Készen áll a magyar lakosság a háborús helyzetekre való felkészülésre?

Több európai országban már elindultak a lakosság felkészítését célzó programok egy esetleges háborús helyzetre. De vajon Magyarországon is számíthatunk hasonló lépésekre? Ezzel a kérdéssel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz.

"Aki azt hirdeti, hogy nincs közvetlen háborús fenyegetés, az valójában megtéveszti az embereket" - nyilatkozta Orbán Viktor tavaly júniusban. Ennek ellenére Magyarországon eddig nem jelent meg semmilyen információ, amely a lakosság edukációs célú felkészítését célozná meg egy lehetséges vészhelyzet esetére. Mark Rutte, a NATO főtitkára is azt hangsúlyozta az év végén, hogy a szövetségnek "háborús gondolkodásmódra kell áttérnie." Számos ország már reagált erre, és elindította a prevenciós intézkedéseket, miután egyre több európai állam is úgy látja, hogy itt az ideje felkészíteni az embereket egy esetleges háborús eseményre.

Svédország egy figyelemre méltó, 32 oldalas tájékoztatót jelentetett meg "Ha jön a válság vagy a háború" címmel. Az angol nyelven is hozzáférhető kiadvány hangsúlyozza, hogy a kollektív ellenálló képesség kulcsfontosságú tényező. A füzetben olvasható, hogy amennyiben Svédországot támadás éri, "minden egyes állampolgárnak részt kell vennie a nemzet függetlensége és demokráciája védelmében." Ez a dokumentum arra ösztönzi a lakosságot, hogy tudatosan készüljön fel a lehetséges krízisekre.

A norvég polgári védelmi igazgatóság, a DSB, különleges tájékoztatót bocsátott ki az ország 2,6 millió háztartása számára. Az ajánlásaik között szerepel, hogy mindenki készítsen elő legalább egy hétre elegendő nem romlandó élelmiszert. A javasolt készletben megtalálható a kenyér, különböző hüvelyesek és babkonzervek, szendvicskrémek, energiaszeletek, szárított gyümölcsök, csokoládé, méz, keksz és diófélék. Emellett fontosnak tartják, hogy a háztartások alapvető gyógyszereket is felhalmozzanak – ideértve a jódtablettákat is, amelyek nukleáris baleset esetén hasznosak lehetnek. Hasonlóan Svédországhoz, a DSB azt is javasolja, hogy az emberek több bankkártyával rendelkezzenek, és készpénzt is tartsanak otthon a váratlan helyzetekre való felkészülés érdekében.

Finnországban elérhető a "Preparing for Incidents and Crises" (Felkészülés az eseményekre és válságokra) című részletes online útmutató, amely átfogó tájékoztatást és hasznos tanácsokat nyújt a lakosságnak. A program célja, hogy felkészítse a közösséget a különböző vészhelyzetekre, legyen szó vízkimaradásról, erdőtüzekről, az internet leállásáról vagy akár hosszabb távú válságokról, mint amilyenek a katonai konfliktusok. Az útmutató segít a lakosoknak abban, hogy tudatosan és hatékonyan reagáljanak a váratlan eseményekre.

Németország egy új irányvonalat követ, amely a bunkerek és védőmenedékek számának jelentős növelésére összpontosít. A hivatalos becslések alapján a 84 milliós ország mindössze 600 nyilvános menedékhellyel rendelkezik, amelyek összesen csak 480 ezer ember befogadására képesek. A múltban sok hidegháborús bunkert lebontottak, mivel azt feltételezték, hogy már nincs rájuk szükség. Azonban Berlin most elindította a nemzeti bunkerprogramot a Szövetségi Népvédelmi Hivatal keretein belül, amely egy innovatív földrajzi helymeghatározó telefonalkalmazást is magában foglal.

Összeállítottak egy túlélő kis könyvet is, amelyben tanácsokat adnak bunkerépítéséhez, élelmiszer-készletek felhalmozásához és az áram nélküli élethez, ha a legrosszabb bekövetkezne. A szakértők felkutatnak minden olyan építményt, amely felhasználható lenne, ha ilyen esemény történne, beleértve a metróállomásokat és a közhivatalok, iskolák és városházák pincéit. A német háztartásokat arra ösztönözték, hogy alakítsák át a saját pincéiket, a garázsaikat vagy a raktáraikat, vagy ássák ki a régi bunkereket, míg a házépítőknek törvényi kötelezettségük lesz, hogy biztonságos menedéket építsenek be az új otthonaikba.

