FEOL - Akkor és most: Az Országzászló tér múltjának és jelenének párhuzamai Az Országzászló tér mindig is a város szívében dobogott, ahol a történelem és a mindennapi élet találkozik. Régen, a tér egyfajta találkozópont volt, ahol az emberek nemcsak a na

Székesfehérváron az 1930-as években látványos építkezések zajlottak. A Csitáry-Hóman-érának nevezett évtizedben számos középület homlokzata újult meg - ami a legtöbb esetben átalakítást, bővítést is magával hozott -, emeletes iskolákat, bankot, mozit, hadtestparancsnokságot és más létesítmények "nőttek ki a földből" a korábbi egyszintes házak helyén, valamint addig beépítetlen területeken.

A Belvárosban jelentős átalakulások zajlottak le, különösen 1936-ra, amikor is a Schmidl Ferenc által megálmodott Országzászló tér bontások következtében jött létre. E tér középpontjában a Rimanóczy Gyula tervezte emlékmű áll, amely méltán kiemelkedik a környezetéből. A teret a Bognár utca és a Várkörút határolta, melyek az idő múlásával fontos szerepet játszottak a városkép alakulásában. A második világháború súlyos nyomot hagyott a környék épületállományán, számos ház annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani őket. Ekkor került kialakításra a Virágóra helyszíne is. Amikor a nagyobb helyreállítási munkálatok végre elkezdődtek, a tér már két névváltozáson is átesett: 1949-ben Ságvári Endrére keresztelték, később, 1961-ben pedig a szovjet űrhajós, Gagarin nevét vette fel. Ekkor alakult ki a Várkörút, amelyet Népköztársaság útnak neveztek el, és a Bognár utca is eltűnt a térképről. Az itt található épületeket a Gagarin térhez sorolták, így új kontextusba kerültek. A Népköztársaság út 3. szám alatti, a térre bekanyarodó, alápincézett kétemeletes házat Somogyi György tervezte 1935-ben az Izraelita Hitközség megbízásából. A terméskő lábazata jól látható egy, az Ingatlankezelő Vállalat által végzett részleges felújítást dokumentáló felvételen. A korábbi Március 15. utcai képhez hasonlóan itt is fából készült állványzatot használtak a renoválás során. Noha a munkavédelem már akkor is létezett, a kivitelezés során itt nem igazán tartották be a szabályokat, még az 1966-os munkálatokról tudósító fotós kedvéért sem. A második emelet magasságában hárman állnak a pallókon, hétköznapi öltözetben, svájcisapkában. Azonban a munka végül sikeresen befejeződött, és az eredmény magáért beszélt.