Csúcsra járnak a tőzsdék – Van még értelme belépni?

Az utóbbi évek izgalmas ralija után a globális tőzsdék jelentős része a történelmi csúcsok környékén helyezkedik el. Ebből adódóan könnyen feltételezhetjük, hogy az eufória uralja a piacokat. De vajon tényleg így van? Olyan mértékű az optimizmus, hogy a részvénypiacok már nem bővelkednek további lehetőségekben? Érdemes még most is belépni a játékba? Most bemutatjuk a befektetők számára a lehetséges támaszpontokat.

Az elmúlt évek során a globális részvénypiacok igazi szárnyalásnak indultak, annak ellenére, hogy számos kihívással kellett szembenézniük. Gondoljunk csak a Covid-19 világjárványra, az ukrajnai konfliktusra vagy Trump vámháborújára – ezek az események több alkalommal is megzavarták a piacok dinamikáját. Mégis, a részvénypiacok sokasága sikeresen átlépte a történelmi csúcsokat, demonstrálva a befektetési világ rendíthetetlen erejét és alkalmazkodóképességét.

Felmerül a kérdés, hogy a jelentős árnövekedés után érdemes-e még belépni a piacra. Alaposan áttekintettük az indikátorok által nyújtott információkat.

A trend irányának és erősségének meghatározásához érdemes mozgóátlagokat alkalmazni. Amennyiben az árfolyam a mozgóátlag szintje felett helyezkedik el, az általában kedvező, pozitív tendenciát jelez. Ezzel szemben, ha az árfolyam a mozgóátlag alatt található, az negatív momentumot sugallhat.

A vezető amerikai részvényindexek már február végén elkezdtek esni, az esés azonban Donald Trump vámbejelentése után gyorsult be, az indexek pedig áttörték a fontosabb mozgóátlagokat. Aztán viszont ritkán látható mértékű és sebességű felpattanás jött, amivel az indexek újra a mozgóátlagok fölé kerültek, ez alapján a momentum felfelé továbbra is erős.

A VIX index, amely az S&P 500 index 30 napos volatilitását méri, nem véletlenül kapta a "félelemindex" elnevezést. Ez az érték általában emelkedik, amikor a befektetők aggodalmaskodnak a piacok jövőbeli alakulásával kapcsolatban. A legutóbbi drámai emelkedését az áprilisi vámbejelentések váltották ki, amikor is a VIX extrém szintekre szökött, és hatékonyan jelezte a piaci pszichológia változásait; a magasan szárnyaló félelem idején éppen a vevők léptek előtérbe. Április elején a VIX értéke meghaladta az 50-es határt, azonban mostanra már 19 körüli szintre csökkent. Ez a csökkenés még nem jelenti a teljes stabilitást, de mindenképpen a piaci hangulat normalizálódásának jele.

Nem csupán az S&P 500 rendelkezik volatilitásindexszel; más részvényindexek esetében is hasonló a helyzet. Ezek az indexek sem mutatnak pánikjeleit, ugyanakkor a történelmi minimumokhoz képest körülbelül a dupláján tartózkodnak.

Az AAII Bull-Bear Spread az Amerikai Egyéni Befektetők Szövetsége (AAII) által végzett heti felmérés egyik kulcsfontosságú mutatója, amely a piaci hangulatot tükrözi. Ez az indikátor meghatározza a részvénypiac iránti optimista (bullish) és pesszimista (bearish) befektetők arányának eltérését. Különösen figyelemre méltóak az extrém értékek: ha a befektetők túlnyomó része optimista, az piaci csúcsot jelezhet, míg ha a pesszimisták aránya emelkedik, az potenciális árfolyam-emelkedést is jelezhet.

Donald Trump vámbejelentései után 5 nappal, április 7-én is írtunk erről, akkor a bear-bull spread -40% volt, akkora pesszimizmusra pedig nagyon ritkán van példa, és mint írtuk, az ilyen pesszimizmus a múltban több esetben kijelölte a piac alját. Áprilisban is ez történt, az extrém negatív hangulatban jött is a felpattanás, a rali pedig azóta is tart.

Jelenleg az indikátor értéke viszonylag semlegesnek tekinthető, a spread -9%-ra tehető, ami egy kisfokú pesszimizmust tükröz.