Belgiumban az idei évben a válságkezelés és vészhelyzetekre való reagálás terén szakértői központ, az NCCN, egy átfogó kampányt indít. Céljuk, hogy erősítsék a lakosság ellenálló képességét és felkészítsék őket a váratlan eseményekre. Ezzel párhuzamosan Hollandia is bejelentette, hogy új stratégiát dolgoz ki a krízishelyzetekkel szembeni felkészültség fokozására, kiemelt figyelmet fordítva a potenciális katonai konfliktusok kockázatára.

Lengyelországban már a legfiatalabbakat is felkészítik arra, hogy vészhelyzet esetén hol találkozhatnak, és miként viselkedjenek háborús körülmények között. A lengyel kormány arra ösztönzi a lakosságot, hogy állítsanak össze egy vészhelyzeti hátizsákot, amelyben a következő alapvető dolgoknak kell lennie: váltóruha, elemes rádió, zseblámpa, elsősegélycsomag, gyufa, konzervnyitó, élelmiszer és evőeszközök. Ezzel a felkészüléssel a polgárok jobban meg tudják őrizni biztonságukat és jólétüket egy esetleges krízishelyzetben.

Európa háborús készülődése egyre nyilvánvalóbbá válik, ezért megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot azzal a kérdéssel, hogy a fent említett eseteket figyelembe véve...

Tervezi-e a kormány, hogy Magyarországon is hasonló felkészítési programokat indít a lakosság számára? Különösen figyelembe véve, hogy nálunk már évek óta rendkívüli állapot van érvényben. Emellett érdeklődtünk arról is, hogy ha van ilyen terv, mikor várható a megvalósítás, vagy milyen tényezők befolyásolják az időpontot. Sajnos a december elején és a január elején elküldött kérdéseinkre semmiféle válasz nem érkezett.

2023 őszén a kormány hivatalos weboldalán megjelent egy huszonegy oldalas irat, melynek címe: "Védelemgazdálkodási tervezés". Ez a dokumentum az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium (jelenlegi nevén Nemzetgazdasági Minisztérium) által készült, és lényegében egy forgatókönyvet vázol fel arra az esetre, ha természeti vagy katonai katasztrófa következne be. A szövegben szerepelnek a pontos fejadagok meghatározására vonatkozó részletek, azonban a lakosság felkészítésével kapcsolatos információk sajnos hiányoznak.

Miközben Donald Trump is ráébredt, hogy 24 órán belül nem képes békét hozni, Orbán Viktor békemissziója sem hozott látványos eredményeket, ahogy azt Rácz András január 2-i Facebook-posztjában is megjegyezte. E közben a 2021-es Nemzeti Katonai Stratégia hangsúlyozza a polgári lakosság szerepét: "A társadalom egészének, valamint egyes tagjainak védelmi tudatosságát kell kialakítani, amelyet áldozatvállalási hajlandósággal is párosítunk. Fontos a honvédelem iránti társadalmi felelősségérzet erősítése, valamint a veszély-, válság- és konfliktushelyzetek társadalmi kezelésében szükséges aktivitás növelése. A lakosságot, a kis-, közepes és nagyvállalatokat, valamint az intézményeket fel kell készíteni a védelmi feladatok ellátására, beleértve az ott elvárt tevékenységeket is."

Nos, ez eddig még nem valósult meg, pedig a stratégiában ez is szerepel:

A különböző válsághelyzetek során elkerülhetetlenné válik, hogy a civil szféra katonai támogatásra támaszkodjon. Ezért már békeidőben fel kell készíteni a Magyar Honvédséget és a társadalom civil szereplőit is. A hangsúlyt elsősorban a polgári felkészültség fejlesztésére kell helyezni, mivel ez a megközelítés alapvető fontosságú a magas szintű nemzeti ellenállóképesség megteremtéséhez.

Az egyik közösségi oldalon szintén téma volt a magyar polgári lakosság felkészítése, illetve fel nem készítése. A kommentekből az derül ki, hogy az embereknek meg is van a véleménye erről:

Amint megkapjuk a választ a Honvédelmi Minisztériumtól, azonnal frissítjük a cikkünket.