Egyre több vállalat dönt úgy, hogy elbocsátja munkatársait, gyakran kétes indokokra hivatkozva indítva el a leépítési folyamatokat.

Április hónapban a KSH statisztikái alapján jelentős, több mint 30 ezer fős csökkenés figyelhető meg a munkavállalók számában. A legnagyobb terhet viselő iparágak kénytelenek voltak elindítani a leépítési folyamatokat, gyakran mondvacsinált indokokkal. A nyugdíjba készülők és a távozók helyére új munkavállalók felvétele viszont elmarad.

A gazdaság stagnálása eddig nem éreztette hatásait a foglalkoztatottsági statisztikákban, ez a tendencia azonban idén tavasszal felborult, egyik hónapról a másikra 30 ezer dolgozó tűnt el. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán arról beszélt, hogy tavaly átlagosan 10 százalékkal csökkentették a létszámot azok a cégek, ahol jelen vannak.

Először megérkezik a bérelt munkaerő, majd a határozott idejű munkavállalók szerződéseit nem hosszabbítják meg. Végül pedig elkezdődik a határozatlan idejű alkalmazottak fokozatos leépítése apróbb indokokkal.

- mondta a Vasas alelnöke.

A szakszervezet elsősorban a gépipari, járműipari és fémipari vállalatok körében aktív, amelyek, mint László Zoltán fogalmazott, "évek óta folyamatosan csökkenő pályán mozognak". Az érdekképviselet vezetője további részleteket is megosztott, miszerint

A legextrémebb eset, amivel valaha találkoztam, egy olyan cégnél történt, ahol a vezetőség különös figyelmet szentelt a dolgozók dohányzási szokásainak. A gyárkapun való kilépéskor figyelték meg, hogy melyik munkavállaló gyújt rá cigarettára. Azokat, akik még a parkolóban is rágyújtottak, másnap azzal az indoklással bocsátották el, hogy a parkoló is a gyár területének számít, és a dohányzás kizárólag a kijelölt helyeken engedélyezett. Így tehát a parkoló, amely nem volt dohányzásra kijelölt terület, komoly következményeket vonhatott maga után. Az ilyen szigorú intézkedések valóban megmutatják, hogy mennyire elmehet a vállalati kultúra a munkavállalók szabadságának korlátozásában.

Egy érdekes esetet osztott meg a Telexnek, amely rávilágít a munkahelyi körülményekre. A szóban forgó helyzetben egy alkalmazottat azért bocsátottak el, mert nem tudott időben helyet találni a menzán, így pár perces késéssel tudta csak elkezdeni az ebédet. Ugyanakkor a munkaadók részéről eltérő vélemények látnak napvilágot. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy véli, hogy az elbocsátások főként az akkumulátorgyártás területére korlátozódnak. Ezzel szemben Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozza, hogy más iparágakban a cégek igyekeznek minden áron megtartani dolgozóikat, hiszen a Covid miatti leépítések tapasztalatai azt mutatták, hogy nehéz új munkaerőt találni az elküldöttek helyére. Közben a gazdasági fellendülésben bíznak, remélve, hogy ez segíthet a helyzet javításában.

A Telex elemzése szerint az elküldésekről, leépítésekről szóló hírek azért nem tűntek sokáig komolynak, mert ez a KSH foglalkoztatási statisztikáiban nem látszódott, ez pedig azért lehetett így, mert magyarországi munkaerő-hiány miatt a munkakeresőket gyorsan felszívták más cégek, iparágak. Most a leépítések beindulásával azonban a helyzet megváltozott.

A foglalkoztatottság drámai visszaesését részben az magyarázza, hogy egy jelentős létszámú generáció, amely az 1955 és 1960 között született, most lép be a nyugdíjas éveibe. A szakértők, akik a témával foglalkozó lapnak nyilatkoztak, kiemelték, hogy a vállalatok nem pótolják a nyugdíjba vonulókat, és a távozók helyére nem érkezik új munkaerő.

Szerinte a hosszú ideje tartó, de az elmúlt hónapokban felgyorsult csendes leépítések előbb-utóbb a társadalom nagy részéhez elérnek, vagy úgy, hogy a munkahelyükön több feladat hárul rájuk, vagy úgy, hogy egy ismerősüknek vagy rokonuknak megszűnik az állása. Az elemző szerint egy ilyen helyzetben az emberek többsége visszafogja a költéseit, elhalaszt minden olyan kiadást, ami nem sürgős, és sokan takarékoskodni kezdenek arra az esetre, ha az ő állásukat is leépítés fenyegetné. Ez miatt a cégekhez még kevesebb pénz folyhat be, és még több dolgozót kell elküldeniük.

"Azt a helyzetet, amiben a cégek a növekedés hiánya és a rossz kilátások ellenére munkaerőt tartalékolnak, nehéz hosszú távon fenntartani. Ennek egyszer vége lesz. Az egyik lehetőség, hogy beindul a gazdaság, a cégek újra toborozni kezdenek, és elindul a fogyasztás is. A második lehetőség, hogy a cégek nem bírják tovább a munkaerő-tartalékolást, elkezdenek a korábbinál is több dolgozót leépíteni, amitől tovább romlik a lakosság hangulata és még kevesebbet fognak vásárolni az emberek. Ez rossz esetben akár egy új recesszióhoz is vezethet" - mondta a szakértő.