A gyenge forint miatt nem lehetett más választás, mint hogy Matolcsy Györgyék a kamattartás mellett döntsön.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden döntött, és változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Az Indexnek nyilatkozó szakértők már előre jelezték, hogy nem számítanak kamatemelésre, így a döntés nem érte váratlanul a piacokat. A gyenge forint is szerepet játszhatott abban, hogy a tanács a kivárás mellett döntött.
A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a szeptemberi 25 bázispontos kamatvágással 6,5 százalékra ért, és azóta is ott tartózkodik.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a novemberi kamatdöntést követő háttérbeszélgetés során hangsúlyozta, hogy szeptember közepe óta a forint gyengülést mutatott a dollárral és az euróval szemben. Emellett megemlítette, hogy a feltörekvő piacokról egyre inkább kifelé áramlik a tőke.
"A magas inflációs nyomás eltüntetése elengedhetetlen a gazdaság gyors helyreállításához" - fogalmazott akkor. Hozzátette, hogy amennyiben a külső gazdasági környezet és az inflációs előrejelzések indokolják, akár hosszabb időn keresztül is megmaradhat az alapkamat a jelenlegi szinten, ami a kamatfelár növekedéséhez vezethet. A forint azóta nem mutatott jelentős erősödést, ezért nem meglepő, hogy az év utolsó ülésén ilyen döntés született a kamatpolitikával kapcsolatban.
habár a döntést már beárazhatták a befektetők. Az Indexnek nyilatkozó szakértők előzetesen is kamattartást vártak, így a döntés nem okozott meglepetést. A döntésnél is fontosabb lehet, amit majd Virág Barnabás jegybanki alelnök mond a kamatpálya várható alakulásáról a kedd délután élőben közvetített háttérbeszélgetésen.
A múlt héten az Indexnek nyilatkozó szakértők egyöntetűen arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatszintje változatlan marad. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a forint az utóbbi 2-3 hónapban drámai gyengülésen ment keresztül az euróval és különösen a dollárral szemben. Ez a helyzet jelentős inflációs kockázatokat hordoz magában, ami tovább erősíti a kivárás mellett szóló érvet.
Szakértői elemzések alapján a következő kamatcsökkentésre legkorábban 2025 tavaszán számíthatunk, de lehetséges, hogy ez a nyári hónapokra csúszik. Márciusban Varga Mihály lép Matolcsy György helyére a jegybank elnöki posztján, így könnyen elképzelhető, hogy az új vezetőnek jut a feladat, hogy bejelentse az év első kamatcsökkentését.
A magyar fizetőeszköz négyhetes csúcsán, 408-409 között kezdte a hétfői kereskedést, miután az előző héten jelentősen erősödött. A piaci szereplők feszülten várták a Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntését, amely alapvetően befolyásolhatja a forint további pályáját.
A múlt héten figyelemre méltó forinterősödés következett be, ám a kérdés az, hogy meddig marad fenn ez a tendencia. A kereskedés első órájában szinte észrevehetetlen volt az árfolyam változása, de 11:30-ra a forint az euróval szemben a 409-es szint alatt teljesített. A kamatdöntés előtti fél órában viszont már a 410-es szintet célozta meg.
