Elbúcsúzott a szegények védelmezője, Ferenc pápa, aki forradalmi módon átalakította a Vatikán működését.
Rendkívül gazdag életművet hagyott hátra a hétfőn elhunyt Ferenc pápa. Igyekezett XXIII. János elvárása szerint "friss levegőt" hozni az egyházba, de a konzervatívok ellenállásába ütközött. Kiállt a társadalom peremén élőkért, számos alkalommal szólított fel az orosz-ukrán háború befejezésére. Nagy újító volt, új alapokra helyezte a Vatikán működését.
Szinte már a sors iróniájának tűnik, hogy Ferenc pápa húsvét hétfőn távozott az élők sorából. Húsvét vasárnap, mikor gyenge hangon kívánt boldog ünnepet a Szent Péter téren összegyűlt híveknek, senki nem gondolta, hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor szavaival megörvendezteti őket. A pápa, akit egy hónappal korábban engedtek ki a kórházból, személyesen adta át az Urbi et Orbi áldást. Fáradtnak és gyengének tűnt, s üzenetét egyik prelátusa olvasta fel. Ebben a Gázában lévő tűzszünetre szólított fel, és aggodalmát fejezte ki a növekvő antiszemitizmus miatt. Az előző nagycsütörtökön személyesen látogatott el a Regina Coeli börtönbe, ahol a bebörtönzöttek örömmel fogadták. Nagypénteken pedig a római Colosseumban tartott keresztúton az ő meditációit olvasták fel, Krisztus szenvedéseinek stációinál, emlékeztetve a hívőket az áldozat és a remény mélységeire.
Az Urbi et Orbi üzenetét megelőzően egy különleges találkozóra került sor: JD Vance amerikai alelnök és a Vatikáni vezetés egyik kiemelkedő alakja, Pietro Parolin bíboros államtitkár személyesen találkoztak. Ez az esemény komoly érdeklődést keltett a médiában és a közvéleményben. Vance, aki 2019-ben tért át a katolikus hitre, sokak szemében megosztó figura, és a Vatikánban is vegyes érzésekkel figyelik. Mindössze két hónap telt el Ferenc pápa február 10-én az amerikai püspököknek küldött levelének közzététele óta, amelyben bírálta a Trump-kormány menekültpolitikáját. „Ami az erőre épít, nem pedig az igazságra, és ami minden ember egyenlő méltóságát figyelmen kívül hagyja, az eleve rosszul kezdődik és végül még rosszabbul zárul” – hangsúlyozta a pápa, figyelmeztetve arra, hogy az igazság és az emberi méltóság védelme mindennél fontosabb.
Ferenc pápa eltávozott közülünk.
Ferenc pápa 1936. december 17-én született. Ő volt az első jezsuita, az első amerikai pápa és az első, aki a VIII. század óta, aki Európán kívül született. 1969-ben szentelték pappá; 1973-tól 1979-ig Argentína jezsuita tartományfőnöke volt. 1998-ban Buenos Aires érseke lett, majd 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki. Ő vezette az argentin egyházat a 2001. decemberi argentin zavargások idején. XVI. Benedek pápa 2013. február 28-i lemondását követően a konklávé március 13-án Bergogliót választotta utódjává.
Ferencet alázatosságáról, Isten irgalmasságának hangsúlyozásáról, a szegények iránti és a vallásközi párbeszéd iránti elkötelezettségről, béketörekvéseiről, valamint a környezetvédelem melletti kiállásáról volt ismert. Már pápává választása utáni első gesztusával jelezte, másként viszonyul a pápaság intézményéhez, mint akár II. János Pál, akár XVI. Benedek. Jó étvágyat kívánt a híveknek. Ezekkel az emberi gesztusaival hamar belopta magát a nem csak a katolikusok, hanem a nem vallásos emberek szívébe. Nem volt hajlandó az Apostoli Palotába költözni, inkább a Szent Márta ház egyik szobájában húzta meg magát. Mindvégig az egyszerűség jellemezte, nem a pompa volt fontos számára, hanem az, hogy paptársai körében lehessen és közel maradjon a hívekhez. Minden gesztusával jelezni kívánta, elődeinél kevésbé formális módon viszonyul a pápasághoz. Haláláig igazi lelkipásztor maradt. Sosem tartotta magát nagy teológusnak, e tekintetben nem is akarta elődjéhez, XVI. Benedekhez mérni magát, mégis népszerűek voltak vasárnapi szentírás-magyarázatai.
