Előre jelzett örökítőképesség (PTA) és genetikai érték (BV): Miben rejlik a különbség? - Magyar Mezőgazdaság
A tejelőszarvasmarha-ágazat a genetikai kutatások során két fő "nyelvet" alkalmaz. Az egyik a várható örökítőképesség (PTA, predicted transmitting ability), míg a másik a tenyészérték (BV, breeding value). E két mutató segít a tenyésztőknek abban, hogy megértsék és javítsák az állomány genetikai tulajdonságait.
Az amerikai értékelési rendszer az előbbit részesíti előnyben, míg a legtöbb más ország az utóbbit alkalmazza. De vajon mi rejlik a két megközelítés mögött, és hogyan befolyásolják ezek a különbségek az értékelési folyamatokat?
BV: A tenyészérték azon gének alapján történő becslés, amelyek az állat genetikai felépítésére vonatkoznak. Ezek a gének határozzák meg a termelési képességet és azt, hogy az állat mit képes örökíteni az utódainak. Ez mindig csak egy közeli becslés marad, mivel ha az állat saját teljesítményét hozzáadjuk az utódok teljesítményéhez, és a genomikai profilhoz, akkor sem jutunk el az állat 100%-ban pontos tenyészértékéhez. Miközben a genomika közvetlenül a géneket vizsgálja, egy kisebb keresztmetszetet, körülbelül 50 000 bázispárt (a legfontosabbnak ismerteket) vizsgál a szarvasmarha genomjából, amely pedig összesen 2,6 milliárd bázispárból áll. Ennek következményeként a tenyészértéket gyakran EBV-ként (estimated, azaz becsült tenyészértékként) említik.
A PTA (Prognosztizált Tenyészérték) az állatok örökítőképességének előre jelzett mutatója, amely azt jelzi, hogy az adott egyed milyen mértékben képes átadni tulajdonságait utódainak. A gének párban öröklődnek, és minden utód csak az egyik génvariánst örökli az adott párból. Ennek következtében az állat örökítőképessége (transmitting ability) a tenyészértékének (breeding value) pontosan a fele. Az Egyesült Államokban a PTA-t használják a tejtermelő szarvasmarhák értékelésére, míg a legtöbb más ország az EBV (Expected Breeding Value) rendszert alkalmazza. A termelési tulajdonságok esetében az amerikai adatok fontban (lbs) kerülnek kifejezésre, míg más nemzetek kilogrammban (kg) adják meg a méréseket. Mivel körülbelül 2 font felel meg 1 kilogrammnak, ezért egy PTA, amely fontban van megadva, nagyjából egyenértékű az EBV-vel, amely kilogrammban tünteti fel az értékeket. Például egy kanadai bika, amely +1000 kg tejmennyiséget javít, az Egyesült Államokban körülbelül +1000 vagy +1200 font értéket mutathat, tükrözve a két rendszer közötti konvergenciát.
A tenyész- és örökítőértékek közzététele során a független szervezetek olyan formát alkalmaznak, amely segíti a tulajdonságok könnyebb kezelését és értelmezését. Ennek hátterében nem csupán a PTA (Progeny Test Average) vagy az EBV (Estimated Breeding Value) áll, hanem a különböző genetikai bázisok eltérései is. Minden egyes állat genetikai értékét egyedi módon számítják ki, majd ezt összevetik a populáció átlagával. Az összehasonlításhoz használt báziscsoport olyan állatokat foglal magában, amelyek egy adott születési évjárathoz tartoznak. Ha ezt a bázispopulációt nem aktualizálnák rendszeresen, az akár két évtized elteltével is azt eredményezné, hogy minden egyed a telepen jelentős pozitív indexet mutatna, ami a fajta fejlődését tükrözné az adott időszak alatt. Azonban ennek van egy árnyoldala is: még azok az állatok is, amelyek az átlag alatti teljesítményt nyújtanak, pozitív indexet kaphatnak, ami félrevezető információt adhat a tenyésztők számára.
Az Egyesült Államok a genetikai bázisának ötévente történő frissítésével kiemelkedik a világ országai közül, minden alkalommal új születési évcsoportot választva alapul. Ennek köszönhetően a következő öt év során – tehát egy viszonylag rövid időtávban – a kutatási eredmények könnyen összehasonlíthatók. Kanada ezzel szemben a folyamatos bázisfrissítést alkalmazza, ami azt jelenti, hogy évente frissítik az alap populációt. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy a folyamatosan kiemelkedő genetikai értékű állatok pozitív indexet kapnak, míg a gyengébb teljesítményűek negatív értékelést – ezáltal az értékelés egyszerű és könnyen érthető. Fontos megjegyezni, hogy a különböző országokban a bázis genetikája eltérhet, de a nemzetközi vérvonalak széles körű alkalmazása miatt a különbségek a múltbeli helyzethez képest már nem annyira jelentősek.
Az USA-ban a következő bázisváltásra várhatóan 2025 tavaszán kerül sor, amikor a megelőző öt évben elért előrehaladást levonják az aktuális értékekből, és egy új periódus kezdődik.
Egy gyönyörű, kora nyári estén Siófok festői táján egy hajó vágott neki a Balaton hullámainak, a MATE szervezésében. A gödöllői egyetem, amely Magyarország legnagyobb agrár-felsőoktatási intézménye, a rendezvényre olyan neves vezetőket invitált, mint dr. Csányi Sándor kuratóriumi elnök és dr. Gyuricza Csaba rektor. Az eseményen az agrárium 100 legfontosabb ágazati és piaci partnere gyűlt össze, hogy megossza gondolatait és tapasztalatait. A MATE 100 Klub egy új, innovatív szakmai közösség, amely célja, hogy a hazai agrárelit vezetői számára együttműködési lehetőségeket kínáljon. Az egyetem nem csupán a hagyományos feladataira fókuszál, hanem aktívan részt kíván venni a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok formálásában is. A kialakuló együttműködések számos formát ölthetnek: pályázatok, nemzetközi kapcsolatok kiépítése, felnőttképzési programok, sporttámogatások, vállalati ösztöndíjak, és a jövő vezetőinek képzését célzó programok révén bővülhet a közös munka horizontja.
A formális megalakulásra Gödöllő szívében, a gyönyörű Királyi Kastély falai között, november végén került sor, ahol már konkrét témák és kérdések kerültek terítékre. A Holstein Genetika Kft. számára óriási megtiszteltetés, hogy csatlakozhat a MATE 100 Klubhoz!
