Bár észlelhetjük a figyelmeztető jeleket, sajnos egyre többen esnek áldozatul a csalásoknak Magyarországon.
Fedezd fel a bankszektor digitális jövőjét! Az AI-forradalom, a fintech újítások és a digitális transzformáció izgalmas kihívásai várnak ránk. Csatlakozz hozzánk május 27-én a Portfolio Financial IT konferencián, ahol szakértők osztják meg gondolataikat a pénzügyi szektor fejlődéséről. Ne hagyd ki, regisztrálj most, és tudj meg mindent a jövő banki világáról! További részletek itt!
TOVÁBB NŐTT AZOKNAK A BANKI ÜGYFELEKNEK AZ ARÁNYA, AKIK ÁLDOZATÁVÁ VÁLTAK VALAMILYEN, AZ ELEKTRONIKUS PÉNZFORGALOMHOZ KAPCSOLÓDÓ VISSZAÉLÉSNEK.
A CIB Bank legfrissebb reprezentatív felmérése alapján egyre többen váltak csalók áldozataivá. Az adatok azt mutatják, hogy 2024 tavasza óta, mindössze egy év leforgása alatt, jelentősen megnőtt azoknak a száma, akiket megpróbáltak megkárosítani.
A banki csalások áldozatává váló ügyfelek száma folyamatosan növekszik, még akkor is, ha a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a lakosság egyre inkább tudatában van a csalásra utaló gyanús jeleknek.
Feltárult, hogy a kibercsalások áldozatai eltérő módon reagálnak attól függően, hogy a csalási kísérlet végül sikeres volt-e vagy sem.
Az elkövetési módszereknél a telefonos megkeresés a leggyakoribb (44 százalék), amit szorosan követett az sms üzenet és a csaló e-mail (42-42 százalék). Nem elhanyagolható ugyanakkor az online piacterek súlya sem - ezeket a válaszadók 26 százaléka említette -, és 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy már hamis weboldalra irányítva is próbálták megkárosítani.
A kibercsalásokkal kapcsolatosan a válaszadók többsége a bankokat és a hatóságokat tartja a legmegbízhatóbb információforrásoknak. A felmérés alapján a megkérdezettek 62%-a a bankokra, míg 63%-a a hatóságokra támaszkodik a leginkább. Érdekes módon, a Magyar Nemzeti Bank is jelentős szereplőként jelenik meg, hiszen a válaszadók 33%-a őt is hiteles forrásnak tekinti.