Bátorítom mindenkit, hogy merjenek aktívan részt venni az egyház életében, és hangot adjanak véleményüknek!
Legfőbb programpontjait szedtük csokorba.
A MENEKÜLTEK APOSTOLA címmel ismert pápaságának első éveiben Ferenc pápa programjának középpontjában a társadalom perifériáján élők, különösen a menekültek melletti kiállás állt. Figyelemre méltó, hogy első hivatalos útja a Vatikánon kívül a Földközi-tengerhez közeli Lampedusa szigetére vezetett, ahol számos, Afrikából érkező menekült ért partot. Rendszeresen emlékeztetett azokra, akik az Európa felé vezető úton a tenger mélyén vesztették életüket, és folyamatosan igyekezett felhívni a figyelmet az elesettek sorsára. 2013-ban így fogalmazott: "A globalizált világban a közöny globalizációjának csapdájába estünk". A 2015-ös menekültválság idején Ferenc pápa határozottan kiállt a menekültek befogadása mellett, ami sokakban feszültséget keltett az egyházon belül, hiszen sokan figyelmen kívül hagyták az intéseit. A plébániákhoz is eljuttatta felhívását a migránsok befogadására, de a helyi közösségek körében nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel. A pápa többször kritizálta a nacionalista és populista politikai irányzatokat, amelyek elutasították a menekültek befogadását. 2016 áprilisában Ferenc pápa Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkával és II. Ieronimosz athéni érsekkel közösen ellátogatott a görög Leszbosz szigetén található menekülttáborba, hogy felhívja a világ figyelmét az európai migránsválság súlyosságára. A három keresztény vezető közös nyilatkozatot fogalmazott meg, hangsúlyozva az együttérzés és a szolidaritás fontosságát.
**Külső Politikai Stratégiája** A jobboldali populizmus növekedését többször is bírálta. "Ne hagyjuk, hogy a populizmus csábító szirénjei elvonják figyelmünket, akik a valódi emberi szükségleteket felszínes és gyors megoldásokkal próbálják kielégíteni" – figyelmeztetett 2022-ben, a szegények világnapján, amelynek bevezetését ő indítványozta 2017-ben. Jelentős lépéseket tett a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása érdekében az Egyesült Államok és Kuba között, valamint megállapodást kötött Kínával a püspöki kinevezések ügyében. Az ázsiai és afrikai országokban látja a kereszténység jövőjét, ezért fontosnak tartotta az ázsiai államokkal való kapcsolatok erősítését. Úgy véli, hogy ezek a régiók komoly lehetőségeket kínálnak a katolikus egyház számára, hiszen egyre többen térnek át a katolikus hitre, míg Európában a templomlátogatók száma folyamatosan csökken. Többször is kifejezte aggodalmát az ukrajnai és gázai konfliktusok miatt. Az ukrajnai erőszak megszüntetése szerinte csak igazságos béke révén lehetséges. Vlagyimir Putyint nem ítélte el a háborús cselekmények miatt, viszont rendszeresen figyelmeztetett a harmadik világháború veszélyeire. Izrael gázai akcióinak elítélése következtében feszültté vált a Szentszék és Izrael közötti viszony.
MŰVEI Ferenc pápa 2013. június 29-én tette közzé a Lumen fidei című enciklikát, amelyet nagyrészt XVI. Benedek készített elő. Ezt követően 2013. november 24-én jelent meg Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) című apostoli buzdítása, amelyet a Szentatya pápasága programjának alapdokumentumaként határozott meg. Második enciklikáját, a Laudato si'-t (Áldott légy), 2015. június 18-án adta ki, amely a környezeti válságra és a bolygónk védelmére hívta fel a figyelmet. 2016. április 8-án pedig megjelent második apostoli buzdítása, az Amoris laetitia (A szeretet öröme), amely a családi szeretet mélységeit és kihívásait tárgyalta. A pápa 2016 végén négy konzervatív bíboros kritikájával szembesült, akik pontosítást kértek tőle az elvált és újraházasodott katolikusok áldozásának kérdésében. 2020 októberében publikálta Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) című enciklikáját, amely a társadalmi testvériség fontosságát hangsúlyozza. Végül, 2024 végén napvilágot látott Dilexit nos (Szeretett minket) című enciklikája, amely Jézus Szent Szívéről szól.
