Új korszak kezdődhet a gyógyszerfejlesztés terén azzal a forradalmi technológiával, amely most először érkezik el Magyarországra.

A Szegedi Tudományegyetem jövő tavaszra tervezi az ország első krio-elektronmikroszkópos központjának megalapítását – jelentette be Kónya Zoltán, a tudományos és innovációs rektorhelyettes.

Az akadémikus a berendezések jövőbeli felhasználóinak szóló kétnapos konferencia szünetében megosztotta, hogy a krio-elektronmikroszkópia módszerének kifejlesztéséért 2017-ben három kutató részesült a kémiai Nobel-díj elismerésében.

A kutatási módszer lehetőséget nyújt arra, hogy az oldott állapotú biomolekulák szerkezetét atomi szintű részletességgel határozzuk meg. Az eljárás egyik legfontosabb aspektusa, hogy a mintát olyan rendkívül gyorsan hűtik le, hogy elkerülhetők a vizsgálati anyagot károsító jégkristályok képződése. Ennek köszönhetően a kutatók az élő mintákat azok természetes formájukban tanulmányozhatják - tájékoztatott a professzor. A laboratórium főként az élettudományok és az anyagtudomány területén dolgozó kutatók számára lesz elérhető.

A krio-elektronmikroszkópok főleg sejtalkotók és fehérjék kutatására szolgálnak, lehetővé téve az atomok szintjén történő szerkezetmeghatározást. Ezzel a korszerű módszerrel a koronavírus felépítését is elemezték, amely a pandémia kitöréséhez vezetett. A technológia forradalmi áttörést jelent a gyógyszerfejlesztés terén, ezért a felhasználók körében ipari partnereket is várnak - tájékoztatott Kónya Zoltán.

A négymilliárd forintos beruházással kialakított központban négy elektronmikroszkóp működik majd, ezek közül kettő lesz krio-elektronmikroszkóp. A központot a déli klinikaparkban alakítják ki egy meglévő épület felújításával. A helyszínválasztásnál szerepet játszott, hogy minél kisebb zavaró rezgés és elektromágneses-hullám érje a berendezéseket - mondta a rektorhelyettes. Az SZTE mellett a Pécsi Tudományegyetem is tervezi egy a szegediektől némileg eltérő felhasználási területű krio-elektronmikroszkóp beszerzését.

A két intézmény együttműködése révén a teljes térség, beleértve Magyarországot, Szerbiát és Romániát is, képes lesz kielégíteni a mérési igényeket - emelte ki a kutató. Rovó László rektor hangsúlyozta, hogy az SZTE mint innovatív egyetem, stratégiai fejlesztési tervében, amelyet angolul advanced core facilities néven emlegetnek, célul tűzte ki korszerű műszerközpontok létrehozását. Ezek a központok rendkívül magas tudományos értékű berendezésekkel fognak rendelkezni, és a cél az, hogy ezeket a lehető legnagyobb kihasználtsággal működtessék.

Az egyetem az elektronmikroszkópos központ kialakítását eredetileg az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) támogatással tervezte - és bár ebben az utolsó pillanatig reménykednek -, de saját forrásból kezdett a beruházás megvalósításába - közölte a rektor. Az amerikai Thermo Fisher Scientific által szállított krio-elektronmikroszkópok februárban érkeznek meg Szegedre és várhatóan márciusban már el is végezhetik velük az első méréseket. A központ kapacitása a teljes hazai tudományos közösség igényét le tudja majd fedni - tudatta a professzor.

Az SZTE célja, hogy a központ hatékony kihasználásával megalapozza a krio-elektronmikroszkóp nemzeti platformját. E keretén belül az egyetemek és kutatóintézetek évente 30-50 millió forintos támogatást különítenének el saját szakembereik számára, lehetővé téve ezzel, hogy a kutatások Magyarország területén valósuljanak meg, így elkerülve a minták külföldi laborokba küldését. Rovó László kiemelte, hogy a központ megalapítása alapvetően befolyásolja a magyar tudományos közélet helyzetét, hiszen a technológia felhasználásával készült publikációk általában a legmagasabb idézettségi mutatókkal rendelkező, top 10%-os folyóiratokban látnak napvilágot.