Az NGM újabb 400 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás támogatására hozott döntést, ezzel tovább erősítve a vállalkozói szektort.
Ezzel a támogatások révén a vállalkozások száma szinte megduplázódott, elérve a 852-es mérföldkövet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben bejelentette, hogy az eddigi 452 támogatott mellett újabb 400 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás részesül pozitív döntés alapján támogatásban. Ez a lépés a 130 milliárd forintra megnövelt keretösszegű Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében valósul meg - tájékoztat a kormany.hu.
A kormány meghozta döntését, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) érdekeit helyezi a középpontba. Az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretét az eredetileg tervezett 48 milliárd forintról 130 milliárd forintra emelték, lehetővé téve ezzel a mostani kifizetéseket is. Június végéig összesen 73,5 milliárd forint értékű fejlesztési forrásról született döntés, amelynek köszönhetően 852 vállalkozás indíthat el technológiai és digitális megújulási projektet – hívta fel a figyelmet Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb közleménye szerint a legújabb döntési ciklusban összesen 297 mikro- és kisvállalkozás, valamint 103 középvállalkozás részesült támogatásban.
A kormány célja továbbra is a felzárkózás elősegítése a megítélt támogatások révén. Az értesített vállalkozások körében különösen figyelemre méltó, hogy 84 százalékuk a legkevésbé fejlett régiókban – mint például Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország – fog fejlesztésekbe kezdeni.
A közúti áruszállítás, valamint a mérnöki tevékenység és műszaki tanácsadás következett ezután. A támogatások terén az építőipar és a fémfeldolgozás kiemelkedő szerepet játszott: e két szektor együtt a teljes 29,14 milliárd forintos támogatás közel 20 százalékát képviselte.
A közlemény rámutat arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások, valamint a középvállalatok között egyértelmű különbségek figyelhetők meg: míg a mikrovállalkozások esetében jelentős mértékben nőtt az érdeklődés az építőipar, a műanyagipar és a bútoripar fejlesztési lehetőségei iránt, addig a középvállalatok fókusza főként a nagyobb volumenű fémipari és közműépítési projektek irányába terelődött.