REFORM Ferenc nyitottabb egyházat képzelt el, ezért is szorgalmazta a helyi katolikus egyházakat: szóljanak bele bátrabban az egyház életébe. Igyekezett egy kevésbé központosított egyházat megvalósítani. E célt szolgálták püspöki szinódusai is, amelyek előkészítő munkái során a hívők véleményét is kikérték. A reformok folyamata mind a mai napig nem zárult le, bár a pápa halála miatt megrekedhet. A nyitásnak azonban voltak hátulütői is. Ferenc pápa ugyan tartott a skizmától, hiszen míg például Németországban a főpapok általában haladó nézeteket képviselnek, addig a világ más részein, például Afrikában szóba se jöhet semmiféle nyitás. Akadtak olyan reformjai, amiket a konzervatívok igen rossznéven vettek. Ezek közé tartozik a 2021. július 16-án kiadott Traditionis custodes motu propriója. A dokumentum jelentősen korlátozta a latin nyelvű mise megtartását, amit korábban XVI. Benedek a 2007-es Summorum Pontificumban lehetővé tett.
**Pénzügyi Átalakulás a Szentszéknél** A pápaságának kezdetén Ferenc pápa kiemelt figyelmet fordított a Szentszék pénzügyeire, amelyeket igyekezett átláthatóbbá tenni. Nem csupán a Szentszék gazdálkodásának megújítására törekedett, hanem a vatikáni bank, az IOR működését is reformálta. Több alkalommal hangsúlyozta, hogy eltökélt szándéka véget vetni a katolikus egyházon belüli korrupciónak. Ugyanakkor, a változások szükségességét elismerve, nem mutatkozott túlságosan optimistának, hiszen ez a jelenség mélyen gyökerezik az emberi történelemben, és évtizedek óta jelen van.
SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉSEK KEZELÉSE Több intézkedést is hozott a papok által elkövetett visszaélések visszaszorítására, például szigorította a papi szemináriumokba való bekerülés feltételeit. 2019 februárjában négynapos csúcstalálkozót hívott össze a szexuális visszaélésekről Hans Zollner szervezésében. Többen csalódottságukat fejezték ki, hogy a csúcstalálkozó nem vezetett konkrét döntéseket a visszaélések megelőzésére a bűnüldöző hatóságokkal való egyházi együttműködésre vonatkozóan. 2019. május 9-én kihirdette a Vos estis lux mundi motu propriót, amely előírta, hogy a papoknak közvetlenül értesíteniük kell a püspököt, ha tudomást szereznek ilyen bűncselekményekről, a főpapok pedig a Szentszéknek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. 2019 decemberében Ferenc eltörölte a "pápai titoktartási" kiváltságot a szexuális visszaélések ügyeiben, egyértelművé téve, a püspököknek nem kell a Vatikán felhatalmazása ahhoz, hogy a polgári bűnüldöző hatóságok kérésére átadják a kánoni perek anyagait. 2021. június 1-jén tették közzé a Pascite gregem Dei című apostoli konstitúciót, amelynek az volt a célja, hogy egyértelműbben szabályozzák a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos bűncselekményeket. A Szentszék megreformálta a vatikáni büntetőjogot a szexuális visszaélések és a pénzügyi bűncselekmények büntetésének szigorításával. 2021 novemberében Ferenc köszönetet mondott az újságíróknak az egyházon belüli gyermekekkel kapcsolatos szexuális visszaélési botrányok feltárásában végzett munkájukért. 2018-ban bocsánatot kért az Egyesült Államokban és Írországban a papság által elkövetett szexuális visszaélésekért.
