A fogvatartottak létszáma drámai mértékben emelkedett, ami komoly problémákat okoz: a romániai börtönökben is aggasztó mértékű a túlzsúfoltság.


Az Európa Tanács pénteken közzétett éves jelentésében aggasztó képet festett az európai börtönök túlzsúfoltságáról. A dokumentum rámutatott, hogy több országban drámai mértékben emelkedett a fogvatartottak száma, amely már jóval meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyek számát – számolt be róla az Agerpres.

A jelentés szerint 2023. január 1. és 2024. január 31. között az európai börtönökben a fogvatartottak száma 100 férőhelyre vetítve 93,5-ről 94,9-re emelkedett.

Az 500 ezer lakosnál nagyobb népességű országok közül 15-ben a fogvatartottak száma túllépte a büntetés-végrehajtási intézetek kapacitását. Hat ország különösen súlyos börtönzsúfoltságot tapasztalt. Ezek közé tartozik Szlovénia, ahol 134 fogvatartott jut 100 férőhelyre, Ciprus 132 fővel, Franciaország 124-gyel, Olaszország 118-cal, Románia 116-tal, valamint Belgium 113 fogvatartottal.

Mérsékelt volt a börtönök túlzsúfoltsága további nyolc országban - Horvátország (110), Írország (105), Svédország (105), Magyarország (104), Azerbajdzsán (103), Finnország (103), Törökország (102) és Észak-Macedónia (101) -, a skóciai (100), a brit (98), valamint a szerbiai börtönök pedig szinte teljes vagy teljes kihasználtsággal működtek.

A strasbourgi székhelyű testület jelentése szerint a 2024. január 31-ét megelőző egy évben 13 országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, a legnagyobb mértékben Szlovéniában (25,4 százalék), Svédországban (15,5 százalék) és Máltán (11,1 százalék).

Az Európa Tanács tagállamainak összesen 51 börtönigazgatósága által szolgáltatott adatok szerint 2024. január 31-én 1 021 431 fogvatartottat tartottak számon, ami átlagban 105 elítéltet jelent 100 ezer lakosra vetítve. A bebörtönzöttek aránya Törökországban volt a legmagasabb, ahol 100 ezer lakosra vetítve 356 fogvatartott jutott. Ez az arány Azerbajdzsánban 264, Grúziában 261, a Moldovai Köztársaságban 235, Lengyelországban 202, Magyarországon 195, Albániában 192, Csehországban 180, Szlovákiában 179, Szerbiában 177, Lettországban 175, Montenegróban 164 volt. A legalacsonyabb bebörtönzési arányt Hollandiában (54), Norvégiában (54,1) és Bosznia-Hercegovinában (54,2) jegyezték. A jelentés szerint a legtöbben kábítószerrel összefüggő bűncselekmények (16,7 százalék) és lopás (12,3 százalék) miatt kerültek börtönbe.

A dokumentumból kiderül, hogy az európai büntetés-végrehajtási intézetekben a nők aránya a vizsgált időszak során mindössze 4,9 százalékot tett ki.

Az Európa Tanács jelentése szerint Romániában összesen 23 879 fogvatartottat tartottak számon, ami 125,3 személyt jelent 100 ezer lakosra vetítve. A romániai börtönökben 100 helyre 116,3 fogvatartott jutott, egy börtönalkalmazottra 1,8 elítélt.

A romániai fogvatartottak átlagéletkora 38 év. A bebörtönzöttek 13 százaléka 18 és 25 év közötti, 69 százaléka 26 és 49 év közötti, 16 százaléka 50 és 64 év közötti, 2,8 százaléka pedig 65 éven felüli. A romániai büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak 1,1 százaléka külföldi állampolgár, és 4,5 százalék a nők aránya.

Az elítéltek 23,1 százaléka emberölés vagy emberölési kísérlet, 17,3 százalék lopás, 5,6 százalék kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt került börtönbe.

Related posts