald Trump, aki január 16-án lép hivatalba, már nem lesz könnyű helyzetben a jelenlegi tilalmak visszaállításával kapcsolatban, mivel a korábbi bírói döntések ezt megnehezítik számára.

A szóban forgó bírói döntés Trump első elnöki ciklusának végén született, és közvetlen reakciója volt arra a törekvésére, hogy megfordítsa Barack Obama elnöksége zárásakor bevezetett, sarkvidéki és atlanti-óceáni fúrásokra vonatkozó tilalmakat. Ez a helyzet azt jelenti, hogy Donald Trump, aki január 20-án átvette a hivatalát, már nehezen tudja visszaállítani a jelenlegi tilalmakat a korábbi bírói döntések fényében.

Ez pedig azt jelenti, hogy jelentős korlátba ütközhet az új elnök azon törekvése, hogy megnövelje országának olaj- és gázkitermelését, amit már sokszor hangoztatott kampányában is. Márpedig mindenképpen szükség lenne a tiltólistára kerülő területekre ahhoz, hogy a kijelölt gazdasági minisztere által meghirdetett 3-3-3 terve megvalósuljon, aminek egyik pillére az, hogy az USA kőolajtermelését napi 3 millió hordóval növeljék meg.

Biden legújabb bejelentése nem csupán az Egyesült Államok energiaellátását érinti érzékenyen. Az olajpiac mellett a repesztéses technológiának köszönhetően Amerika ambiciózus célokat tűzött ki a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportálásának terén is. Európában jelentős kereslet mutatkozik e forrás iránt, így a helyzet különösen kedvező lehet az amerikai gazdaság számára.

A jelenlegi döntés jelentős hatással bírhat az Európai Unió földgázfelhasználására is.

Az elmúlt egy évben nem ez az első eset, amikor hírek érkeznek, amelyek hatással vannak az amerikai (és globális) LNG-piacra. 2024 januárjában a demokrata adminisztráció ideiglenesen felfüggesztette az LNG-exportengedélyek kiadását, hogy alaposan áttekintsék azok gazdasági és környezeti következményeit. Bár a szövetségi bíróság tavaly nyáron felfüggesztette ezt a döntést, az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) jelezte, hogy a környezetvédelmi vizsgálatokat be kell fejezni a projektek engedélyezése előtt. Ennek következtében gyakorlatilag továbbra is érvényben maradt a felfüggesztés.

A tavalyi év végére a DOE közzétette a tanulmányt, amely rávilágít az LNG-export lehetséges gazdasági és környezeti hatásaira. A jelentés arra figyelmeztetett, hogy a felfutó földgáz export 2050-re több mint 30%-kal növelheti a hazai földgázárakat. Nem csoda tehát, hogy a megállapítások alapján a kormányzat továbbra is óvatos, ami rövidtávon mindenképp csúszást okoz a kapacitások felfuttatásában. Ez pedig újabb felfelé irányuló nyomást helyez a földgáz piaci árazására, ami már így is az éves csúcs közelében jár.

A piac dinamikusan reagált a bejelentésre: jelenlegi állapot szerint a Henry Hub gáztőzsde, amely az európai TTF gáztőzsde amerikai párjaként működik, 9%-os emelkedést mutatott a nyitási szinthez képest. Az amerikai földgáz árazása egyre inkább kulcsszerepet játszik az importált gáz arányának növekedése miatt, ami közvetlen hatással van a TTF árfolyamára is.

A várható vásárlási roham jelentős emelkedést idéz elő az árakban, és meglepő módon már most, az idei tavaszi és nyári szállítású földgáz esetében is jelentős felárral kereskednek a következő téli szállítmányokkal szemben. Míg tavaly ilyenkor a nyári határidős földgáz megawattóránként körülbelül 1 euróval olcsóbban volt elérhető a téli határidős árakhoz képest, addig a TTF európai gáztőzsde legfrissebb adatai alapján...

Jelenleg a nyári időszakra vonatkozó határidős földgázkereskedelem megawattóránként körülbelül 4 eurós prémiumot mutat.

Ez a helyzet komoly kihívások elé állítja az európai kormányokat, hiszen jelentős többletköltségekkel kell számolniuk. A gáz tárolásának és feltöltésének szezonalitása – amely a tavaszi-nyári betárolás és az őszi-téli kitárolás ütemezésében nyilvánul meg – arra kényszeríti a tárolók üzemeltetőit, hogy jelenleg magas áron vásároljanak, míg az értékesítési árak alacsonyak.

Az év elejével lejáró ukrajnai gáztranzit megállapodás miatt már így is kevesebb orosz gázforrással számolhat az EU, miközben a tárolói készletek alacsonyabbak az elmúlt két év átlagához viszonyítva, köszönhetően a hidegebb időjárásnak. Az előrejelzések szerint pedig januárban és februárban is kitart a télies időjárás, így a régió továbbra is nagymértékben támaszkodik majd a tartalékaira.

Fontos hangsúlyozni, hogy az idei téli fűtési szezonban nincs ok aggodalomra az ellátásbiztonság terén. A 2023-2024-es időszakban megmaradt jelentős készletek révén Európa a jelenlegi fűtési szezont bőséges tartalékokkal indította, a teljes kapacitás körülbelül 95%-át kitevő mennyiséggel. Az igazi kihívások a nyári feltöltési időszakban merülhetnek fel, amikor a tél végére a tárolók szintje akár 35%-40%-ra is csökkenhet, ami jelentősen elmarad az előző év 60%-os szintjétől. Ez azt jelenti, hogy a következő időszakban sokkal több földgázt kell pótolni, mindezt pedig csökkentett források mellett.