Eltávozott a világ lelkiismerete – Ferenc pápa távozása A világ egy különleges vezetőt veszített el, akinek bölcsessége és együttérzése sokak szívét megérintette. Ferenc pápa, a modern kori szellemi iránytű, mindvégig a szeretet és a béke üzenetét hirdette. Élete során nemcsak a katolikus közösség, hanem minden ember számára példát mutatott az alázatról és a szolidaritásról. Az ő távozása egy mély űrt hagyott maga után, hiszen az embereknek szükségük van olyan hangokra, amelyek a reményt és az egységet erősítik a mai, megosztott világban. Ferenc pápa öröksége nem csupán a vallásos tanításokban rejlik, hanem abban a képességében is, hogy a legnehezebb időkben is képes volt összekötni a különböző kultúrákat és hitrendszereket. Most, hogy ő már nem közöttünk van, fontos, hogy folytassuk azt a munkát, amit elkezdett: a szeretet, a megértés és a megbocsátás hirdetését. Ferenc pápa emléke örökké élni fog, és inspirálni fog minket arra, hogy munkálkodjunk egy jobb világért. Az ő szelleme továbbra is velünk marad, bátorítva minket, hogy soha ne adjuk fel a reményt és a közösség erejét.
ÖKUMENIZMUS II. János Pál és XVI. Benedek örökségét folytatva, a kapcsolatépítést az egyes egyházak között tovább erősítette. 2016-ban Svédországban, a lund-i evangélikus székesegyházban rendezett ökumenikus szertartáson hangsúlyozta Luther Márton reformációjának pozitív hatásait, ezzel is kifejezve a különböző keresztény közösségek közötti párbeszéd fontosságát.
SZENTTÉ AVATÁSOK A szentté avatások terén számos jelentős esemény köthető nevéhez. Kiemelkedő lépésként emelte a szentek közé nagy elődjét, II. János Pál pápát, valamint XXIII. Jánost is, mindezt 2014 áprilisában. Folytatta azt a hagyományt, hogy a boldoggá avatási szentmiséket a boldogok származási helyén celebrálja. Ugyanakkor három alkalommal kivételt tett, és személyesen vezette a boldoggá avatások szertartásait, ezzel is gazdagítva a katolikus közösség ünnepi pillanatait.
**Bíborosi Kollégium Átalakulása Ferenc Pápasága Alatt** Ferenc pápa jelentős mértékben átalakította a pápaválasztó testület, a Bíborosi Kollégium összetételét, amelyben mára már az általa kinevezett bíborosok vannak túlsúlyban. 2025 februárjáig Ferenc tíz konzisztóriumot tartott, melyek során összesen 163 új bíborost kreált, a világ 76 különböző országából. A 2024-es konzisztórium után a Bíborosi Kollégiumban már 110, Ferenc által kinevezett bíboros található, akik közül 80 év alattiak, így jogosultak arra, hogy részt vegyenek a következő konklávén, ahol az új egyházfő megválasztására kerül sor. Ferenc pápa döntései következtében a bíborosi kollégiumban csökkent Európa befolyása, mivel számos bíborost nevezett ki fejlődő országokból, köztük a legszegényebb régiókból is. Az előző pápákhoz képest Ferenc kevesebb kardinálist választott a kúriából, ami egyértelműen arra utal, hogy egy decentralizáltabb és globálisabb egyházat képzel el, amely jobban tükrözi a mai világ sokszínűségét.
A halálbüntetés kérdése már hosszú ideje megosztja a társadalmat, és Ferenc pápa 2022. január 9-én tett nyilatkozata újabb fontos állásfoglalás ebben a vitában. A vatikáni nagykövetekhez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a halálbüntetés alkalmazása nem csupán morálisan megkérdőjelezhető, hanem hatékonyságát tekintve sem indokolt. Kijelentette, hogy nem csupán az áldozatok számára nem szolgáltat igazságot, hanem a büntetés csupán a bosszú vágyát táplálja, és nem nyújt valódi megoldást a bűnözés problémájára. E megközelítés rávilágít arra, hogy a társadalomnak inkább a rehabilitációra és a megelőzésre kellene összpontosítania, mintsem a végső büntetés alkalmazására.
