A titokzatos ásatásra diákok ezrei látogathatnak el vármegyénkbe, Budapest szívétől egészen Miskolcig.
A Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program került a középpontba a Nemzeti Örökség Intézete, a Magyarságkutató Intézet és az Abasári Népfőiskola Alapítvány által rendezett gyöngyösi tanácskozáson. Az esemény során szó esett arról is, hogy az abasári ásatás a program jövőbeli tevékenységeinek szerves részévé válik.
A napokban az abasári ásatás jövőjéről tanácskozott a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI), a Magyarságkutató Intézet (MKI), és az Abasári Népfőiskola Alapítvány (ANA) a gyöngyösi Mátra Múzeumban. Grócz Zsolt, az ANA kuratóriumának elnöke portálunknak arról beszélt, hogy a téma a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program volt, amelyet a NÖRI dolgozott ki néhány éve, kifejezetten a történelmi emlékhelyeink vonatkozásában. Mint ismert, az abasári ásatás során feltárt XI. századi királyi központ maradványait 2021-ben nyilvánították történelmi emlékhellyé.
- Ennek a programnak az a lényege, hogy a fiatalsággal megismertesse a nemzeti történelmünket és kultúránkat, ezzel erősítve bennük a nemzeti öntudatot, a hazaszeretetet. Cél az, hogy az interaktív történelemórák élővé tegyék a kultúránkat, a hagyományainkat, s a diákok a helyszíneken olyan élményt kapjanak, hogy igényük legyen a többi magyar történelmi emlékhelyet is felkeresni. Ez a projekt 5 kísérleti helyszínen kezdődött meg pár éve. Múzeumpedagógus vagy történelemtanár tart interaktív foglalkozást a fiataloknak az adott történelmi emlékhelyről egy félnapos program során, a diákok kvízt töltenek ki a hallottakból. Három év alatt hatalmasat fejlődött ez a projekt, ma már közel 50 helyszínre lehet vinni a diákcsoportokat. Tavaly sokkal több minr 100 ezer gyerek jutott így el valamelyik magyarországi történelmi emlékhelyre - részletezte Grócz Zsolt.
