Kérjük, ügyeljen arra, hogy a vércukorszintjét biztonságban tartsa, és ne ossza meg illetéktelenekkel. Kattintson, hogy megvédje az értékes adatokat!

Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre Szerkesztők: Jávor Dénes Marcell, Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, Herskovits Eszter Ezek a nevek a műsor szívét és lelkét alkotják, mindenki saját stílusával és szakértelmével hozzájárulva a tartalom gazdagításához. A műsorvezetők dinamizmusa és a szerkesztők kreativitása együtt egyedi élményt nyújt a közönség számára.

Elképzelni sem tudjuk, mennyi adatot osztunk meg magunkról telefonunk használata közben. A testcentrikus adatok gyűjtése az olyan információkról szól, mely a viselkedésbeli, egészségügyi, mentális tulajdonságainkat mutatják.

Azok a technológiák, amelyek az egészségügyi és fitneszadatok gyűjtésére specializálódtak, egyre szélesebb körben elérhetővé válnak. Ilyenek például a különböző fitnesz- és egészségügyi applikációk, intelligens órák, okos otthon rendszerek, valamint a különféle okosgyűrűk. Ezen kívül az olyan digitális egészségügyi adatbázisok, mint az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), szintén jelentős szerepet játszanak. Számos alkalmazás képes biometrikus adatokat rögzíteni, például az arc, a hang, a járás, a pulzus vagy a bőr hőmérséklete terén. Ezek az információk lehetővé teszik, hogy egyre pontosabb képet kapjunk az egyénekről, sőt, akár azonosítani is lehessen őket. Az adatok összegyűjtése és elemzése révén új dimenziókat nyerünk az egészségmegőrzés és a személyre szabott orvoslás terén.

Keserű Júlia kutatásai szerint a digitális technológiák már jóval többet tudnak rólunk, mint amennyit mi magunk ismerünk saját magunkról – testünk minden egyes négyzetcentimétere és lelkünk legkisebb rezdülései ismeretében. A mesterséges intelligencia fejlődésével ez a helyzet csak fokozódni fog, és a jövőben egyre kifinomultabb elemzések révén képesek lesznek még mélyebb megértésre.

Ahogyan fogalmazott, nehéz helyzetben vagyunk, mivel ez egy olyan folyamat, amelyet már nem lehet visszafordítani.

A mesterséges intelligencia már itt van velünk, és nem tűnik el. A kutató figyelmeztet, hogy ha nem megfelelő kezekbe kerül, akkor súlyos következményekkel járhat.

Ezzel párhuzamosan megemlíti, hogy a mesterséges intelligenciának számos előnyös aspektusa van, hiszen rendkívül értékes információkkal szolgálhat. Például a klinikai alkalmazások képesek előre jelezni, hogy egy specifikus rákbetegség esetén a kemoterápiás kezelés miként hat majd az egyén szervezetére.

Keserű Júlia úgy véli, az innovációnak kell örülni, csak nem mindegy milyen áron történik a fejlődés és milyen rendszerek épülnek közben. Itt egy olyan orwelli világot hozunk létre, amelyben nincsenek fékek és ellensúlyok és nagyon könnyű manipulálni az embereket, miközben rengeteg adatot gyűjtenek róluk.

Az adatgyűjtéssel egyfelől az a probléma, hogy amikor beleegyezünk, hogy az adatokat begyűjtsék rólunk, akkor nem feltétlenül vagyunk tisztában azzal, hogy mit és hogyan szereznek meg rólunk - mondja az adat-technológiai szakember. Persze mindig megkérdezik, hogy begyűjthetik-e az adatot, de amikor beleegyezünk, valójában nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi is van a sokoldalas általános szerződési feltételekben.

Hozott egy figyelemre méltó példát arra, hogy az alkalmazások alapértelmezett beállításai gyakran nem az adatok védelmét szolgálják. Az EESZT rendszerében is külön-külön kell végigböngészni a beállításokat, hogy megakadályozzuk, hogy minden orvos, akinek hozzáférése van a TAJ-számunkhoz, információkat gyűjthessen rólunk.

Vagy egy okosóra adatot gyűjt az alvás minőségről, a szívverésről, a pulzusról, arról, hogy merre jársz, a testhőmérsékletről, stressz-szintet, véroxigénszintet, termékenységgel, menstruációs ciklussal kapcsolatos információkat szerez meg.

Az elmúlt 5-10 évben azonban az derült ki, hogy a cégek, amelyek aza adatokat kezelik nagyon rosszul végzik a munkájukat. Az adatkezelés jó módja az lenne, hogy a gyűjtött adatokat megfelelően titkosítják, és viszonylag hamar törlik és nem osztják meg másokkal.