A NŐK SZEREPE A nők pappá szentelését Ferenc pápa határozottan elvetette. Ugyanakkor 2016-ban kezdeményezte a párbeszédet a női diakonátus bevezetésének lehetőségéről. Még abban az évben létrehozott egy bizottságot, amely a korai kereszténységben a női diakónusok szerepét vizsgálta. A bizottság eredményeit titokban tartották, de Ferenc 2019-ben megjegyezte, hogy a testület tagjai között nézeteltérés volt, és nem tudtak közös álláspontra jutni. 2020 áprilisában új bizottságot alakított Giuseppe Petrocchi bíboros vezetésével, teljesen új összetételben, a téma további kutatása érdekében. Azonban Ferenc pápa a következő években halogatta a végső döntést. 2023 végén és 2024 elején adott interjúiban úgy tűnt, hogy elutasítja a női diakónusok beiktatásának ötletét. Ennek ellenére egyre több nőt nevezett ki a Vatikánban betöltött fontos pozíciókra. Nathalie Becquart-t a Püspöki Szinódus társ-titkárává választotta, míg Catia Summaria, egy olasz bírónő, a Vatikáni Fellebbviteli Bíróság első női vezetője lett. Emellett lehetővé tette, hogy nők is részt vehessenek a püspöki szinódus szavazásain.
AI Pápaságának utolsó éveiben többször beszélt a mesterséges intelligencia veszélyeiről. 2024 júniusában a pápák közül elsőként részt vett a G7-ek találkozóján, a világ legnagyobb gazdaságainak vezetőit tömörítő találkozón. Kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia túlzott használata veszélyezteti a munkahelyeket a világban
**TEOLÓGIÁJA** Az *Evangelii Gaudium* (Az evangélium öröme) című apostoli buzdításában Ferenc pápa hangsúlyozza a missziós lendület fontosságát, a hit aktívabb terjesztését, a világiasság elkerülését, a szegények támogatását és a társadalmi igazságosság melletti elköteleződést. Ezek a központi témák alakítják teológiai megközelítését is. Ugyanakkor ezen törekvései miatt egyre erősebb konzervatív ellenállásba ütközik, amely kihívások elé állítja őt és az egyházat.
**LMBTQ Témák: Ferenc Pápa Befogadó Hangneme** Ferenc pápa lényeges változást hozott a katolikus egyház kommunikációjában az egyneműekkel kapcsolatosan, sokkal befogadóbb megközelítést alkalmazva, mint elődei. 2013 júliusában elhangzott "Ki vagyok én, hogy ítélkezzek?" kijelentése a LMBTQ közösség iránti nyitottságának szimbólumává vált, és ez a mondat a legnevezetesebb megnyilvánulása lett a témában. Nyilvános nyilatkozataiban folyamatosan hangsúlyozta az egyneműek elfogadásának és integrációjának fontosságát. A 2023 januárjában az Associated Pressnek adott interjújában Ferenc a homoszexualitás kriminalizálását "igazságtalannak" nevezte, ezzel is kifejezve elköteleződését az egyenlőség mellett. 2023 végén a Hittani Dikasztérium Fiducia supplicans dokumentuma lehetőséget teremtett az egynemű párok megáldására, bár ezt egyes helyi katolikus közösségek elutasították. Ferenc folyamatosan hangsúlyozta, hogy a házasság elve szerint egy férfi és egy nő között jön létre, így megőrizve a hagyományos katolikus tanítást. Pápa alatt a Hittani Dikasztérium megerősítette azt is, hogy transznemű emberek megkeresztelhetők, ami újabb lépés a befogadás irányába. Ferenc emellett magánjellegű találkozókat is folytatott számos LMBTQ aktivistával, ezzel is hangsúlyozva a párbeszéd fontosságát. 2013-ban a The Advocate, egy neves amerikai LMBTQ magazin, Ferencet az év emberének választotta, ami jól tükrözi a pápa e téren végzett munkájának elismerését.
Magyarországra kétszer látogatott el Budapestre. Az első alkalommal, 2021-ben, részt vett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén, amely a Hősök terén zajlott. Ekkor megosztotta gondolatait, hangsúlyozva, hogy „a kereszténység útja nem a siker elérésének hajszolása.” A második látogatására 2023. április 28. és 30. között került sor, amikor hivatalos apostoli látogatás keretében érkezett a magyar fővárosba.
Ferenc pápa egyszerű és szerény temetést kívánt magának, ahogyan életét is ennek szellemében élte. De mi következik ezután a Vatikán falain belül?
