Európa és a globális színtér vezetői fokozottabb együttműködést remélnek Donald Trump részéről.
Európa és a világ vezetői vegyes érzésekkel várják Donald Trump második elnöki ciklusát. Az új elnök már az első napján radikális lépéseket tett, elrendelve az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből és az Egészségügyi Világszervezetből. A nemzetközi közösség számára kérdéses, hogy ezek a döntések milyen következményekkel járnak a globális gazdaságra, különösen a bejelentett új vámok és az "Amerika az első" politikai program külpolitikai hatásai révén. A világ figyelme most Trump lépéseire irányul, és sokan kíváncsian várják, hogy milyen irányt vesz a nemzetközi együttműködés a következő négy évben.
Mark Rutte, a NATO főtitkára az X platformon bejelentette, hogy Trump hivatalba lépésével a szövetség várhatóan emelni fogja a védelmi költségvetését, és intenzívebben fog foglalkozni a fegyvergyártás növelésével. Trump korábban nyilvánosan is arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy nemzetgazdasági teljesítményük (GDP) öt százalékát fordítsák a védelemre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke levelet írt Donald Trumpnak, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió a globális kihívások hatékony megoldása érdekében szoros együttműködésre törekszik. Kiemelte: "Közös erőfeszítéseink révén társadalmaink képesek nagyobb jólétet elérni, valamint megerősíteni közös biztonságunkat."
Emmanuel Macron hétfőn a francia hadsereg előtt elmondott beszédében sürgette Európát, hogy "ébredjen fel" és növelje a védelemre fordított befektetéseit. A francia elnök Donald Trump esetleges visszatérésére is kitért, jelezve, hogy ez jelentős hatással lehet az amerikai külpolitikára, különösen az ukrajnai konfliktus szempontjából. Macron ezt a helyzetet "Európa stratégiai ébredésének lehetőségeként" értékelte.
Az Oroszország által Ukrajna ellen három éve zajló konfliktus kapcsán Vlagyimir Putyin, az orosz államfő, bejelentette, hogy kész párbeszédet folytatni az Egyesült Államok új adminisztrációjával. Kiemelte, hogy nem csupán egy rövid távú tűzszünetre törekszik, hanem hosszú távú béke megteremtésére Ukrajnában. Trump leendő külpolitikai és pénzügyminiszteri jelöltjeinek eddigi megnyilvánulásai pedig azt sugallják, hogy nem kívánják "feláldozni" Ukrajnát egy Putyinnal kötött gyors egyezség érdekében.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, úgy véli, hogy Donald Trump hivatalba lépése új lehetőségeket teremt az "igazságos béke" eléréséhez. Zelenszkij az X platformon kifejtette, hogy Trump által képviselt "erő általi béke" politikája alkalmat adhat az Egyesült Államok globális vezető szerepének megerősítésére. Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy Ukrajna aktív és kölcsönösen előnyös együttműködésre számít a Trump-adminisztrációval.
A Közel-Kelet dinamikus politikai tájain kiemelkedő szerepet betöltő Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan optimizmussal tekint a jövőbe, és reméli, hogy az új amerikai elnökkel való kapcsolata továbbra is baráti marad. Erdogan emellett kifejezte készségét, hogy támogassa Trumpot az ukrajnai konfliktus békés rendezésében. Ankara szoros kapcsolatokat ápol mind Moszkvával, mind Kijevvel, ami megerősíti pozícióját a közvetítő szerepében, és lehetőséget ad arra, hogy a magyar "békemisszió" hirdetőivel szemben kedvezőbb helyzetbe kerüljön a tárgyalások során.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetében kijelentette: "szövetségünk legjobb napjai még előttünk állnak". Mint mondta, alig várja, hogy együtt dolgozhasson Trumppal "az utolsó túszok hazahozataláért, a Hamász katonai képességeinek megsemmisítéséért, a gázai politikai hatalom megszüntetéséért és annak biztosításáért, hogy Gáza soha többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre". Netanjahu hangsúlyozta, hogy együtt akar dolgozni Trumppal az iráni terrortengely legyőzésén.
Mahmúd Abbász palesztin elnök kifejezte hajlandóságát arra, hogy együttműködjön az új amerikai elnökkel. “Nyitottak vagyunk arra, hogy közösen dolgozzunk önnel, hogy a hivatali ideje alatt a kétállami megoldás keretein belül békét hozzunk létre” – nyilatkozta Abbász. E szavak mögött az a szándék rejlik, hogy “Palesztina és Izrael államai egymás mellett, békében és biztonságban éljenek, ezzel biztosítva a stabilitást és a biztonságot nemcsak a régióban, hanem a globális színtéren is.”