Ehhez képest az derült ki a kutatásokból, hogy nincsenek jól titkosítva az adatok, feltörhetők a szerverek, és meg is hekkelik majd el is lopják őket. Megkeresik benne a szenzitív adatokat, majd eladják. Keserű Júlia példaként említette, hogy egy fitnesz app-ból kiderülhet, hogy valaki mennyire hajlamos a stresszre. A lopott adatokat, pedig megvásárolhatja akár egy munkáltató. Az Egyesült Államokban már iparág van arra, hogy adatbrókerek munkáltatóknak olyan szenzitív információkat adnak el egyénekről, mely alapján a munkaadó el tudja dönteni kit vesz fel és kit nem a cégéhez.

A virtuális valóság játékok és az okos szemüvegek egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak, és ezek a technológiák nem csupán szórakoztatnak, hanem adatokat is gyűjtenek a felhasználókról. Ezek az eszközök figyelemmel kísérik a légzésünket, a pupilláink mozgását és az arckifejezéseinket. Bár ezek az adatok önállóan talán nem mondanak sokat, ha összeállítjuk őket, akkor képet kaphatunk arról, hogy mi vált ki erős érzelmi reakciókat, kikhez vonzódunk, mitől tartunk, vagy éppen mi okoz örömet számunkra. Azok, akik reklámkampányokat terveznek vagy politikai manipulációval foglalkoznak, tudni akarják ezeket az információkat. A politikai és reklám célzott megközelítések világában ezek az adatok igazi aranybányának számítanak – hívja fel a figyelmet egy kutató-aktivista.

Keserű Júlia arról beszélt, hogy már most is túlfogyasztunk, ebben a világban pedig még inkább elkényelmesedünk és a fotelből intézünk mindent, a felugró reklámok nyomán pedig még többet vásárolunk, olyan dolgokat is, amire valójában nincs szükségünk, a cégek pedig adatokat gyűjtenek közben rólunk.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy sokan nincsenek tudatában annak, milyen súlyos ára van ennek a látszólagos kényelemnek, és hogy milyen jövőt formálunk ezzel a választással - figyelmeztetett Keserű Júlia. Hozzátette, hogy napjainkban egyre egyszerűbb olyan személyeket találni, akik hajlandóak értékesíteni a begyűjtött érzékeny információkat. Ezek az egyének adatbrókerek néven ismertek.

Az adatbróker szakma már az 50-es évek óta létező foglalkozás. Publikusan, és szürkén fellelhető adatokból összeraknak profilokat emberekről, cégekről a más fent említett vásárlási adatokból, testcentrikus és biometrikus adatokból és ezekkel kereskednek.

Az Egyesült Államok elég rosszul áll ezügyben, mert kevésbé szigorú az adatvédelmi szabályozás, mint Európában. Ott szövetségi szinten is vannak szabályok és államok is szabályozhatják külön ezt a területet. Sokkal több adatot lehet gyűjteni emberekről, sokkal gyorsabb a mesterséges intelligencia fejlődése, konkrétan ott történnek a fejlesztések. Kisebb bírságokat is kapnak, ha feljelentik őket. Az egészségügyi alkalmazásokat egyáltalán nem szabályozzák, míg Európában a GDPR- szabályok ebben segítenek. Amerikában csak a kórházak adatgyűjtése van szigorúan szabályozva, de az okos óra és az egyéb app-ok nem. Ott begyűjtenek mindent és simán kereskednek velük.

Jó tanács a szakembertől: ne pánikoljunk, de amit tudunk tegyük meg. Keserű Júlia a környezetvédelemhez szokta hasonlítani az adatvédelmet. Mint mondta, cseppek vagyunk a tengerben és az igazi változást a szabályozás fogja hozni és az,ha a szabályozás lépést tud tartani a fejlődéssel. Emellett az is jó, ha a tech-cégek komolyan veszik hogyan bánnak az adatainkkal.

Amit tehetünk, az hasonlítható a szelektív hulladékgyűjtéshez és a túlfogyasztás csökkentéséhez. Fontos, hogy tudatosan válasszunk erős jelszavakat, alkalmazzuk a kétlépcsős azonosítást, és kerüljük el a biometrikus adatgyűjtést. Alaposan nézzük át az alkalmazások adatvédelmi szabályzatait, és imádkozzunk, hogy a GDPR nálunk is érvényesüljön. Emellett, ahol csak lehet, kapcsoljuk ki a helymeghatározást, hogy megőrizzük a magánéletünket.