Az eurózóna valóban sikeresen megfékezte az inflációt, Magyarországon azonban még csak álmodni sem merünk az ilyen kedvező adatokról.
Az Európai Központi Bank ismét csökkentette a kamatokat, így az új irányadó ráta 2 százalékra módosult. Az inflációs előrejelzéseket is lefelé korrigálták: az idei évre 2 százalékot, míg a következő évre 1,6 százalékot várnak. Ezzel szemben Magyarországon az alapkamat 6,5 százalék, és a prognózisok szerint jövőre az infláció stabilan 4 százalék alá süllyedhet.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a várakozásoknak megfelelően június 5-i ülésén úgy döntött, hogy 0,25 százalékkal (25 bázisponttal) csökkenti az irányadó kamatot. Ezzel a lépéssel az irányadó ráta 2 százalékra csökken, amit az EKB "semleges" szintnek minősít. Ez azt jelenti, hogy a kamatszint nem gátolja a gazdasági növekedést, de még nem is serkenti azt.
Az Európai Központi Bank (EKB) az elmúlt 13 hónap során hét alkalommal csökkentette a kamatlábakat, reagálva az infláció mérséklődésére, amely a világjárvány után a korábbi csúcsokhoz képest visszaesett. A döntés mögött az a szándék állt, hogy az alacsonyabb kamatok révén támogassa az euróövezeti gazdaságot, amely már korábban is számos kihívással nézett szembe, még mielőtt Donald Trump elnök globális vámháborúja elkezdődött volna.
Az Eurostat legfrissebb előzetes jelentése szerint az infláció az eurózónában májusban 1,9 százalékra csökkent, míg áprilisban még 2,2 százalékon állt. Ez az érték alulmúlja a közgazdászok által előrejelzett 2 százalékos szintet, és 2024 szeptembere óta először esett a Európai Központi Bank 2 százalékos célértéke alá. A maginfláció, amely kiszűri az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat, szintén csökkenést mutatott: májusban 2,4 százalékra esett vissza az áprilisi 2,7 százalékról, ami alacsonyabb az előzetes várakozásokban szereplő 2,5 százaléknál. Havi szinten a magárak mindössze 0,1 százalékos emelkedést mutattak.
Az Európai Központi Bank (EKB) frissítette korábbi előrejelzéseit a gazdasági növekedés és az infláció terén. A növekedés várakozása változatlan maradt: az idei évben az eurózóna gazdasága 0,9%-os bővülésre számíthat, míg a következő két évben 1,1%-kal, illetve 1,3%-kal nőhet.
Az inflációs prognózisokat csökkentették.
Az idei évre a várakozások szerint átlagosan 2 százalékos inflációra számíthatunk, míg a következő évben ez az érték 1,6 százalékra csökkenhet. 2027-re viszont újra 2 százalékos inflációt prognosztizálnak. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Központi Bank inflációs célja is éppen 2 százalék.
A legutóbbi kamatcsökkentés már előre látható volt, azonban izgalmas kérdés, hogy az EKB milyen irányt vesz a jövőben. A befektetők már figyelembe vették, hogy júliusban várhatóan szünetet tartanak, és több konzervatív döntéshozó is osztja azt a véleményt, hogy érdemes lenne megállni egy pillanatra. Ez lehetőséget adna az EKB számára, hogy alaposan mérlegelje, hogyan hatnak a hazai és nemzetközi bizonytalanságok, a kereskedelmi feszültségek, valamint a Németországban bejelentett gazdasági ösztönző intézkedések a jövőbeli kilátásokra.
A piac jelenleg egy 25 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsít az idei őszi időszakra. Az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációja már jó ideje konzisztens: a kamatokról mindig eseti alapon, a beérkező gazdasági mutatók tükrében döntenek. A legfrissebb kamatdöntéshez is e megközelítést alkalmazták, hangsúlyozva az adatvezérelt döntéshozatalt.
A magyar alapkamat 6,5 százalék.
Az EKB kamatcsökkentései elvileg lehetőséget teremthetnek a Magyar Nemzeti Bank számára is, hogy mérsékelje a kamatokat, de jelenlegi körülmények között ez nem valósulhat meg. A globális jegybankok különböző irányvonalakat követnek; például az amerikai Fed egyelőre óvatosan bánik a kamatvágások kérdésével. Magyarországon az infláció magasabb a jegybank által megszabott toleranciasávnál, és várhatóan csak jövőre csökken stabilan 4% alá. Ráadásul az inflációs előrejelzések még ennél is kedvezőtlenebb képet festenek. A forint árfolyama is jelentős nyomás alá kerülhet egy esetleges kamatcsökkentés következtében. Az elemzők véleménye szerint a magyar jegybank számára az idei évben nem lesz elegendő mozgástere a kamatcsökkentéshez; legfeljebb év végén várható egy-két kisebb mértékű vágás.
