Kapu Tibor követheti a két magyar űrhódító nyomdokait, akik már felfedezték a világűr titokzatos mélységeit.

A hírek most Kapu Tiborról zengenek, a sajtó szinte csak róla beszél, de érdemes megjegyezni, hogy ő nem az első magyar, aki földön kívüli ügyekbe keveredett.

Az Axiom-4 néven ismert űrmisszió eredetileg kedden indult volna el, négyfős legénységével, köztük a 33 éves magyar űrhajóssal, Kapu Tiborral. Azonban az időjárási viszonyok miatt a startot szerda délutánra halasztották. Úgy tűnik, hogy ez a terv sem valósulhat meg: a SpaceX legfrissebb közleménye szerint a Falcon-9 rakéta folyékony oxigén szivárgásával kapcsolatos problémák miatt újabb várakozásra kényszerülnek. Mivel most műszaki nehézségek léptek fel, a következő felbocsátási időpont egyelőre bizonytalan.

Kapu Tibor 45 év után lehet a legelső hivatásszerű, magyar nemzetiségű űrhajósunk. A magyar kormány 2021-ben fogadott el egy nagyjából 30 milliárd forintos űripari fejlesztési programot, melyben magyar egyetemek kutatói működnek együtt, tizenkét eszközfejlesztési programban és nyolc tudományos kísérletben. A NASA egyik partnerével, az Axiom Space-szel együttműködő űrhajósprogram a HONOR (Hungarian to Orbit) nevet kapta.

Teljes gőzzel belekezdtek az űrhajós kiválasztás folyamatába: először négy potenciális jelöltre szűkült a mezőny, akik átfogó, hosszadalmas felkészítési programban vettek részt. Ennek keretében a fizikai tréning különösen kihívást jelentett, hiszen a legnehezebb feladat a centrifugaképzés volt, ahol a résztvevők szimulált körülmények között tapasztalhatták meg a felbocsátás során rájuk nehezedő erőhatásokat. 2024 májusában a szakértői bizottság bejelentette, hogy a 240 jelentkező közül Kapu Tibor került kiválasztásra, míg Cserényi Gyula tartalék jelöltként szerepel. Az űrprogram távlati célja pedig, hogy 2036-ra magyar űrhajóst küldjenek a Hold felszínére.

Amint zöld lámpát kapnak, a floridai Kennedy Űrközpontból elindul az Axiom-4 a Nemzetközi Űrállomás irányába, ahol a csapat körülbelül hatvan tudományos kísérletet és kutatást fog végrehajtani. Kapu Tibor tavaly óta szinte hirdetőtáblává vált: számos márka kapott rá lehetőséget, hogy jól pozicionálja magát az ő karakterén keresztül az utóbbi időszakban. Nem meglepő, hiszen rendkívüli esemény, hogy egy magyar űrhajós a világűrbe utazik - emlékezzünk hát vissza két olyan honfitársunkra, akik Kapu elődjeiként írták be magukat a történelembe.

Az Interkozmosz program a Szovjetunió és a kelet-európai blokk közös űrkutatási kezdeményezése volt, amelyhez Magyarország 1967-ben, a többi szocialista ország társaságában csatlakozott. A program 1970-ben kapta hivatalosan a nevét, és ars poeticája a következőképpen fogalmazta meg céljait: "A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában." Ezen elképzelés a szocializmus eszméjéhez hűen igyekezett hangsúlyozni a nemzetközi együttműködés fontosságát az űr felfedezésében.

Az Interkozmosz program létrehozta a lehetőséget, hogy a részt vevő országok egy-egy képviselője eljusson a világűrbe. 1977-től kezdődően a magyar űrhajósjelöltek kiválasztása a vadászpilóták között zajlott, Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet (ROVKI) keretein belül. A sikeres kiválasztás után Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov került a misszió középpontjába, míg tartalékosokként Magyari Béla és Vlagyimir Dzsanyibekov kaptak szerepet. Farkas és Magyari a moszkvai Gagarin Űrhajóskiképző Központban folytatták felkészülésüket és kiképzésüket, amely 1978-tól 1980-ig tartott.

Farkas Bertalan, aki 1949. augusztus 2-án látta meg a napvilágot, 1969-ben zárta le tanulmányait a Repülőműszaki Főiskolán. Ezt követően 1970 és 1971 között a Krasznodari Repülőtiszti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1972-től 1978-ig a Magyar Légierő tisztjeként szolgált, 1976-ra pedig már első osztályú vadászpilótává avanzsált. Két évvel később elhatározta, hogy űrhajósnak jelentkezik. Érdekesség, hogy a vadászpilóta-képzés során, egy fogadás eredményeként megtanulta az eszperantó nyelvet, amelyet aktívan használt, így hozzájárulva a nemzetközi kapcsolatokhoz is.

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe, a Szojuz-36 nevű háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító űrhajó fedélzetén. A nemzetek sorában Magyarország hetedikként lépett a világűrbe - Farkas pedig a legelső magyar, aki a kozmoszban járt.

Négy éven át több magyar kutatóintézet közreműködésével zajlott az űrprogram, amely során orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket végeztek. A kísérleteket 1980. május 26. és június 3. között hajtották végre a Szaljut-6 űrállomáson. Farkas Bertalan és társai Kazahsztánban landoltak, és hazatérésük alkalmával diadalmenettel fogadták őket a pártvezetők. Kétfős csapatuk, Farkas és Kubaszov, egy nyitott tetejű GAZ-13 szovjet személygépkocsiban érkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről a parlament elé, ahol ünnepélyes fogadtatás várta őket.

