A gazdálkodók felháborodtak, mivel a kormány átírhatja az alkalmi munkára vonatkozó szabályokat.
Felforrósodott a diskurzus az idénymunka és az alkalmi munkák, valamint a filmes statiszták foglalkoztatása kapcsán. Február 1-jén életbe léptek az új szabályozások, amelyek jelentős mértékben megemelték a közterheket. Ráadásul július 1-jétől újabb változtatások várhatóak, és a Telex információi szerint akár kisebb módosítások is elképzelhetőek a közeljövőben.
A Fruitveb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nyíltan bírálta az új, egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is megerősítette, hogy együttműködnek a különböző, főként mezőgazdasági szakmai szövetségekkel az eddigi tapasztalatok áttekintése érdekében, és
Természetesen, szívesen átfogalmazom a szöveget! Kérlek, írd le, mit szeretnél, hogy módosítsak, és én segítek egyedi formába önteni!
- A portálon elérhető!
A változás, a terhek emelkedésének egy része abból fakad, hogy módosul a viszonyítási alapul szolgáló minimálbér, a másik pedig abból, hogy az adókulcsok is emelkednek.
2025. január 1-jétől a minimálbér új összege 290 800 forintra emelkedett, míg korábban 266 ezer forint volt. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó törvény legújabb rendelkezései értelmében az idény-, alkalmi- és filmes statisztamunkát végzők esetében a munkavállalónkénti közterhek minden naptári napra az aktuális minimálbér alapján kerülnek megállapításra. Ezen kívül a fizetendő közterhek mértéke is növekedett.
A törvény szerint a munkáltató által fizetendő közteher mértéke naponta a minimálbér
Július 1-jétől egy újabb lényeges módosítás lép életbe. A korábbi törvény értelmében az idénymunkát és az alkalmi munkavégzést egy munkáltató keretein belül szabályozták, amely évente maximum 120 napra korlátozódott. Az év második felétől azonban a munkavállalók számára is bevezetésre kerül egy újabb határ: 120 nap (bizonyos esetekben 90 nap) a munkavégzésre. A szabályozás viszonylag egyértelmű: az alkalmi munka során a munkáltató és a munkavállaló közötti viszonyok kerülnek hangsúlyozásra.
Ezzel a szabályozással kizárható az, hogy egy munkavállaló több munkáltatóval létrejött idény- vagy alkalmi munkájával az egész évet ilyen típusú foglalkoztatásban töltse.
Az alkalmi munkának továbbra is megmaradnak jelentős adóelőnyei. Például, ha valaki bruttó 346 ezer forintot keres, akkor a hagyományos foglalkoztatás esetén az adóterhe 160 890 forint körüli összegre rúg. Ezzel szemben, ha alkalmi munkát végez, az adója csupán 92 400 forintot tesz ki. Ez a különbség jól mutatja, hogy az alkalmi munkavégzés anyagilag kedvezőbb lehetőség a munkavállalók számára.
Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetője hangsúlyozta, hogy az NGM által végrehajtott szigorítások az efo-törvényben komoly fenyegetést jelentenek az ágazat munkaerő-ellátottságára.
A Telex úgy tudja, hogy zajlanak háttéregyeztetések és a tapasztalatok függvényében nem zárható ki a finomhangolás, elsősorban a mezőgazdaságban.
Czomba Sándor a szabályozási módosítások mögötti okokat elemezve rámutatott, hogy bizonyos egyének rendszeresen visszaéltek a jogi keretekkel. Jelenleg az efós munkavállalók száma már közelít a 320 ezerhez, és a kormány úgy vélte, hogy ebben a helyzetben sürgős lépések szükségesek.
Nem csupán a mezőgazdasági idénymunkák egyszerűsítése kerül terítékre, hanem egy ennél sokkal árnyaltabb adóelkerülési stratégiáról is beszélünk.
A hírek szerint a kormány elsősorban a mezőgazdasági munkavállalók védelmét tűzte ki célul az intézkedés potenciálisan kedvezőtlen jövőbeli következményeivel szemben. Ennek oka, hogy az idénymunkát végző mezőgazdasági dolgozók jelentős része nem rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek állandó alkalmazottá váláshoz szükségesek. Éppen ezért fontos lenne, hogy őket a számukra legmegfelelőbb területen tartsák meg, ahol valóban kamatoztathatják a tudásukat és tapasztalataikat.
