"Amennyiben elkerülhetetlen, akár 20 millió fiatal is részt vehet a harcokban" - Irán legnagyobb összecsapásában 100 000 gyermek katona vesztette életét.

A 70-es és 80-as évek fordulóján, amikor a két nagyhatalom közötti hidegháborús feszültség újraéledt, a világ figyelme Irán és Irak irányába is fordult. 1980 szeptemberében kezdetét vette egy brutális konfliktus, amely 8 éven át tartott, és szörnyű áldozatokkal járt. A becslések szerint 1-1,5 millió ember vesztette életét a harcok során, köztük számos gyermek, akiknek jövője örökre megpecsételődött.

Már önmagában is megdöbbentő, hogy a nyolc éven át tartó háború során hány civil élet veszett el. A legszívszorítóbb azonban az, hogy a harcok során körülbelül 100 000 iráni gyerekkatona is életét adta.

Már három éve zajlott az iraki-iráni háború, amikor svájci székhelyű humanitárius szervezetek iraki hadifogolytáborokba látogattak el. A látogatás során készült jelentésükben megerősítették, hogy a táborokban összesen 240 iráni gyerekhadifogoly tartózkodott. Ezt követően iraki tisztviselők bejelentették, hogy...

1 élve elfogott iráni gyermekkatonára 99 elesett jut.

Az ENSZ emberi jogok albizottsága arra figyelmeztette az iráni hatóságokat, hogy tartózkodjanak a gyermekek katonai sorozásától. Az iráni kormány válasza a heves tiltakozások mellett a vádak "homályos" elutasítása volt, ahogyan azt az Amerikai Magyar Népszava is megjegyezte.

A Chicago és Környéke című lap Khomeini ajatollahot idézi, 1984-ben, amikor a becslések szerint már 150 000 volt az iráni oldal vesztesége, melynek felét saccolták 18 éven alulinak:

Ha szükség van rá, akár 20 millió fiatal is részt vehet a harcokban.

Az újság említést tett arról is, hogy a hadszíntérre tartó fiatalok lelkesítésére a hangszórókból Beethoven V. szimfóniájának dallamai csendültek fel.

1987-ben, az utolsó sikeres nagyobb iráni offenzíva évében irtózatos áldozatok révén tudták csak elfoglalni az iráni csapatok Halamseh városát. 70 000 katonájuk esett el, többségében gyerek... Hatalmas mértékben megnőtt ezt követően a dezertálások száma, 300 000 fiatal iráni szökött külföldre, vagy bujkált a határokon belül.

Elfogyott a levegő Irán körül: a háború finanszírozásához szükséges olajbevétel nem volt elegendő, és a besorozható katonák száma is messze elmaradt a szükségestől a hadműveletek fenntartásához. Az ENSZ már 1987 júliusában sürgette az azonnali tűzszünetet, de az iráni vezetés csupán egy év elteltével volt hajlandó ezt elfogadni. Ki tudja, hány életet követelt ez az egy évnyi halogatás, és soha nem derül ki, pontosan mennyi áldozatot hozott az iraki-iráni háború, beleértve a gyermekeket is, akiknek életei tragikusan megszakadtak ebben a konfliktusban.

A 8 éven tartó fegyveres konfliktus a szakértők szerint nagyban hasonlított az első világháborúhoz: a lövészárkok ásása, a szögesdrótok, szuronyrohamok, emberhullám-támadások, a városok elleni célzott támadások és a harci gázok bevetése mind-mind az első világégés során alkalmazott hadviselést idézik.