Az NGM részletesen elemezte, milyen okok vezettek a szokatlan költségvetési hiány kialakulásához január hónapban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben közzétette a központi alrendszer január végi állapotáról szóló részletes tájékoztatóját, amely az önkormányzatok nélküli államháztartás helyzetét tükrözi. A táblázatot itt találod, ahol alaposan átnézheted az adatokat.
Az alapadatok már az NGM február 10-i gyorsjelentése óta ismertek, ezek szerint 2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 166,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 35,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 62,9 milliárd forintos többletet mutattak. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei pedig az előző évhez viszonyítva 12,5 százalékkal nőttek.
Mint a gyorsjelentés közzétételekor megírtuk, a központi költségvetés 166 milliárdos hiánya szokatlan, mert az első hónap még pluszos szokott lenni.
Az NGM a mostani részletezésében azt írja,
Az év kezdetén a tervek szerint több mint 800 ezer ember részesül állampapír kamat kifizetésben, amelynek összértéke 2025-re elérheti a 1700 milliárd forintot. A legfrissebb jelentés alapján januárban 499,2 milliárd forintot költöttek nyugellátásokra, míg a gyógyító és megelőző ellátásokra 224,4 milliárdot, ami 51,1 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A Babaváró támogatásra pedig 21,6 milliárd forintot fordítottak, ami szintén 3,4 milliárd forinttal több, mint tavaly januárban.