Egy Nobel-díjas közgazdász hevesen reagált Trump legújabb intézkedéseire, kifejezve elégedetlenségét és aggodalmát a gazdasági következmények miatt. Az elemző érvei szerint a politikai döntések nemcsak a gazdaságra, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekre i
Donald Trump 2025 áprilisában bejelentette, hogy minden importtermékre 10%-os globális vámot vezet be, és emellett országonként eltérő, magasabb vámokat is kilátásba helyezett. Ezt követően, egy héttel később, a negatív piaci reakciók és a nemzetközi nyomás következtében a célzott vámok bevezetését 90 napra felfüggesztette, kivéve Kína esetében, amelyre 125%-os vámot rendelt el. A globális vám azonban továbbra is érvényben maradt.
A Klasszis Médiához tartozó Privátbankár számolt be arról, hogy Joseph Stiglitz, a Nobel-díjas közgazdász, egy interjú során éles kritikát fogalmazott meg az elnök politikai lépéseivel kapcsolatban. Stiglitz megjegyezte: "Ez a fajta káosz Donald Trump védjegyének számít." A közgazdász aggodalmát fejezte ki a jelenlegi vámpolitika miatt, amely szerinte alapvetően veszélyezteti a globális gazdaság stabilitását. "80 éven át dolgoztunk azon, hogy egy jogállamiságon alapuló világot építsünk ki, ahol hosszú és bonyolult ellátási láncok működnek. Most azonban mindezt a szemétbe dobják," tette hozzá.
Stiglitz szerint a kereskedelmi hiány nem tisztességtelen kereskedelem eredménye, hanem annak következménye, hogy az Egyesült Államokban kevesebb a megtakarítás, mint a beruházás - ez tőkebeáramlást és automatikusan hiányt eredményez. Az elnök viszont úgy viselkedik, mintha ez "csalás vagy trükk" lenne. A professzor szerint ráadásul Trump intézkedései éppen az amerikai szolgáltatásexportot, például az egyetemeket és az egészségügyet nehezítik meg, miközben ezek a gazdaság erősségei.
A vámpolitika szerinte nem hoz vissza munkahelyeket: "Modern gyártásról van szó. Láttam egy kínai autógyárat, ahol napi ezer autót gyártanak kétezer munkással - a munka nagy részét robotok végzik." Stiglitz szerint a vámemelések csak növelik az ipari alapanyagok, például az acél és az alumínium árát.
"Ez újabb lépés a munkahelyek eltüntetése felé" - fogalmazta meg.
A közgazdász szerint a legnagyobb veszély mégis az, hogy a világ elveszíti bizalmát az Egyesült Államok gazdaságában és pénzügyi rendszerében. "Az Egyesült Államok évtizedeken át gyakorlatilag egy arany hitelkártyát használt" - mondta Stiglitz arra utalva, hogy a dollár globális tartalékvaluta-szerepe különleges helyzetet biztosított az országnak. "Most viszont valós veszély, hogy ez az aranykártya ezüstté, sőt bronzzá válik."
Stiglitz rámutatott arra, hogy a dollár mint tartalékvaluta használata tőkebeáramlást von maga után, ami gyakran kereskedelmi hiányhoz vezet. "Azonban ő egyidejűleg szeretné megőrizni a dollár dominanciáját, miközben elkerüli a kereskedelmi hiányt. Ez pedig a számviteli elvek megszegését jelenti."
