Barátság kőolajvezeték: az átállás csak elhatározás kérdése.
Az ukránok ugyanis a teljes orosz olaj infrastruktúrát támadják folyamatosan, így esett áldozatul az augusztus 12-i és 13-i támadásnak a Nikolskoye-1 és az Unecha szivattyú állomás, elosztóközpont és tároló. Ezek miatt ideiglenesen, pár napra le kellett állítani a Barátság kőolajvezetéken áramló kőolajfolyást is. Ezek a pontok az orosz olaj- és olajtermék infrastruktúra elemei, melyek részben az orosz és belorusz olajvezetékek töltését, részben a régió olajtermék ellátását biztosítják.
Az viszont biztosnak tűnik, hogy az ukrán-orosz háború fényében az Oroszország felől érkező olajellátás kockázata megnőtt. Ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell, mivel korántsem jelenthető ki, hogy akár politikai, akár technikai okok miatt a Barátság vezeték a jövőben mindig képes lesz ellátni a MOL csoportot az évi 10-11 millió tonna orosz kőolajjal.
A MOL alapos és részletes stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy a két belső finomítója megfelelő ellátásban részesüljön az Adriai-tenger irányából. A vállalat már megkezdte a leválási projekteket, bár a második negyedévben elköltött 20 millió dollár a teljes 500 millió dolláros leválási programhoz képest viszonylag csekély elkötelezettségnek tűnik.
Mire lenne szükség ahhoz, hogy a leválás valóban megvalósuljon? Úgy vélem, sokkal mélyebb elköteleződésre lenne szükség. Valószínű, hogy fontos lenne egy megállapodás kialakítása Horvátországgal, különösen az energiaellátás és egyéb kulcsterületek kapcsán.
Emellett hosszútávú szerződésre lenne szükség a MOL és a Janaf között, aminek értelmében fokozatosan növelni kellene a tengeri szállítmányok számát és mennyiségét. Valószínű ugyanis, hogy a Janaf oldaláról is komoly beruházásokra van szükség a megfelelő mennyiség biztosításához, ami csak egy jelentős magyar elköteleződés mellett kifizetődő.
Természetesen, íme egy egyedi változat: A Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos tényleges kockázatok felmérése rendkívül összetett feladat. Ha a MOL számára egy váratlan és hosszan tartó leállás következne be, az súlyos következményekkel járna, hiszen ez akár évtizedekre visszamenőleg milliárdos nagyságrendű veszteségeket idézhetne elő. Emellett a magyar finomított termékek ellátásának biztonsága is jelentősen csökkenne. Továbbá, egy hirtelen fellépő krízis esetén a vállalat kiszolgáltatottá válna, ami még inkább fokozná a helyzet súlyosságát.
Mindaddig, amíg a magyar politikai vezetés nem áll ki határozottan a leválási szándék mellett, a MOL nem lesz képes önállóan érvényesíteni a céljait az érintett felek felé. Közben a remény mindig él, hogy minden politikai akadály – legyen az az EU, Oroszország vagy Ukrajna részéről – valamint bármilyen technikai vagy háborús nehézség leküzdhető lesz, és a jövőben is hozzájutunk orosz olajhoz.
