Drámai helyzetkép: A magyar ipar válságos állapotban - leépítések küszöbén?

A magyar ipari termelés volumene egymást követő két évben csökkent jelentősen, miközben az EU-ban már növekedési pályára állt a szektor. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a magyar ipar teljesítménye 2023 eleje óta tartósan kedvezőtlenebb az uniós átlagnál, és 2025 első felében sem várható érdemi javulás.

A magyar ipari termelés volumene aggasztó mértékben csökkent: 2023-ban 5,5%-os, majd 2024-ben újabb 4%-os visszaesést tapasztaltunk az előző évhez viszonyítva. Az értékesítési tevékenység mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon visszaesett, ami a ipari GDP jelentős csökkenését vonta maga után.

Autóipar és akkumulátorgyártás húzza le a szektort

Az ipari GDP tekintetében 2023-ban a teljes ipar 4,4 százalékkal, a feldolgozóipar 3,7 százalékkal, míg 2024-ben rendre 3 százalékkal, illetve 4,4 százalékkal lett kisebb. A GKI elemzése szerint Magyarországon az európai folyamatoknak és a rossz struktúrájú iparfejlesztésnek az lett a hatása, hogy a gépjárműgyártás termelése 2024-ben 13,3 százalékkal, az akkumulátorgyártás 22,4 százalékkal esett vissza, mivel az európai gyárak kereslete csökkent. Az ipar gyengélkedését elsősorban ez a két szakágazat okozta.

2025 első negyedévében a helyzet továbbra is kedvezőtlenül alakult: az ipari termelés újabb 4,4 százalékkal csökkent. A külpiaci eladások, amelyek az összes értékesítés 63 százalékát teszik ki, stagnáló tendenciát mutattak, míg a hazai piacon, amely a maradék 37 százalékot képviseli, 3 százalékos visszaesés figyelhető meg.

Kilenc ágazatból kilencben visszaesés

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,8 százalékkal csökkent. Érdemben csak a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás tudott növekedni.

Hazánk ipari szektora 2023 eleje óta, néhány hónap kivételével, folyamatosan elmarad az EU 27 tagállamának átlagos teljesítményétől. A legfrissebb adatok szerint az ipari termelés 2025 első negyedévére az EU-szinten, különösen Németország, valamint az autóiparban jelentős szerepet játszó Csehország és Szlovákia esetében növekedési tendenciát mutatott. Ezzel szemben Magyarországon a termelés továbbra is csökkenést mutat, ami aggasztó jelenség a gazdasági kilátások szempontjából.

A Trump által bevezetett vámok komoly kihívások elé állítják a gazdasági fellendülést.

A jövőképek jelenleg nem túl derűlátóak. Az európai ipar ugyan kezd magához térni a Covid utáni, valamint az energiaválság által generált inflációs sokk után, azonban a járműipari "újjászületés" még jelentős időt igényel. A Trump elnök által bevezetett, különösen az autóiparra kivetett 25%-os vámok komoly akadályt jelenthetnek a kedvező irányú fejlődés számára az EU-ban, hacsak nem sikerül kompromisszumra jutni az Egyesült Államokkal ezen a téren.

A vámok körüli bizonytalanság kiszámíthatatlan gazdasági környezetet hozott, ami a beruházások és a termelési növekedések halasztásával jár. Trump 50 százalékos vámmal "fenyegeti" az EU-t, miközben a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság törvénytelennek minősített számos újonnan kivetett vámot. Mindez kifejezetten kedvezőtlenül hat olyan ágazatokra is, mint a logisztika vagy az energiaipar.

A munkahelyek csökkentése és a befektetések elégtelensége komoly kihívások elé állítják a gazdaságot. A leépítések nemcsak az érintett munkavállalók életét befolyásolják, hanem a közösségek és a vállalatok jövőjét is. Ezzel párhuzamosan a beruházáshiány megnehezíti a fejlődést és az innovációt, ami hosszú távon gátolja a versenyképességet. Az ilyen helyzetek kezelése érdekében sürgető szükség van átgondolt stratégiákra és új ötletekre, hogy a gazdasági motorok újra beindulhassanak.

Hazánkban a vállalkozói várakozások egyelőre pesszimisták, és a rendelésállomány is látványosan kisebb, mint tavaly ilyenkor. Az ipari növekedés forrásai is rosszul néznek ki: 2024-ben az iparban foglalkoztatottak létszáma 1,5 százalékkal, a feldolgozóipaiaké 1,8 százalékkal csökkent. A GKI üzleti felméréseiben az ipari válaszadók további létszámleépítést vetítenek előre.

Ez együtt járhatna a termelékenység növekedésével is, de ehhez beruházásokra lenne szükség. Csakhogy a feldolgozóipari beruházások 2023-ban 4,7 százalékkal, 2024-ben pedig már 14,2 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. Emellett nem a kapacitások bővítése áll a középpontban: a GKI üzleti felméréseiben a válaszadók közül a legtöbben az elhasználódott berendezések cseréjét jelölték meg beruházási célként.

Nagyberuházások új lehetőségeket teremthetnek.

Egyelőre tehát semmi jele annak, hogy akár termelésbővítő, akár új termékek előállítását eredményező fejlesztésekre kerülne sor. Ez is a magyar ipar további csökkenését, jó esetben stagnálását vetíti előre.

2025 első felében nem valószínű, hogy jelentős előrelépés történik a magyar ipar teljesítményében. Bár főbb piacainkon a helyzet fokozatosan javulni látszik, itthon is megállhat a további zsugorodás. A jelenleg kihasználatlan kapacitások kihasználása pedig akár némi növekedés lehetőségét is kínálhatja.

További javulást hozhat néhány nagyberuházás termelésbe lépése, így a debreceni CATL és BMW, illetve a szegedi BYD megjelenése az adatokban. Ezek felfutása azonban szintén az európai piaci viszonyok javulásától függ. A GKI elemzése szerint az ipari termelésben az év második felében megindulhat a lassú növekedés.