Egyre fiatalabb generációkat sújt: továbbra is ez a legelterjedtebb daganattípus a magyar női populációban.

Az MSD évtizednyi hazai adatok alapos elemzésével segíti elő a mellrák elleni harcot.

Az emlőrák továbbra is a legelterjedtebb daganatos megbetegedés a magyar nők között, ám az elmúlt tíz év során aggasztóan megnövekedett a fiatalok, különösen a 30 és 39 év közötti nők esetében. Ezt a trendet az MSD Magyarország legújabb, hazai valós adatokra épülő kutatása világítja meg.

Az emlőrák továbbra is a legelterjedtebb daganatos megbetegedés a magyar nők között, azonban az elmúlt évtized statisztikái aggasztó növekedést mutatnak a fiatalabb korosztályok, különösen a 30-39 évesek körében. Ezt a megállapítást az MSD Magyarország legújabb, valós adatokat felhasználó kutatása támasztja alá. A 40 év alatti nőknél a betegség különösen agresszív formája, a tripla negatív emlőrák (TNBC) is egyre gyakoribbá válik, hiszen a páciensek negyedét ezzel a diagnózissal kezelik. A tegnapi sajtótájékoztatón, ahol onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselői is részt vettek, hangsúlyozták, hogy sürgető szükség van a fiatalkori emlőrák korai diagnózisának javítására és a személyre szabott, modern kezelési lehetőségek elérhetővé tételére. A rendezvény keretében bemutatták az MSD által indított új TNBC edukációs portált is, amely a korai felismerést hivatott támogatni és tudatosítani a fiatal nők körében.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki.[4] 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.

Az elmúlt másfél évtized hazai betegadatait vizsgáló MSD-kutatások rámutattak, hogy a mellrák nem csupán az idősebb nőket érinti. Az elemzések alapján megfigyelhető, hogy míg az 50 év feletti hölgyek körében az emlődaganat előfordulásának aránya csökken, addig az 50 év alatti nők esetében éppen ellenkező tendencia figyelhető meg: itt a betegség előfordulásának gyakorisága növekszik. Ezen kívül a mellrák más rákos megbetegedésekhez viszonyítva is kiemelkedően magas arányban jelentkezik ezen fiatalabb csoportban.

A 40-49 éves korosztályban 2019 során több mint 1000 új esetet regisztráltak, ami jelentős, négyszer-ötszörös gyakoriságot mutat a második leggyakoribb daganat, a melanoma viszonylatában. Érdemes megemlíteni, hogy a legmarkánsabb növekedés a 30-39 évesek körében figyelhető meg, ahol az előfordulás egy évtized alatt több mint 32%-kal emelkedett – állapítja meg az MSD által végzett elemzés.

A magyar betegek túlélési esélyei a közép-kelet-európai térség élvonalába tartoznak, és az elmúlt évtized során az ötéves túlélési mutatók is jelentős javuláson mentek keresztül. Ugyanakkor a HUN-CANCER EPI kutatásaink alapján világossá válik, hogy az emlőrák korai diagnózisának elősegítése érdekében fokozottabb figyelmet kell fordítani a fiatalabb, 50 év alatti nőkre. E korosztályban ugyanis aggasztóan emelkedik a betegség előfordulásának aránya; a 40-49 éves nők körében például kiugró számú új diagnózisra figyeltünk fel" - emelte ki Dr. Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. Adatkutatási Divíziójának vezetője, aki a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Nephrologiai, Diabetológiai Centrum címzetes egyetemi docense is.

A melldaganatok négy fő kategóriába sorolhatók, mindegyik sajátos jellemzőkkel bír. Ezek az altípusok különböző módon reagálnak a terápiás megközelítésekre, ezért a pontos diagnózis elengedhetetlen a megfelelő kezelési stratégia kialakításához. Kiemelten fontos, hogy az eredményes terápia érdekében a hangsúly a korai azonosításon legyen, valamint az időben megkezdett, egyénre szabott és modern kezelési módszereken.

A mellrák esetek körülbelül kétharmadában a daganat növekedését az ösztrogén- és progeszteronhormonok serkenthetik, amit hormonreceptor-pozitív (HR+) állapotnak nevezünk. Ezen kívül a rákos sejtek gyakran érzékenyen reagálnak a mellszövet sejtosztódását befolyásoló HER2 fehérjére, amelyet HER2-pozitív (HER2+) jelzővel illetünk. Az első típus esetében hormonterápiás megközelítés alkalmazható, míg a HER2-pozitív daganatok célzott HER2-terápiával kezelhetők.

Amikor a daganatban sem a hormonérzékenység (HR), sem a HER2-pozitivitás nem mutatható ki, tripla negatív mellrákról (TNBC) beszélünk. Ez a daganattípus nem reagál sem a hormonális, sem a HER2-ellenes kezelésekre, így a terápiás megközelítésének különböznie kell a hagyományos módszerektől.

A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki³. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.³

Bár az emlőrák általában a kedvező túlélési ráták között van, és az utóbbi tíz év során az ötéves túlélési arány 73,1%-ról 74,2%-ra emelkedett, a tripla-negatív emlőrák (TNBC) továbbra is a legnehezebb helyzetű típusok közé tartozik. A TNBC-vel diagnosztizált páciensek esetében csupán 10-ből 6 érheti meg a diagnózis után az ötödik évet.

A TNBC (tripla-negatív emlőrák) kezelésében a kemoterápián túl egyre inkább teret nyer a korszerű immunterápia is, amely már hazánkban is hozzáférhető. Ez a megközelítés jelentős mértékben hozzájárulhat a TNBC-vel diagnosztizált páciensek túlélési esélyeinek javításához.

Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el.[8] A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a fiatalabb nők tudatosítása és a szűrési protokollok hosszú távú optimalizálása kiemelten fontos. Ennek oka, hogy azok a nők, akik nem érik el a szűrési korhatárt, gyakran a mellrák előrehaladottabb stádiumában kerülnek diagnosztizálásra. Ebből kifolyólag sokkal kisebb eséllyel részesülnek neoadjuváns terápiában, amely a műtéti beavatkozás előtt alkalmazott kezelést jelent, mint az idősebb betegtársaik.

Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.[10]

A mellrák bármelyik nőnél vagy férfinál megjelenhet, mivel kialakulása gyakran a genetikai hajlam és a környezeti hatások összetett interakciójának következménye. Fontos azonban megemlíteni, hogy a betegség kockázatát különböző hormonális, életmódbeli és környezeti faktorok is jelentősen befolyásolják.

"Az én tapasztalatom világította meg, hogy a mellrák nem válogat életkor szerint" - osztotta meg Czinki Adriána, az Egészség Hídja Egyesület képviselője, akit nyolc évvel ezelőtt, mindössze 26 évesen diagnosztizáltak tripla negatív mellrákkal. Hozzátette, hogy betegszervezeti tevékenységében kiemelt fontosságot tulajdonít a fiatal nők tudatosságának növelésének, valamint a személyes rizikótényezők korai feltérképezésének. "Ha a mellrák nyílt téma lenne a családokban, és a lányok már a húszas éveikben tisztában lennének a betegség létezésével, valamint az esetleges, addig ismeretlen családi kockázatokkal és az önvizsgálat fontosságával, sokkal több korai diagnózis születhetne, és még többen nyerhetnének gyógyulást."

A szakértők hangsúlyozzák, hogy amennyiben valaki gyanús elváltozást észlel a mellében, sürgősen orvoshoz kell fordulnia – halogatás nélkül. Az ilyen eltérések közé tartozhatnak például a tapintható csomók az emlőben vagy a hónaljban, a mellek részleges vagy teljes duzzanata, valamint a mell vagy a mellbimbó bőrének eltérő megjelenése, mint például a kivörösödés, irritáció, pikkelyesedés, megvastagodás vagy gödrösödés. Figyelmeztető jel lehet még a mellbimbóból való váladékozás, illetve ha a mellbimbó érzékennyé válik, befelé fordul, vagy kisebesedik.

A havi rendszerességgel végzett önvizsgálat minden nő számára ajánlott, különösen azoknak, akik tisztában vannak a hajlamosító genetikai tényezők létezésével, vagy akiknek a családjában már előfordult emlődaganat. Fontos, hogy figyeljenek a testükre, hiszen a korai felismerés kulcsfontosságú lehet az egészség megőrzésében.

Bizonyos körülmények között a hormonpótló terápia fokozhatja a mellrák kockázatát. Különösen igaz ez arra, ha valaki 30 éves koráig nem szült, ha az első menstruációja szokatlanul korán kezdődött, valamint ha késlekedve lépett a változókorba.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy nagyon fontos az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, valamint az alkohol és a dohányzás mellőzése is.

[1] Kiss Z, et al. Opposite trends in incidence of breast cancer in young and old female cohorts in Hungary and the impact of the COVID-19 pandemic: a nationwide study between 2011-2020. PubMed ID: 40231260 doi: 10.3389/fonc.2023.1182170

Kiss Z. és munkatársai által végzett kutatás az onkológiai túlélési mutatók javulását vizsgálja Magyarországon, a 2011 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan. A tanulmány egy országos epidemiológiai elemzés eredményeit mutatja be, amelyet egy egészségbiztosítási alap adatain alapoznak meg. A kutatás megjelent a Frontiers in Oncology folyóirat 2025-ös évfolyamának 15. számában, és az alábbi DOI-n érhető el: 10.3389/fonc.2025.1446611.

Darida M és munkatársai egy átfogó, retrospektív kutatást végeztek, amely a mellrák túlélési arányának javulását vizsgálta Magyarországon a különböző molekuláris altípusok között 2011 és 2020 között. A tanulmány, amely a Frontiers in Oncology folyóiratban jelent meg, fontos adatokkal szolgál a mellrák elleni küzdelem előrehaladásáról a vizsgált időszak során. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a jövőbeli kezelési stratégiák fejlesztéséhez és a betegség megértéséhez. Az elemzés DOI azonosítója: 10.3389/fonc.2025.1465511.

[4] Kiss Z, et al. Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011-2019 based on a health insurance fund database. Front Oncol, 2024. doi: 10.3389/fonc.2024.1393132

A következő tanulmány bemutatja a mellrák előfordulásának ellentétes trendjeit a fiatal és az idősebb női csoportok között Magyarországon, valamint a COVID-19 járvány hatását. A 2011 és 2020 között végzett országos kutatás részletei találhatók a kiegészítő mellékletben. A kutatást Kiss Z. és munkatársai jegyzik, és az eredmények a Front Oncol folyóiratban jelentek meg 2023-ban. A cikk PubMed ID-je: 40231260, és a DOI hivatkozása: 10.3389/fonc.2023.1182170.

Schmid P és társai kutatásukban a korai stádiumú tripla-negatív emlőrákban a pembrolizumabbal elért összefüggő túlélést vizsgálták.

Megjelent 2024. szeptember 15-én az N Engl J Med folyóiratban, a 391. kötet 21. számában, 1981-1991 oldalon. DOI: 10.1056/NEJMoa2409932.