Az AAII nem csupán a kisbefektetők hangulatának mérésére összpontosít, hanem havonta részletes felmérést is készít a magánbefektetők portfólió-elosztásáról az amerikai piacon. Ez a felmérés három alapvető eszközosztályt érint: részvényeket, kötvényeket és készpénzt. A kapott adatok piaci hangulati indikátorként funkcionálhatnak. Ha a részvények aránya magas, az optimizmus jele lehet a befektetők körében a jövőbeni piaci alakulásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor fontos figyelni arra is, hogy ha a részvények arányának emelkedése túlzott mértékű, az már a kockázatvállalás terén óvatosságra inthet minket, hiszen a túlzott optimizmus jele is lehet.

Idén a részvények arányának folyamatos csökkenése figyelhető meg, ugyanakkor még mindig a hosszú távú átlagérték felett helyezkedik el. Eközben a kötvények és a készpénz aránya emelkedett, ami érdekes piaci trendet mutat.

A CBOE Equity Put/Call Ratio egy fontos piaci hangulatmutató, amely azt méri, hogy a befektetők mennyi eladási (put) és vételi (call) opciót kötnek egyedi részvényekre vonatkozóan. A mutató értékét úgy kalkulálják, hogy a napi put opciós volument elosztják a call opciós volumennel. Mint számtalan más mutatónál, itt is az extrém értékeket érdemes figyelni: ha például 1 felett áll, akkor az arra utal, hogy a befektetők többsége eladási opciókkal fedezi magát vagy áresésre számít, tehát pesszimista a hangulat, legutóbb ilyen Donald Trump nagy vámbejelentése után volt, egészen extrém értéket pedig például a Covid alatti pánikhangulatban vagy az ukrajnai háború kitörésekor vett fel. A mutató kontraindikátorként is működik, ha túl magas az értéke, az túlzott félelmet jelezhet, ami akár közelgő piaci emelkedést is előrevetíthet. Most a mutató értéke 0,57, ez inkább semlegesnek mondható.

A HYG index az amerikai dollárban denominált, nem befektetésre ajánlott vállalati kötvények, más néven bóvli kötvények piacát tükrözi. Ezek a kötvények általában olyan vállalatok által kerülnek kibocsátásra, amelyek hitelminősítése nem éri el a befektetésre ajánlott szintet, így magasabb kockázatot képviselnek, de cserébe vonzóbb hozamokat kínálnak a befektetők számára. A HYG kiemelkedő jelentőséggel bír a piacon, hiszen a bóvli kötvények piaca érzékenyen reagál a gazdasági kilátásokra és a kockázatvállalási hajlandóságra. Az index árfolyamának változása sokat elmond arról, hogy a befektetők mennyire bíznak a gazdasági szereplők jövőbeli fizetőképességében. Amikor a HYG árfolyama emelkedik, az arra utal, hogy a befektetők hajlandóbbak kockázatot vállalni, míg az árfolyam csökkenése a kockázatvállalási hajlandóság csökkenését jelzi. Az index értéke 2022 óta folyamatos emelkedést mutat, és az idei áprilisi mélypont után is gyorsan helyreállt, ami összességében erős kockázatvállalási kedvet jelez a piacon.

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy érdemes-e kockázatot vállalnunk a részvénypiacon a kötvények helyett, megnézetjük a részvénypiaci kockázati prémiumot. Ez az egyik leggyakrabban használt indikátor annak megítélésére, hogy túlértékelt-e a piac. Ha az érték pozitív, akkor a részvénypiac hozamban többet nyújt, mint az állampapír, tehát a részvények vonzóbbak, ha viszont negatív vagy nagyon alacsony, akkor a részvénypiac nem biztosít érdemi többlethozamot a kockázatmentes befektetésekhez képest, tehát drága a részvénypiac. Az amerikai piacra (S&P 500) megnézve ez az érték jelenleg negatív, vagyis nem vonzók a részvények a kötvényekhez képest, de úgy is mondhatjuk, hogy a befektetők hajlandóak alacsony hozamért is kockázatot vállalni.

Összességében elmondható, hogy a piaci momentum kedvező irányba mutat, a félelemindex visszatért a megszokott szintre, míg az amerikai kisbefektetők hangulata kiegyensúlyozott. A részvénypiaci pozicionáltság sem mutat extrém eltéréseket. Az eufória és a szélsőséges jelenségek hiányoznak az indikátorokból, így ezek nem befolyásolják a várható további részvénypiaci emelkedést.

Címlapkép forrása: gorodenkoff via Getty Images

A jelen dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az alábbiakban található jogi információk csupán tájékoztató jellegűek.