A Gagarinéhoz hasonlítható ünnepi fogadtatásás során a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült, illetve az akkori államelnök, Kádár János is köszöntötte. Farkas így nyilatkozott élményeiről:

"Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét... Azután a kozmikus éjszaka csillagképeit, a hegyláncokat Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépségét és a vörös homokfelhőket megpillantani India fölött..."

Az űrhajós ezután sem ült a babérjain: 1986-ban BME-s oklevelet szerzett, majd a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának vezetőségi tagja volt. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettesének beosztását is megkapta. 1996-97-ben légügyi attaséként tevékenykedett az USA-ban. 1997-ben ittas vezetésen érték, amiért hazarendelték és nyugdíjazták. Pályafutását az üzleti szférában folytatta: résztulajdonosa lett az Atlant-Hungary Airlines-nak, 2003-tól a cég elnöke lett. 2001-től teherszállításra álltak át, 2007-ben megszűntek.

2014. december 1. és 2015. június 30. között Szijjártó Péter külügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett, miközben a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának is tagja volt. Azóta már 75 éves űrhajós 8 napot, 20 órát és 45 percet töltött a világűrben, de ő nem az egyetlen magyar, aki ideiglenesen elhagyta a Földet.

A budapesti származású Charles Simonyi, születési nevén Simonyi Károly szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás kutatója 1948. szeptember 10-én született. Már 18 éves korában fordítóprogramokat készített, 1966-ban az első dán számítástechnikai cégnél, a Regnecentralen-nél munkálkodott. 1968-ban az USA-ba költözött, és elvégezte a Berkeley Egyetemet, később tanulmányait a Stanford Egyetemen folytatta.

1977-ben szerzett doktorátust számítástudományból, majd 1981-ben Bill Gates csapatához csatlakozott a Microsoftnál. Simonyi irányítása alatt többek között a Microsoft Word és az Excel kifejlesztésében játszott kulcsszerepet, valamint jelentős hozzájárulása volt a DOS operációs rendszer létrehozásához is. Aktívan részt vett a cég legfényesebb időszakában, ami lehetővé tette számára, hogy jelentős vagyont halmozzon fel. Azóta is elkötelezetten támogat különféle művészeti, tudományos és közművelődési kezdeményezéseket nagy összegű adományokkal.

2002-ben elhagyta a Microsoftot, és korábbi üzlettársával, Gregor Kiczalesszel, a Brit Columbiai Egyetem professzorával megalapította az Intentional Software Corporationt. Ezt követően professzori ösztöndíjat nyert el az Oxfordi Egyetemen, majd 2004 januárjában 50 millió dolláros alappal megalapította a Charles Simonyi Művészeti és Tudományos Alapítványt. Úgy tűnhetett, hogy a Föld nevű bolygón már mindent elért, így elérkezettnek látta az időt, hogy felfedezze a világűr végtelen lehetőségeit is.

A Space Adventures magánvállalat közreműködésével jutott el az űr végtelenjébe, és ezzel ő lett az ötödik – később pedig a hetedik – űrturista a világon. Az egyetlen magyar származású személy, aki saját költségén utazott a kozmoszba, egyedülálló szerepet tölt be az űrutazás történetében. Első űrutazására 2007. április 7-én indult, és 21-én tért vissza a Földre. A Szojuz TMA-10 űrhajón kezdte meg kalandját, és összesen 13 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, mielőtt a Szojuz TMA-9-cel visszatért. Űrturistaként nem tartozott a hivatalos legénységhez, de élményei és tapasztalatai révén hozzájárult az űrkutatás népszerűsítéséhez.

Nem csupán a Nemzetközi Űrállomás lenyűgöző látványát csodálta meg, hanem aktívan részt vett tudományos kísérletek lebonyolításában is.

Amatőrrádiós kapcsolatot létesítettek vele első fentléte során: április 13-án, hajnalban hat kiválasztott diák kérdéseket tehetett fel neki. Második útjára 2009. március 26-ától április 8-áig került sor, a Szojuz TMA-13 és a Szojuz TMA-14 fedélzetén. A mai napig az egyetlen, klasszikus értelemben vett űrturista, tehát nem hivatalos űrhajós, aki kétszer is megjárta a világűrt - ahol összesen körülbelül 26 napot és 14 órát töltött.

Június 8-án, a Spacejunkies Űrutazás nevű YouTube-csatorna interjút publikált Kapu Tiborral a misszió startolása előtt. Elmesélte, hogy karanténban vannak, és fokozatosan igazítják a cirkadián ritmusukat a felbocsátás időpontjához. Nem izgul, a családja viszont annál inkább: elmondása szerint anyukája mindig lesápad a friss hírek hallatán. Eredetileg 8-án, vasárnap startoltak volna, ami keddre csúszott, azóta pedig, ahogy említettük is, meteorológiai és műszaki okok miatt bizonytalan időre elnapolták a küldetésüket.

A beszélgetés során Kapu Tibor lelkesen méltatta csapatának teljesítményét és a közös munka inspiráló légkörét. Szólt jövőbeli elképzeléseiről is, amelyek izgalmas lehetőségeket rejtenek magukban. Emellett Farkas Bertalan nevét is megemlítette, mint egy meghatározó alakot a magyar űrkutatás történetében. Kapu Tibor így 45 év elteltével lehet a második hivatásos űrhajós, aki Farkas nyomdokain haladva a világűrbe lép, és ezzel ő lesz a harmadik magyar származású egyén, aki ideiglenesen elhagyja a Földet.